A ma már éves szinten a százezret közelítő szám azt is sejteti: sokan nem kereskedések közbeiktatásával vásárolnak, hanem maguk kerekednek fel és hozzák haza „álmaik autóját” a spórolás reményében. Itthon aztán gyakran azzal szembesülnek az amatőrök, hogy végső soron egy itthoni kereskedésben autóhoz jutva jobban jártak volna.
Csegezi László szerint cégük már húsz éves tapasztalattal bír, így biztosan nem hibáznak, különösen, ha gondosan ügyelnek bizonyos elvekre. Például a szervizkönyv meglétére, a jármű adatainak, korábbi előéletének a leinformálására. A kft. cégvezetője szerint az a gond az „amatőr” vevőkkel, hogy nincs tapasztalatuk, csak azt látják, hogy kedvező az ár. Hogy valóban így van-e, az itthon dől el a vizsgáztatás előtt.
– Vesznek egy kocsit, de nem számolnak az árra rárakódó sok más egyéb, például a szállítási költséggel. Ám a használt autó állapota sem mindig olyan, mint az kívülről látszik. A kereskedőknek nagyobb tapasztalatuk van a jó kocsit kiválogatni. Összességében nem éri meg partizán akciót vállalni. Mi folyamatosan, egész évben vásárolunk, kedvező áron, s csak a jó autót hozzuk – fogalmazott a szakember, aki szerint a tapasztalatlan vásárló olyan „apróságokkal” nincs tisztában, hogy még rendszámot is venni kell kint, s azzal sem, hogy abból is milyen szükséges a magyar utakra.
– Sokszor nem jó rendszámmal indulnak haza és már az 1-es autópályán lekapcsolják őket a rendőrök. Bizony 10-50 ezer forint csak a büntetés, és még külön útvonalengedélyt is kell kérniük. A végösszeg végül szinte mindig többe jön ki, mintha kereskedőtől vennék. Nem beszélve arról, hogy a kereskedőhöz mindig vissza lehet menni, ha kifogás van. Utolérhető, itt van, szemben a külföldi eladóval.
Tapasztalatai szerint ma az egymillió forint alatti autókat hozzák a legtöbben. Pont ez a kategória, amit magánúton behozni nem éri meg. Más az, amikor egy 10 ezer eurós kocsit akar venni valaki, ekkor már lehet nyerni a magán-behozatallal. Az import autók 70 százaléka 1-1,5 millió forint alatti összeget kóstál, ami abból is adódik, hogy átalakult a kereslet-kínálati viszony. Hitelt tízből, ha egy vevő vesz igénybe. Csegezi László arra is felhívta a figyelmet, hogy a piacon sok a nepper is, ők nem adószámmal, hanem mobiltelefonnal rendelkeznek. Náluk nem biztos eredetűek a kocsik, garancia nincs, velük még rosszabbul lehet járni.
– Még a saját ismeretségi körömben is van olyan, aki százezrekkel fázott rá – utalt a gondokra. – Angliában a legolcsóbbak a használt kocsik, többnyire azok hozzák haza, akik ott dolgoznak, átkötegelik, átszerelik a kormányt. Ám arányaiban ez nem olyan nagy, inkább osztrák, német, francia kocsik vannak a magyar piacon. Az osztrák és német járművek a legjobbak. A vevőik azok, akik megengedhetik maguknak, hogy szervizben, az előírásoknak megfelelően tartsák rendben a járművet. Az olasz ember már nem annyira kíméli, mint az osztrák, a német.
A cégvezető szerint a régi jó állapotú kocsi, kevesebb kilométerrel, ezekkel kevesebb a probléma, megéri, még akkor is, ha többe kerül. De a 90 ezer behozott használt személyautó rendesen hígítja a piacot. Egyelőre a céges, flottás kocsik mennek. Munkatársunk személyes tapasztalata szerint is: egy balesetben alaposan összetört kocsi javítását olcsóbban meg lehet úszni, ha alkatrésznek behozott azonos típusú komplett járművet vesz meg az ember, hiszen a törött részeket kicserélve még további eladható, kiárusítható, később felhasználható darabok maradnak meg. Nagy valószínűséggel tehát csupán bontásra is jönnek külföldről a használt autók. Sikerült beszélnünk egy „mobilja van, nem adószáma” kategóriába tartozó nepperrel is. A most 40 éves T. Ferenc ma már külföldön keresi a boldogulását, de valamikor szabályos használtautó-kereskedése volt megyénkben. Ám a válság elvitte a vállalkozását. Így került olyan helyzetbe, hogy használt kocsikat kezdett behozni és értékesíteni nagy tételben. Szerinte nagyon sokan cselekedtek hasonlóan, ez futtathatta fel a számokat. Azt nem tartja számottevő tételnek, amit a járművet venni akarók hoznak be az országba, kikerülve a kereskedőket.
– Főként Németországból és Ausztriából hoztam, most már küldöm a kocsikat. Arra mindig figyeltem, hogy jól nézzen ki külsőre. Sok a tapasztalatlan vevő, aki bukik az autó küllemére. Sportos legyen, egykét tuning elem is sokat dob a verdán. A 40-50 ezerből feldíszített masinát, akár kétszázezres haszonnal is el lehet passzolni.
Nem ár az óvatosság a szervizkönyvvel
A szakemberek szerint feltétlenül szükség van a szervizkönyv valódiságának ellenőrzésére is, mert gyakran a szervizkönyvek sem valódiak. Erre utalhat például az, ha az elvileg több éves eltéréssel születő bejegyzések mind ugyanazzal az írással és tintával szerepelnek. De egyéb jelek is árulkodóak lehetnek. Például az állítólagos származási helytől távoli adatokat tartalmazó parkolási matrica vagy éppen rendszámtábla-keret. Ha igazán biztosra akarunk menni, vegyük fel a kapcsolatot a szervizkönyvben szereplő műhellyel, informáljuk le az autót! Kérdezzük meg, hogy mit tudnak róla, és konkrétan milyen műveleteket végeztek rajta.
A hazai forgalomba helyezésnek költségei vannak
– A speciális internetes portál személygépkocsi-hirdetéseinek közel tíz százaléka jelenleg is külföldi okmányokkal rendelkező autókról szól – tájékoztatott Fodor László, a honlap értékesítési vezetője, aki szerint fontos tudni, hogy ilyen esetben legtöbbször a vevőt terhelik a mindig kötelező műszaki vizsga, a forgalmi, a törzskönyv és a rendszám költségei, amelyek a regisztrációs adón felül 50 ezer forintot tesznek ki. Az unión kívülről származó gépkocsik esetében egyedi forgalomba helyezési engedélyre és eredetvizsgára is szükség van, ami a terheket megduplázza. Maga a regisztrációs adó akár több százezres tétel is lehet.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
