Január utolsó előtti hétvégéjén a szőnyi Petőfi Művelődési Házban verődtek össze az ország szinte minden zugából a traktor-rajongók. A nagyterem is kicsinek bizonyult – számolt be róla a kemma.hu weboldal. A rendezvény főszervezője, Nagy Vilmos elégedett is, meg nem is.
– Ez az első találkozó, hogy egy Dutrát sem tudunk bemutatni! Ha kíváncsi a gépekre, arra, milyen teljesítményekre képes, el kell jönni a kiskőrösi összejövetelre, ahol földmunkák, szántás közben mutatja meg kiváló képességeit.
S hogy milyen képességekkel vívta ki a különös kinézetű gépmonstrum a gazdálkodók nem múló megbecsülését a Dutra gépcsalád iránt? Nagy Vilmos többször is kifejti: elfogult a Dutrákkal szemben, hiszen évtizedeken át ezekkel a gépekkel gazdálkodott. Még a hatvanas évek végén, amikor Biatorbágyon tanult és meglátta élete első Dutra masináját, felkiáltott: igen, ez GÉP! Aztán éveken át csak ilyenekkel dolgozott, szőnyi telephelyén ma is több működőképes járgánya van, igaz, ma már inkább csak próbajáratokon üzemelteti. A legfiatalabb masinája is elmúlt negyven éves.
A legendás magyar traktorokat a korábbi gépgyárak átalakítása, államosítása után létrejött budapesti Vörös Csillag Traktorgyárban kezdték el gyártani: a Dutra név az angol dumper és a traktor szavak első szótagjának összevonásából keletkezett. Nagy Vilmos szerint a gyorsan népszerűvé, sőt, a maga korában „a világ egyik legjobb gépévé” vált az először a kétkerék-meghajtású, majd 58-tól a négykerék meghajtású masina, amelyet 1975-ig gyártottak 28 lóerőstől egészen a 130 lóerősig. A legyártott 49 típusból nagyon sok, mintegy 3500 darab még ma is létezik, többségük még ma is működik, de vannak még dömperek, rakodógépek is a traktorok mellett. Múzeuma is van a Dutra traktoroknak.
–Igénytelen, elmegy minden talajon, az alföldi homokos talajon, erdőn, mélyfekvésű területen is – mondja Nagy Vilmos. Beszél még a Dutra-efektusról, a négy egyforma kerék előnyeiről: súly hatvan százaléka az első tengelyre esik, a hátsó 40 százalék, de terheléskor ez kiegyenlítődik és nagy vonóerőt képes átvinni a talajra. Szaknyelven szólva korszerű felépítésénél, súlyeloszlásánál fogva egyesíti magában a kerekes traktorok mozgékonyságát és a lánctalpas traktorok kapaszkodóképességét.
A találkozón lassan megtelik a nagyterem. Az előtérben kiürülnek az utolsó kávéspoharak, szépen fogy az otthonról hozott házi tepertő, de lehet válogatni a különleges ízesítésű, „hamuban sült” pogácsákból is. Régi ismerősök, rég nem látott barátok ki nem fogynak a szóból: a beszélgetést fonalát ott veszik fel, ahol a legutóbbi találkozón az ország egy másik, távoli pontján elengedték.
Éppen ez a baráti kötődés, a közös munka, no és a szenvedély köti össze a több száz gazdálkodót és szimpatizánst. S hogy kapcsolatuk, törekvéseik kézzel foghatóbbak legyenek, baráti kört, majd egyesületet alapítottak. Ennek elnöke Nagy Vilmos.
– A Dutra Baráti Kör 15 éve alakult, még nosztalgiából. Először a Bábolnai Gazdanapokon sikerült bemutatni néhány ilyen gépet. Az első összejövetelen kiderült, sokan igyekeznek megmenteni a birtokukban lévő traktorokat: a felújításhoz azonban hol ez, hol az hiányzott. Azután kiderült, a váci gazdálkodónál a sebességváltóhoz való alkatrész van még, a kiskőrösinél a hajtómű egyes részei porosodnak a kamrában. Ebből született a rendszeres találkozók, az alkalmi börzék gondolata. Szándékuk persze jóval több: ezekkel a bemutatókkal tisztelegnek a magyar gépgyártás világhírű eredményei előtt.
Azóta havonta, kéthavonta találkoznak országszerte. Csak néhány helyszín: Vác, Vácrátót, Veresegyháza, Kiskőrös, Szarvas, Mezőtúr, sőt, újabban Lengyelország, a Vajdaság. Közben az is kiderül, hogy a legnagyobb, mintegy ötven darabos DUTRA-gyűjtemény éppen Svédországban van, ahol az importőr apa örökségét fia ápolja.
Nagy Vilmos sokat tett azért, hogy a szőnyi találkozók hagyománnyá nemesedjenek. Jó partnerre talált a ház vezetőjében, Nyikus Annában, akit családja „fertőzött” meg e gépek tiszteletével. Fia, Nagy Róbert maga is gazdálkodó, a találkozók másik főszervezője.
– Gyerekkorom óta ismerem Nagy Vilmost, nála ismerkedtem meg ezzel a traktorral. Most egy cégnél termékmenedzserként dolgozom, önálló gazdálkodásra már alig jut időm, de máig csodálom a magyar gépgyártás ikonját, amely igen figyelemreméltó újításokkal, műszaki megoldásokkal lepte meg az akkori világot.
Gépcsalád csaknem félszáz típussal
Nagy Vilmos kiváló ismerője a Dutra-gépcsaládnak. A plakátokon, maketteken látható típusok történetét könnyedén idézi fel: a magyar kifejlesztésű traktor tervezője, Korbuly János az egyre nagyobb igények kielégítésére dolgozta ki az akkor már régóta gyártott Dutra dömperek alapjainak felhasználásával az univerzális Dutra-rakodógépet, majd a szőlő és gyümölcsültetvények művelésére szánt összkerékhajtású hidastraktort. Hamarosan csaknem félszáz típus futott le a gyártósorokról.
A nagyteremben a résztvevők vidám beszólásokkal idézik fel Tóth Ernő fotói és videói láttán a legutóbbi találkozók élményeit. Kisfilm készült a lengyelországi kiruccanásról is. Sokan szóra bírják Néder Imre bácsit, aki 1958-tól a traktorgyár fejlesztőmérnöke volt: annak idején egyedi megoldásokat dolgozott ki a hajtástechnika, más műszaki megoldások tökéletesítésére. Később a földmunkagépek gyártásával igyekeztek megőrizni a szakmai tapasztalatot. Ehhez az új erőgépek gyártása jelentett új terepet.
A gyártás újraindításában persze sokan gondolkodnak. Nagy Róbert szerint néhány napon múlott, hogy dr. Renner Tamás Dutra-alapú gépe nem készült el és nem hozhatta el Szőnybe. A legközelebbi találkozón talán már ez lesz a meglepetés.
Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
