A tolóajtós apró Peugeot pillanatok alatt belopja magát az érdeklődő szívébe – nagyon praktikusak a sínen sikló oldalajtók! Bizony, még ma is megbámulják az 1007-est, pláne akkor, amikor szűk helyen játszi könnyedséggel tudunk kiszállni belőle, ugyanis nincs szükség nagy oldalsó térre az ajtó hátracsúsztatásához.
A Peugeot formája nagyon eltalált, az akkor aktuális húzómodellek stílusötvözetét tükrözi, egyes márkarajongók még a 807-es busz kicsinyített változatának is tekintik, ami persze túlzás… Tény, hogy a rövid karosszéria dacára akár négyen is elférnek benne, hála a tologatható hátsó üléseknek, de ilyenkor szinte le is mondhatunk a raktérről, a végállásban mért 175 liter nem sok mindenre elég.
Az 1007-es fórja, hogy relatíve kellemes vezetni, legalábbis kézi váltóval. A kis dízel harmonikusan adja le erejét, nyomatékát, bár a 68 lóerővel azért ne számítsunk száguldozásra. Városban jól lehet lavírozni az 1.4 HDi változattal, sztrádán viszont kevésbé – itt bizony kifogy a szuszból a magas homlokfelületű, nem éppen pehelysúlyú Peugeot. Futóműve, kormányzása és váltója túlmutat a márkán belül slágermodellnek tekinthető 206-oson. A robotváltós verziókat lehetőleg kerüljük, lassan, rossz ütemben, rángatva kapcsolnak, igazán semmi sincs, ami mellettük szólna.
A vidám formájú Modus tálalása már szokványosabb, ajtói hagyományos módon nyílnak. Előnye az 1007-essel szemben az ötszemélyes kabin és a tágasabb (189 l) raktér. Utóbbi az ülések helyzetétől függően akár 275 literesre is növelhető, úgy, hogy közben megmarad a hátsó három férőhely – persze a lábaknak ilyenkor nem sok szabadság jut. A gyengébb, 68 lovas 1.5 dCi szintén városi forgalomra lett kitalálva, dízelsége ellenére – ahogy a Peugeot is – tartós autópályázás során bizony könnyedén benyel 100 kilométerenként akár 6-7 litert is. A soványka ménessel rendelkező aggregátok 130-as tempó környékén – bekapcsolt klímával és 2-3 utassal a kabinban – már nagyon erőlködnek.
1007-es és Modus: ajtó és szervóproblémák
Az 1007-es legnagyobb trükkje és egyben rákfenéje is a tolóajtók hektikus működése. Előfordul, hogy az ajtók csak nagyon lassan, nyikorogva csukódnak, de a kapituláló mozgatómotor miatt olykor be sem lehet zárni őket. Az ajtónál lévő érintkezők is okozhatnak bosszúságot, ugyanis csukott állapotban nyitottnak „látják” az ajtókat, ezért menet közben sípol a Peugeot, a belső világítás pedig nem alszik ki. A fedélzeti elektronikával és a turbófeltöltővel (HDi) is akadhatnak gondok. A robotizált váltó eleve rángató kapcsolása egyes példányokon idővel túl sűrűvé válik, a fogaskerekek kopása hamar bekövetkezhet. Az elektromos üvegtető makacskodó mozgatásával és a néha lefagyó rádióval kapcsolatban érdemes felkeresni egy szervizt. Ritka esetben az üzemanyagtartály vákuumproblémája miatt nem indítható be az autó.
Egyes Modusokban a műanyag elemek ciripelésének megszüntetése okoz fejtörést. Az irányjelző nem mindig akad meg az alsó vagy felső végállásban, a megoldást a csere jelenti. A beragadó csomagtérzár, a kilyukadó klímacsövek és a gyakori izzócserék jelentenek bosszúságot. Utóbbiak cseréje nem egyszerű művelet, ha a jobb oldalon égett ki, akkor bizony le kell szerelni a lökhárítót az új izzó beépítéséhez!
A gyertyaszárak, a porlasztó, a befecskendező rendszer, az ingadozó alapjárat és a gyújtótrafó ugyancsak a Modus gyenge pontjainak számítanak. Típusbetegségnek tekinthető a bedöglő elektromos szervorendszer, melyet a márkaszervizek általában csak cserével tudnak orvosolni, ez azonban az esetek többségében 300 000 forint körüli összeget jelent!