Presztízskombik

Az A4-es a flotta- és magánfelhasználók körében is igen kedvelt modell, ráadásul szép számmal találni belőlük a használtautó-piacon is. A 2000 és 2008 között gyártott darabokból körülbelül 400-at hirdetnek, a kínálat 2/3-a dízel, fele pedig puttonyos változat. Az árak 1,2 és 5,9 millió között ingáznak. A 2008-tól kapható A4-esekből 140 eladó példány keresi új gazdáját, a dízelek és a kombik aránya nagyjából megegyezik az előző szériáéval. A négyéves példányok 3,9 milliótól indulnak, míg a sort az alig használt, újszerű A4-esek zárják 12 millióért. A második A4-es nemzedék 2000-ben mutatkozott be, s 2004-re erős modellfrissítést hajtottak végre rajta. Ez elsősorban esztétikai megújulást, bővülő aggregátkínálatot jelent, de szerkezetileg nem módosították az autót.

Kissé komor a fekete belső, a középkonzolon pedig sok az apró kapcsoló. A Multitronic váltó elsősorban városban előnyös

Többek között a tengelytávolság (2640 mm) is maradt a régiben, ami alapvetően meghatározza az autó szerénynek mondható belméreteit. A második szériában hátul bizony kissé passzentos a térdhely, a limuzinban a fejnek sem jut sok levegő, szerencsére a magasabb Avantban már jobb a helyzet. A raktér sem valami eget verő, mindössze 440 literes, de legalább sík oldalfalakkal határolt az alakja.

A most futó nemzedék minden méretdimenziójában derekasan megnőtt, így nem csoda, hogy jóval tágasabb. Hátul felnőttek is bátran vállalkozhatnak hosszabb távú utazásokra, és a poggyásznak is több hely (490 l) jut. Aki gyakran használja ki autója maximális szállítókapacitását, az szintén jobban jár a fiatalabbal, mely 1355 helyett immár 1430 literes bendővel kényeztet. Az Avant változathoz a raktérroló mellett térelválasztó hálót is kínálnak. Utóbbi nemcsak felhajtott, hanem ledöntött támlák esetén is fixálható, így téve biztonságossá a szállítást.

Kisebb (440/1355 l) és nem is sík a második generációs A4 Avant puttonya

Mindkét modellre igaz, hogy feszes a futóműve, a sportosan vezető sofőrök ezért kedvelik is az A4-eseket, de rossz minőségű aszfalton már nem árt a fokozott figyelem. A kormányzás egészen direkt, a manuális váltó pontosan kapcsolható, az automaták pedig nagyon finoman dolgoznak. A fokozatmentes Multitronic egység inkább a komfortos és a takarékos autózást kedvelőknek való, átlagfogyasztása csupán 6,1 l/100 km. A 2008-as modellváltáskor nyugdíjazták az adagolófúvókás PD dízeleket, melyek járáskultúrája nyers, hangjuk kissé zavaró, alacsony fordulaton pedig nagyobb turbólyukkal kell számolni. A közös nyomócsöves CR TDI-k jóval kifinomultabbak, erőleadásuk egyenletesebb, hangjuk pedig sokkal tompább.

ADAC 2011: a prémiummezőny ezüstérmese

A német autóklub 2011-es hibastatisztikája szerint az Audi A4-es a középkategória nem SUV prémiumszegmensének második legmegbízhatóbb modellje – előtte a 3-as BMW, utána pedig a Mercedes C-osztály végzett. A legtöbb gond – nem meglepő módon – az idősebb, többet futott második szériát (2000-2008) érintette. A németek adatbázisa szerint háklisak a PD TDI dízelek, az adagolófúvókás rendszer igen kényes, ügyelni kell az olajfogyasztásra, ugyanis szinte mindegyik eszi az olajat. Ritka, hogy egy PD aggregát olajtöltés nélkül kibírná a két szerviz közötti időszakot, a hosszú élettartamú olajok pedig borsos áron kaphatók. A PD-egység felújítása, cseréje több százezer forintos tételt jelent! A motorvezérlő elektronika, a gyújtás, a lelazuló turbócső és a kapituláló turbófeltöltő is egyaránt lerobbanáshoz, rosszabb esetben pedig maradandó motorkárosodáshoz vezethet. 2008-ig problémát okoztak az eltömődő dízel részecskeszűrők, a defektes kipufogógáz-visszavezető, a rossz olajpumpa, aminek árulkodó jele az alacsony olajnyomás. A gyújtáskapcsolóval, az üzemanyagpumpával és az ablaktörlő szerkezettel is előfordulhatnak nem várt kellemetlenségek. A 2008-as évtől sokkal megbízhatóbbakká váltak az A4-esek, nagyobb számú probléma csak a korán lemerülő akkumulátorból és az ebből eredő indításképtelenségből adódott.

Gusztusos a világos belső, azonban a kárpitok könnyen koszolódnak. A hatfokozatú váltó precízen megvezetett

A gyártó több alkalommal is elrendelt visszahívási akciót, 2003-ban és 2004-ben például a gyenge fényerejű xenon fényszórók és a nem megfelelően tömített PD TDI dízelek tandempumpája miatt. 2005-ben a 2,7 és a 3,0 literes V6-os gázolajosok befecskendező rendszerét vizsgálták át. Egyes 2008-as és 2009-es 2.0 CR TDI motorral ellátott példányokat a kipufogógáz-visszavezető rendszer rossz hűtője miatt szólítottak műhelyekbe. Szintén 2009-ben a 2.0 TFSI-k nem megfelelően tömített hűtőrendszerét és a 3.0 TFSI-k töltőlevegő-hűtőjét cserélték ki. Sok a piacon a tekergetett kilométer-órájú példány, a sokat futott darabok, pláne a nagy nyomatékú dízelek kuplungszerkezete lehet az egyik gyenge pont. Az automatikus váltót minden esetben próbáljuk ki, ezekkel is előfordulhatnak gondok.

Közel sík a rakfelület, melynek mérete 490-ről 1430 literre bővíthető

Az izzók kiégése gyakori, a napfénytető gumitömítésénél beázhat az utastér. Az alkatrészpiacon keresettek a kerékcsapágyak és a kettős tömegű lendkerekek is. A Drive Select menüje néha lefagyhat, ahogy a rádió is hajlamos az ideiglenes elnémulásra. A szoruló ajtók általában némi finombeállítás után jól csukódnak. A motortérben érdemes alaposan szemügyre venni a hűtőrendszer csöveit, mert tipikus a csatlakozásoknál jelentkező szivárgás. A terepen használt, főleg quattro A4-esek alsó motorvédő burkolata általában törött vagy hiányzik.