2022-ben az Opel nagyon különleges évfordulót ünnepel. 160 éves történelme során a villámos márka széles vásárlókör számára tett elérhetővé komoly műszaki újításokat. Mindez közvetlenül az alapítótól, Adam Opeltől indult, amikor 1862 augusztusában megalapította vállalkozását, később pedig öt fia, és felesége, Sophie is komoly szerepet vállalt a cég fejlesztésében. Frau Opel ezzel egyben a világ első olyan női menedzsere is volt, aki aktív szerepet vállalt egy varrógépeket, kerékpárokat és automobilokat is gyártó márka irányításában.

Érzelemdús és komoly tradícióval bíró, fontos műszaki újdonságokat kínáló márkaként az Opel ma is hű egykori elveihez és célkitűzéseihez. Számos modellje tanúsítja ezt, az egykori legendás 4/12 PS „Laubfrosch”-tól a Kadetten át a Kapitän-ig, vagy egészen a mai sikergyárosokig (Astra, Mokka, Corsa), amelyek közül a Corsa éppen idén ünnepli 40. évfordulóját. Akárcsak az 1920-as években a szerelőszalagos gyártás bevezetésében, az Opel ma a fenntartható mobilitásban jár az élen, és arra törekszik, hogy 2028-tól kizárólag tisztán elektromos hajtású modellekkel legyen jelen az európai piacokon.

„Az Opel immár 160 éve a mobilitás motorja. Ma is ugyanaz a lelkesedés hajt minket, ami annak idején a cég alapítóját, Adam Opelt: technológiát és műszaki innovációt juttatni mindenkinek. Ma már az autótechnika révén, úgy, hogy világos elképzeléssel fordulunk a jövő felé és készek vagyunk megfelelni a kihívásoknak. Sok korábbi sikermodellünk született meg így, és a maiak sem kivételek, hiszen például a többségük már is villamosított hajtásláncokkal készül. Az Opel 2028-tól kizárólag akkumulátoros, elektromos hajtású modelleket kínál majd Európában. Felkészültünk a következő 160 évre.” – mondta Uwe Hochschurtz, az Opel vezérigazgatója.

A kezdetek: a varrógépektől a világ legnagyobb kerékpárgyártójáig
Az Opel sikertörténete 1862 augusztusának végén indult, amikor Adam Opel Rüsselsheim városában megépítette első varrógépét, és ezzel megalapította az Opel márkát. A termelés gyorsan felfutott, jelentős részben azért, mert a cég speciális megrendeléseket is teljesített, azaz különleges varrógépeket készített egyedi megrendelői igényekre. Már 1868-ban új üzembe költözött a vállalat és hamarosan Németország egyik legnagyobb varrógépgyártójává fejlődött, miközben egész Európába exportált.

A varrógépek után a kerékpár lett a márka fejlődésének következő bástyája. 1886-ban Rüsselsheimban elkészült az első velocipéd, így az Opel, Németország egyik első bicikligyártója lett. A választék gyorsan bővült, megjelentek a triciklik, és a „Sicherheits-Niederräder” (a kiskerekű „biztonsági kerékpár”) is; 1888-ban pedig átadták a vállalat első olyan csarnokát, amelyben kizárólag kerékpárok készültek. Az Opel gyorsan átvette az iparági újításokat, a fúvott kerekeket, a golyóscsapágyakat és a szabadonfutós kerékagyakat, 1894-ben pedig megjelentek az első női Opel biciklik. A sikerek folytatódtak, így az 1920-as évekre a cég a földkerekség legnagyobb kerékpárgyártójává nőtt.

1899: elérhető mobilitás fejlett technológia és modern gyártás
A következő fontos lépés 1899-ben jött el az Opel életében, amikor Adam Opel öt fia (már az alapító halála után) úgy döntött, autógyártásba kezd. Így lett az Opel az automobilizmus egyik úttörője, egyike a világ legnagyobb múltú márkáinak. Az autógyártás az Opel „Patent-Motorwagen System Lutzmann” nevű modellel indult a cégnél, és 1906-ra már az ezredik darab gördült ki a csarnokból. Az igazi áttörés 1909-ben történt, a legendás 4/8 PS „Doktorwagen” megjelenésével. 3,950 márkás árával ez mindössze fele annyiba került, mint konkurensei, így jóval szélesebb néprétegek számára is elérhetővé tette az automobilizmust. A moduláris rendszer 1910-es bevezetése szintén jelentősen hozzájárult az Opel autók népszerűségéhez.

