Alapszabály, hogy soha ne vegyünk úgy autót, hogy sötétben nézzük meg és ki sem próbáljuk. Ha mód van rá, akkor mindig hideg motorú autót próbáljunk ki, ha érkezésünkre a vevő bemelegített motorral vár, az kissé gyanús. Hidegen tudjuk ellenőrizni az olajszintet, az esetleges alapjárati problémák és lefulladási „rohamok” is ekkor szoktak jelentkezni. Az akkumulátor is a végét járhatja, ami a nehézkes indításnál azonnal észrevehető.
Tessék kipróbálni, még ha ismerősé is a kocsi!
A külföldről behozott, forgalomba nem helyezett autóknál gyakori az olyan kifogás, hogy csak a telephelyen belül lehet kipróbálni – így könnyű beleugrani egy rossz példányba. Arra se építsünk naivan, hogy ismerősé az autó, azzal úgysincs semmi gond, a próbakör kötelező! Ha nem értünk különösebben az autókhoz, s nem tudjuk, mire figyeljünk, nyugodtan vigyünk magunkkal egy, a témában jártasabb barátot, kollégát, rokont. Praktikus lehet egy előre összeállított ellenőrzési lista is. Érdemes összevetni a forgalmiban található gyártási évet az autó üvegein és a biztonsági övek alján található címkékkel, ugyanis azokon is szerepel a gyártási év. Ha például az első övek gyártási éve sokkal későbbi, mint maga a gépkocsi, vélhetően karambolos autóval van dolgunk.
A próbaúton kapcsoljuk végig a váltó összes fokozatát, közben figyeljünk a kuplungra is – nem emel ki rendesen, túl kemény stb. Álló helyzetben forgassuk ki a kormányt ütközésig, majd induljunk el, a recsegő hangból a féltengely (fronthajtású autóknál), a csapágy vagy éppen a kormánymű gondjaira is következtethetünk.
Egy elhagyatott részen, ügyelve arra, hogy mögöttünk ne jöjjön senki, hajtsunk végre vészfékezést! Ha túl nyúlós a produkció vagy erős, fémes hang hallható, akkor kopott a fékrendszer, ha viszont remegés tapasztalható a kormányon, a jármű oldalra húz, akkor a vetemedett tárcsákkal lehet baj. Hajtsunk végre intenzív gyorsításokat, figyelve arra, hogy a motor jól veszi a fordulatot, a turbós daraboknál gyakori a csak magasabb fordulaton észlelhető gyengeség. A dízelmotorok elhasználtságának jele a padlógáznál jelentkező extrém kormozás.
Hitellel terhelt jármű esetében kérjük ki az érintett bankhoz tartozó ügyintéző tanácsát a törlesztés pontos menetét illetően. Vásárláskor ne csak a vételár lebegjen a szemünk előtt, az átírásra is gondoljunk. Személyautóknál az eredetvizsga 17 000-20 000 forintot emészt fel, a vagyonszerzési illeték a teljesítmény és az évjárat függvényében széles skálán mozog, az eljárási illeték pedig 12 000 forint. Csak egy példa: a képzeletbeli jármű egy 1988-as, 2,0-es, 85 kW (115,6 LE) teljesítményű darab. Utóbbi esetben az eredetvizsga 18 500, az illeték 46 750, az eljárási díj pedig 12 000 forinttal rövidíti meg a tulaj bankszámláját. Összesen 77 250 forintról van szó, és mindezt egy 24 éves, jó, ha negyedmilliót érő autó után kell befizetni! Ha szűkös a keret, próbáljuk meg legalább az átírási költségek egy részét lealkudni a vételárból.
Vajon mennyit ér?
Vásárlás előtt érdemes alaposan körülnézni a piacon, hogy a keresett modell milyen árskálán mozog, ezzel elkerülhetők a túlárazott darabok. Kérhetünk hivatalos értékbecslést, például egy SMS alapú, azonnali EurotaxGlass árinfó kb. 1000 forintba kerül. A másik módszer, hogy megadjuk egy használt autókat hirdető weboldalon a kiszemelt típus paramétereit (pontos évjárat, motor stb.), és a szűkített találati listából kiszemezgetjük a piaci középátlagot. Utóbbihoz viszonyítva megállapítható, hogy olcsóbban, drágábban, vagy éppen középáron kínálják az adott négykerekűt.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!