1967-ben minden út Stuttgartban vezetett, ekkor avatta fel Untertürkheimban azt a tesztközpontját a Mercedes autógyár, ahol mindenféle útviszonyt felépítettek, az autópályától kezdve a rossz minőségű vidéki úton keresztól a döntött kanyarig, és természetesen az időjárás se maradt ki a dologból, a vízrendszer segítségével nemcsak esőt, de vihart is tudnak szimulálni a fejlesztők, hiszen 16 légcsavart is elhelyeztek az út mellett, amelyek 100 km/h-val tudják mozgatni a levegőt.
Az ötvenes években a gazdasági fellendülés oda vezetett, hogy a gyár fejlesztőrészlege már kezdte érezni annak korlátait, hogy az egyes vizsgálatokhoz külön ki kellett települni a megfelelő helyszínekre; sok idő ment el a műszerek, az emberek és a járművek mozgatásával. Dr. Fritz Nallinger, a Daimler-Benz AG fejlesztési vezetője már 1953 novemberében egy, a központi gyárhoz közel lévő, sokoldalú tesztpálya építését szorgalmazta, helyszínnek pedig a gyár tulajdonában lévő, korábban nem használt hosszú telket szemelte ki.
1955. januárjában nyújtották be az építési terveket, 1956. júliusában pedig az igazgatótanács is rábólintott a beruházásra. 1957. elején az első modulokat már elkezdték használni, ekkor már volt rántópad, körkörös pálya különféle felületekkel (kék bazalt, beton, csúszós aszfalt és macskakő), és locsolni is lehetett ezeket. A személyautó-fejlesztők nagy sebességű teszteket is akartak végezni, a haszonjármű-fejlesztők különböző meredekségű lejtőket akartak, így folyamatosan bővítették a pályát az első évtized során.
1967. május 9-én volt az ünnepélyes megnyitó, ekkor beengedték a médiát az egyébként szigorúan őrzött és zárt létesítmény területére, amelyet ezt követően leginkább a cég által készített sajtófotókról és videókról lehet ismerni. Összesen 15 460 méter tesztútvonal található itt, ebből 3018 méter a nagy sebességű pálya, a két hosszú egyenest 100 méteres sugarú ívben forduló döntött kanyarok kötik össze. A 90 fokos meredekségű felső részen elméletileg 200 km/h-val is lehet száguldani, de ezt az erőhatást az emberi szervezet nehezen viseli, a tesztelés során tartós 150 km/h-s tempóval haladnak – ilyenkor el lehet engedni a kormányt.
Fizikailag nincs hely az untertürkheimi tesztközpont bővítésére, amelyet azonban az elmúlt 50 évben is folyamatosan fejlesztettek, például különösen csendes aszfaltot terítettek le egy szakaszon a járművek zajának mérésére. A jövőben is használni fogják a létesítményt, de azért a munka jelentős része átkerül az idén átadásra kerülő, 500 hektáros területen elhelyezkedő új vizsgáló- és fejlesztőközpontba, amelyet Immendingen mellett építettek fel.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!