A német gyártók közül elsőként az Opel vezette be a nagysorozatú futószalagos termelést. Az első így gyártott német autó a kizárólag zöld színben kapható Opel 4/12 PS „Laubfrosch” volt, 1924-ben. A mindössze három évvel később bemutatott Opel 4 PS 2,980 márkás árával sokaknak kínált elérhető árú, megbízható mobilitást. A gyártási technológiák fejlődésével az Opelek teljesítménye évről évre egyre emelkedett, miközben áruk egyre elérhetőbbé vált. A kereslet nőtt, majd 1931-ben a márka bemutatta első, 1.2 literes motorral szerelt „népautóját”.

A következő forradalmi műszaki és gyártástechnológiai újítás sem váratott sokat magára: 1935-ben megjelent az új Olympia, az első, nagysorozatú, önhordó szerkezetű, acélkarosszériás német autó. Könnyűszerkezetes felépítése nem csak a menetdinamikai jellemzőinek tett jót, a fogyasztást is jelentősen csökkentette. Az új technológiával a gyártási folyamatban megjelent egy ma is jól ismert technológiai lépés, az úgynevezett „házasság”, amely során a külön összeszerelt karosszéria és a futómű, valamint a teljes hajtáslánc találkozik a szerelősoron. Ezzel a megoldással a teljes szerelési folyamat egyszerűbbé és gyorsabbá vált.

Ésszel és szívvel: innovatív sikermodellek és új kategóriák
Az évek során az Opel többször is trendeket indított újdonságaival és valódi bestsellereket alkotott. A márka leghosszabb életű sorozata a Kadett 1936-ban érkezett, és 1962-ben a Kadett A-val már milliós darabszámot ért el: az új kompakt a német “gazdasági csoda” egyik mozgatóereje volt. Az 1991 óta immár Astra néven futó sorozat már a tizenkettedik generációnál tart, és ma is jelentős újdonságokat hoz el a kompaktok kategóriájába. Az Opel hű marad a tradícióihoz: az új ferdehátú Astra „kopoltyúi” a korábbi Kadett generációkat idézik.

Az olyan modellek, amiket ma Astra és Insignia Sports Tourer néven ismerünk, néhány évtizede még Caravan-ként gördültek le a gyártósorokról. Az Opel szerepe itt is úttörő: 1953-ban mutatta be az Olympia Rekord Caravan-t az első nagysorozatú német kombit, a személyautó és az áruszállító ötvözeteként. De a márka a „nehezebb” kategóriákban is megjelent már korán. A cég háború utáni első modellje az 1.5 tonnás Blitz teherautó volt, 1946-ban. Mai utódai, az Opel könnyű áruszállítói, a villamosított hajtásláncokkal is elérhető Combo, a Vivaro és a Movano, nem csak tágasak, de minden szempontból megfelelnek a legmodernebb elvárásoknak is. A Vivaro például két, teljesen emissziómentes változatban is elérhető, az egyik az akkumulátoros elektromos Vivaro-e, a másik pedig a hidrogénüzemű, üzemanyagcellás Vivaro-e HYDROGEN.

Az Opel kisautói is sikert sikerre halmoztak az elmúlt évtizedekben; különösen az idén negyvenedik születésnapját ünneplő Corsa sorozat. Már megjelenésétől kezdve a kategória bestsellerévé vált, és folyamatosan sikeresen szerepelt. Ma futó generációja a modell történetében először villamosított, és a Corsa ma is szegmensének legnépszerűbb modellje a német piacon.

