Talán nem véletlen, hogy a piacon a Golf I Cabriolet drágább az utódjánál, félmillió Ft-ért csak olyan példányt találni, amelybe utólag dízelmotort faragtak, hangos és különösen tolatáskor nem valami felemelő élmény. A szép állapotú példányok 800 ezer–1 millió Ft környékén futnak, már évek óta stabil az árszint. Ez elmondható erről az itt látható, 1990-es évjáratú példányról is, ami egy felnőtt ember játékszere. Legalábbis ezt állítja róla tulajdonosa, Dr. Vérten Sándor, aki civilben a Porsche Hungaria kommunikációs igazgatója.

A volán nem eredeti, de hiteles, jól passzol a retró „illatú” kabriózáshoz. Fotó: Lővei Gergely

Ahogy minden valamirevaló autórajongó, időnként szétnéz az interneten, milyen autót lenne érdemes venni. Mivel ez általában tavasszal következik be, szinte természetes, hogy az ember kabriót néz – általában itt szokott véget érni az álmodozás. Öt évvel ezelőtt azonban, amikor szóba került a dolog a baráti körben, jött egy visszajelzés egy autókereskedőtől, hogy van egy olyan Golf I Cabriolet, amelyet nem érdemes kihagyni.

A tetőnyitás miatt meglehetősen szűk hely marad a csomagoknak

Ausztriában adták el újonnan a kocsit, onnan aztán Sopronba került, majd beadták egy kereskedésbe. Sok sorstársával ellentétben a rádiótól eltekintve gyári állapotú volt, és műszakilag sem hagyott kívánnivalót maga után: könnyűfém felni, Recaro kagylóülés, elektromos tető jelentette az érdemi extrákat. Hosszú hónapokat töltött a kereskedésben az autó, mire a kiírt árnál alacsonyabb ajánlatot végül elfogadta az eladó – egy feltétellel. Ő az első tulajdonoshoz hasonlóan csakis szivaccsal mosta az egyébként fűtött garázsban tartott autót, és megkérte arra az immár harmadik tulajdonost, hogy ő is folytassa ezt a hagyományt. Magától értetődően az első, autóval kapcsolatos kiadás tehát egy autómosó szivacskészlet volt, ami azóta is használatban van.

Tágas a tér a második sorban, nem korlátoz a tetőszerkezet

A vásárlást követően természetesen műszaki szempontból átnézték az autót, de mindössze motortartó bakokat, kuplungot és abroncsokat kellett cserélni – utóbbiak nem kopottak voltak, csak nagyon öregek. Egyedüli átalakításként Nardi fakormány került a vaskos, háromküllős műanyag gyári volán helyére. Az 1,8 literes, 8 szelepes befecskendezős motor ideális választás, nyomatékos karaktere passzol a nyitott tetős guruláshoz, a fék/futómű alkatrészekből olcsó és bőséges a kínálat. Öt évvel ezelőtt 183 ezer kilométerrel került jelenlegi tulajdonosához az autó, most jár 191 ezernél, úgyhogy évente egyszer megy karbantartásra – természetesen márkaszervizbe. Nem csak a munkahely kötelez, de az egyszerű szerkezet miatt nem olyan drága a művelet, és volt már, hogy csak a márkaszerviz tudott segíteni az autón.

Szinte problémamentes az 1,8 literes négyhengeres, a motorolajra azonban kényes

Az elektromos tetőmozgatás szerkezetének egy hidraulikahengere adta meg magát. Márkaklubok, sőt a németországi Volkswagen Classic se tudott alkatrészt adni, mire végül az alkatrészes kollégához fordult segítségért a tulajdonos, aki rögtön válaszolt is neki a cikkszám alapján, hogy van raktáron Budaörsön, holnapra itt van, hány darab kell? Ezek után már természetes, hogy továbbra is a gyári szerelők gondjaira bízzák…

Csak szivaccsal mosták az autót eddig, nem csoda, hogy jól tartja magát a negyed évszázados gyári fényezés

Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!