Ahogy az aktuális Formula-1-es versenyautó is a versenyistálló 90 éves évfordulójára emlékezik a névadással, úgy a Ferrari történetének első, hálózatról tölthető hibrid hajtással szerelt autója is ezt teszi, épp csak egy Stradale, azaz utcai jelzőt is csatoltak az SF90-hez. Az olaszok eddigi történetének legerősebb autója a far-középmotoros V8-as alapra épül, és négy motorból összesen 1000 lóerőt tud a vezető rendelkezésére bocsájtani – amíg az akkumulátor bírja szusszal.
Továbbfejlesztették a V8-as biturbót, a furat növelésével 3,9 literről 4,0 literre bővítették a lökettérfogatot, keskenyebbek a hengerfejek, a benzinbefecskendezés 350 bar-os nyomáson dolgozik, nagyobb átmérőjűek a szívószelepek. A turbófeltöltőket mélyebbre helyezték a hengersorok közötti völgyben, és elektromos lefújószelepet kaptak. Az eredmény 780 lóerő (7500/perc) és 800 Nm (6000/perc), ami az eddigi legerősebb utcai V8-asa a márkának.
Emellett egy villanymotor hajt még be a nyolcfokozatú, duplakuplungos váltóba, és egy-egy villanymotor hajtja az első kerekeket, nem részletezik az elektromos részt, csak annyit közölnek, hogy ezek összteljesítménye 220 lóerő. A 7,9 kWh kapacitású akkumulátor 25 km-es elektromos hatótávot biztosít, ilyenkor csak az első kerekek hajtanak, az elérhető csúcssebesség 135 km/óra. A továbbfejlesztett váltóban egyébként nincs hátrameneti fokozat, ennek is köszönhető, hogy a hétfokozatúhoz képest 10 kg-mal sikerült csökkenteni a tömegét.
Négy üzemmód közül lehet választani a kormányon elhelyezett, immár eManettino-nak hívott kapcsolóval, az eDrive az elektromos mód, a Hybrid az alapállapot, Performance módban mindig jár a benzinmotor, hogy töltse az akkumulátort, Qualify azaz időmérő módban pedig addig adja a 220 lóerős elektromos rásegítést a rendszer, amíg le nem merül az akkumulátor. A hibrid rendszer egyébként 270 kg-ot jelent az 1570 kg-os saját tömegből, amelyet újfajta gyártástechnológia segítségével sikerült elérni, új alumíniumötvözeteket használnak a térvázban, ahol üreges öntvények és karbon merevítők is szerephez jutnak.
A 0-100 km/óra gyorsulást 2,5 másodperc alatt tudja le a Ferrari SF90 Stradale, a 0-200 km/óra 6,7 másodpercig tart, a csúcssebesség 340 km/óra, a fékút 100 km/órás sebességről mindössze 29,5 méter. Utóbbival kapcsolatban ki kell emelni a brake-by-wire rendszert, azaz csak elektromos kapcsolat van a fékpedál és az elektromos és hidraulikus fékrendszer között, az újonnan kifejlesztett eSSC nevű központi elektronika ezt is vezérli a benzin-elektromos hibrid hajtás, az aktív felfüggesztés és a virtuális összkerékhajtás mellett.
Újonnan szabadalmaztatott aktív aerodinamikai elemekkel látták el a karosszériát, a felnik speciális formája segíti a levegő elvezetését a kerékjáratokból és így a leszorító-erő növelését. A formát Flavio Manzoni vezetésével készítették el a Ferrari saját formatervező stúdiójában, keskeny A oszlopok, az F8 Tributo-hoz képest 20 mm-rel lejjebb engedett utastér jellemzik az autót. Világújdonság a hajlított kijelző, amelyet először alkalmaznak sorozatgyártású autóban, a vezetőt ezen kívül fel-a-fejjel kijelző tájékoztatja a legfontosabb adatokról.
A Ferrari SF90 Stradale az olaszok első olyan autója, amelynek felár ellenében sportváltozata is van, az Assetto Fiorano változatnál a feláras tömegcsökkentő megoldások (-30 kg) is ott vannak a fedélzeten (kabron padlóburkolat és ajtók, titánium rugók és kipufogórendszer). A karbon hátsó spoiler 390 kg leszorító-erőt generál 250 km/órás tempónál, a GT versenyautóból származó Multimac lengéscsillapítókat kapja ez a kivitel Michelin Pilot Sport Cup 2-es abroncsokkal – utóbbiak lágyabb keverékűek a széria abroncsoknál és kevesebb a bevágás a futófelületükön.