Az Opel 1991-ben új kategóriát alapított a Frontera bemutatásával, az összkerékhajtású szabadidő-autókét. Az újdonság a Genfi Autószalonon debütált. A kompakt Opel Frontera Sport volt az első tagja annak a ma már nagyon népes családnak, amit úgy ismerünk SUV, ugyanakkor a Frontera hosszú tengelytávú ötajtós változata a modern terepjárók előfutárának tekinthető. Közel 30 évvel ezelőtt azonnal piacvezetővé vált és az „összkerekes forradalom” európai éllovasa lett.

1999-ben az Opel ismét összehozta az érzelmeket, az értelemmel és az innovációval: megjelent a Zafira és vele a különlegesen alakítható Flex7 koncepció, amivel a márka ismét új kategóriát alkotott, a kompakt hétülésesekét. A világon először, egy hétülésest gyorsan és egyszerűen nagy rakterű kétüléses áruszállítóvá lehetett alakítani, anélkül hogy ki kellett volna szerelni az utasüléseit.

Biztonság és kényelem mindenkinek: légzsákok, Intelli-Lux LED® Pixel fényszórók és AGR ülések
A biztonság és a kényelem hagyományosan az Opel kiemelt fejlesztési szempontjai közé tartozik valamennyi kategóriában. Az önhordó karosszéria már a 30-as évektől könnyebbé és biztonságosabbá is tette az Olympia, a Kadett és a Kapitän sorozat modelljeit. A Rekord C szintén a márka nagy újítóinak egyike volt; 1967-es bemutatásakor az Opel első, hátul tekercsrugós felfüggesztéssel szerelt modelljeként debütált, miközben első tárcsafékeivel és rásegítős fékrendszerével is kiemelkedett konkurensei közül. A teleszkópos biztonsági kormányoszlop 1968 óta valamennyi Opel modell alapfelszereltségének része.

Az Opel Safety System 1991-ben az Astrában jelent meg és kezdetben övalácsúszás-gátlós ülésekből és övfeszítőkből állt. 1995-ben az Opel, a német gyártók közül elsőként kínált alapfelszereltségként teljes értékű első vezetői- és utaslégzsákot valamennyi modelljében.

Az Opel a világítási technológiákat is demokratizálja, hiszen olyan megoldásokat alkalmaz a kisautók és a kompaktok szegmensében, valamint az alsó középkategóriában, amelyek korábban csak a drágább méretosztályokban voltak elérhetők. 2003-ban első gyártóként mutatta be az AFL-t (Adaptive Forward Lighting), valamint a dinamikus és a 90 fokos kanyarfényszórót a középkategóriában, 2008-ban pedig az újgenerációs AFL+-t, amely az Insignia első sorozatában debütált. 2015-ban az Astra jelent meg elsőként adaptív Intelli-Lux LED® Mátrix világítással, ennek legújabb generációja a Pixel Light összesen 168 LED-del állít első forgalmi helyzetekhez is igazodni képes pontos, vakításmentes világítási képet az Insigniában, a Grandlandben és az új Astrában.

A biztonság mellett az Opelek vezetői mindig kiemelkedő komfortra is számíthatnak. A több modellben is elérhető ergonomikus ülések nem csak sokféleképpen állíthatók, és kiegészíthetők szellőztetéssel vagy masszázsfunkcióval, de a német egészséges Hát Munkacsoport (AGR) tanúsítványával is rendelkeznek.

„Csak repülni szebb”: érzelmekkel teli sportos autók
A különleges autó különleges érzelmeket generálnak, erre kitűnő példa az Opel Manta GSe ElektroMOD is, amely az 1970-es 80-as évek kultautója, a Manta sportkupé előtti tisztelgésként született. A Manta A sorozatának karakteres orrvonalai inspirálták a valamennyi mai új Opel modellen, – a Mokkától a Grandlandig – látható Opel Vizort is.

Az Opel mindig is büszke volt arra, hogy különösen dinamikus autókat készít sorozatban. Az Experimental GT – az európai autógyártás első tanulmánymodellje – az 1965-ös Frankfurti Autószalonon mutatkozott be, alaposan felkavarva az európai autótervezés állóvizét. Három évvel később megjelent a sorozatgyártmány is, Opel GT néven, és teljesítményével, vonzó árával, valamint egyedi vonalaival azonnal sikert aratott. Ma, veteránként gyűjtői kincs.

