A Szovjetunióban folyó tervgazdálkodásban egyszerűen nem gondoltak a kis méretű haszonjárművekre, a közúti áruszállítást nagy méretű teherautókkal oldották meg. Aztán a peresztrojka hatásaként 1988-ban elindították a 1,5 tonnás tömegű kisteherautó fejlesztését. A politikai változások ellenére gyorsan haladt a munka, a tervdokumentáció és az első prototípusok 1992-ben már készen voltak, 1993. augusztusában, a 2. Moszkvai Autószalonon debütált a GAZ-3302, amelynek sorozatgyártása egy évvel később indult meg.
Nem véletlen, hogy a forma annyira hasonlított az 1983-ban piacra dobott Ford Transitra, hiszen a fejlesztésnél azt az utasítást kapták a mérnökök, hogy annak strapabíróságát másolják le. Lehet, hogy ezt nem sikerült elérni, de egyszerűen és olcsón javítható konstrukciót hoztak össze a szovjet, majd orosz mérnökök, így az eredmény nagyjából ugyanaz lett.
Eleinte csak platósként készült a GAZella, 1995 júniusában mutatkozott be az összkerékhajtású modell, decemberben a fémdobozos változat, a zárt furgon 1996 közepétől volt elérhető. A megjelenés mellett teljesen új elektromos rendszert hozott a 2002-es modellfrissítés, majd 2010-ben még 200 ponton módosítottak a konstrukción (futóművek, fékrendszer). Mind a mai napig a kezdetben bemutatott, 2,5 literes négyhengeres benzines (autógáz vagy földgáz rendszerrel is kérhető) hajtja, illetve választható dízel is.
Az Interbrand szerint Oroszországban jelenleg a GAZella a legértékesebb márka az autóiparon belül, 32,3 milliárd rubelre (211 milliárd Ft) taksálták a név értékét 2013-ban. Ma az első mellett már a második generációt is készítik a GAZ csoport üzemeiben, a Next utónevű modern haszonjármű várhatóan még az idén megkapja az európai típusbizonyítványt, és az Unióban is megkezdik majd a forgalmazását. Oroszországban 50 százalék körül van a GAZella piaci részesedése a könnyű haszonjárművek piacán.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!