Az Opel Calibra 1990-ben érkezett, áramvonalas formáival gyorsan a vásárlók kedvencévé vált, légellenállásával pedig egyenesen világrekordot állított fel (légellenállási együtthatója mindössze 0.26). A formákhoz teljesítmény is társult, a Calibra legerősebb motorja 204 lóerőt teljesített és így 245 km/h-s végsebességre volt képes vele az autó.

Az Opel történelme rekordokban is bővelkedik, ezek közül a leghíresebb Fritz von Opel (Adam Opel első unokája) nevéhez, és 1928 május 23.-hoz fűződik. Fritz, a RAK 2 rakétaautóval 238 km/h-s sebességi csúcsot futott a berlini Avus versenypályán.

Közel ötven évvel ezelőtt Walter Röhrl repítette a dobogók csúcsára a márkát, amikor 1974-ben navigátorával, Jochen Berger-rel európai ralibajnoki címet szerzett egy Ascona SR volánja mögött. 1982-ben Röhrl, Christian Geistdörfer-rel és egy Ascona 400-assal komoly összkerék-hajtású konkurensek ellenében megnyerte a Monte Carlo Rally-t, majd ismét a világbajnokságot is.

Ma az Opel Corsa-e Rally szolgál ékes bizonyítékul arra, hogy a nagy teljesítmény és a környezetbarát működés tökéletesen megfér egymás mellett. A 2021-ben alapított, s a versenyzés jövőjét demonstrálni is hivatott ADAC Opel e-Rally Cup sorozatban futó, tisztán elektromos hajtású raliautóval az Opel elsőként kínál teljesen emissziómentes üzemű versenygépet.

A környezetért: a katalizátortól az elektromos hajtásokig
Az Opel védi a környezet. Már 1985-ben bemutatta a Corsa 1.3i-t, az európai piac első, háromutas katalizátorral felszerelt kisautóját, majd 1989-től valamennyi modelljéhez alapfelszerelésként kínálta a kipufogógáz-kezelő rendszert. Mindössze egy évvel később, a fenntarthatóság növelése érdekében, a márka az autóiparban elsőként bevezette szintetikus alapanyagokat újrahasznosító rendszerét.

Az Opel már korán letette a voksát az elektromobilitás mellett – nem is akárhogyan. Az Elektro GT 1971-ben hat fantasztikus világrekordot állított fel a hockenheimi pályán. A sorozatgyártásban is gyorsan eljött a villamosítás, a benzin-elektromos hajtású Opel Ampera 2012-ben az európai Év Autója lett. Az új kategóriát alapító, hatótávnövelős hajtásláncú, kupés vonalú négyüléses a piac első, közel 500 km-es hatótávolságú, mindennapi használatra is tökéletesen alkalmas villamosított modellje volt. Utódja, a tisztán elektromos hajtású kompakt Opel Ampera-e 2016-ban érkezett, és 60 kWh kapacitású lítiumionos akkumulátorának egyetlen töltésével (az NEDC ciklus szerint) 520 km megtételére volt képes. 2019-ben az Opel bemutatta első tisztán elektromos kompaktját, az európai vásárlók széles köre számára elérhető elektromobilitást kínáló Corsa-e-t. A márka elektromos modelljeinek kínálata – a plug-in hibrideké és az akkumulátoros elektromos hajtásúaké – folyamatosan bővül, így 2024-re az Opel valamennyi modelljéből kínál majd villamosított hajtásút.

Az emissziómentes üzemű modellek sorának legújabb tagja az üzemanyagcellás Vivaro-e HYDROGEN áruszállító. Nem véletlenül esett a választás éppen a Vivaro-ra, hiszen a Stellantis és az Opel az elmúlt több mint két évtizedben rengeteg tapasztalatra tett szert a hidrogénüzemű üzemanyagcellás elektromos hajtások fejlesztésében és üzemeltetésében az első HydroGen1 tanulmánymodelltől, egészen a HydroGen4-esekből álló tesztflottákig.