Nagyágyúk

Helykínálatról badarság lenne vitatkozni, mindkét autó tágas első és hátsó sorral rendelkezik, a raktérbe pedig nagyjából minden berámolható. A Porsche formája nem csak a maga idejében számított szenzációsnak, hozzá képest a VW jóval szolidabb fazonnal rendelkezik. A két autó vezethetősége is más-más világot képvisel.

Sok az apró kapcsoló a Porschéban, a luxushangulat nem igazán jön át

A Cayenne feszes futóműve, direkt irányíthatósága és vérmes motorja, jó gyorsulása a sportos vezetők netovábbja. Persze valamit valamiért, a benzinesek átlagfogyasztása nagyjából 15 és 25 l/100 km között ingadozik. A VW sokkal higgadtabb, egy békés óriás a Porschéhoz képest, lágyabban rugózik, a hétköznapokon kényelmesebb vele közlekedni, a húzós szerpentineken nem ezzel az autóval fogunk brillírozni. Van viszont egy nagy előnye: jóval jutányosabb áron érhető el, mint a drága Cayenne.

A Cayenne csomagtere 200 literrel öblösebb

A használt Cayenne 3,7 milliótól (2003) vásárolható meg, a legdrágább darabokért azonban (2010) 22 milliót is elkérnek. Porschéból 50 használt példányt hirdetnek, ebből mindössze 5 darab dízel. Touaregből jóval nagyobb a kínálat (108 db), s a gázolajosok dominálnak (96 db). Az árak 2,3 milliótól indulnak (2006), de a legborsosabb árú 2009-es modellekért sem kérnek 9,6 milliónál többet. Nem meglepő, hogy a Porschénál az izmos benzinesek a keresettek, viszont a VW-t sem kell félteni, aki erőre és nyomatékra vágyik, az könnyedén találhat magának egyet az 5,0 literes dízelekből! A V10-es blokk teljesítménye 313 lóerő, maximális nyomatéka pedig 750 Nm!

Az első évjáratok háklisabbak

A gyártás beindítását követően mindkét típussal sűrűbben fordultak elő gondok. Az ADAC visszahívási adatbázisa szerint a 2002-es és a 2003-as Porschékat a rögzítőfék miatt rendelték műhelylátogatásra, ugyanis annak szerkezete bizonyos esetekben megsérthette a hozzá túl közel elvezetett kábelköteget. Szintén ezeknél az évjáratoknál adódott gond a hátsó ülések biztonsági öveivel, a 2010-es Turbo kiviteleknél pedig a fényszórók rögzítésén módosítottak.

A fabetét kicsit sok, a téglavörös borkárpit viszont telitalálat

A gyújtásrendszerrel lehetnek problémák, a kulcs nélküli indítással ellátott példányok néha nem érzékelik a jeladót. A ventilátor kopásának jele a hangos üzem, a CD tár makacskodhat, a kormány váltóbillentyűi kieshetnek a helyükről. A gyári telefonkihangosító néha bemondja az unalmast, s a hangszórók is sztrájkolhatnak. A parkolóradar indokolatlanul is sípolhat, az égők pedig gyakran cserére szorulnak. A Touareget (2002/2003) is sújtotta a rögzítőfék és a biztonsági övek gondja, a benzines FSI motoroknál (2006/2007) hidegen az olajpumpa túlterhelése okozott üzemzavart, a későbbi változatokon (2006-tól 2009-ig) pedig a meglazuló hátsó spoiler miatt rendeltek el nem tervezett műhelylátogatást.

1570 literig bővíthető a Touareg hátsó

A gyártás beindításakor bőven akadtak gondok, ezt támasztja alá az ADAC 2008-as hibastatisztikája is. 2006-ban 1000 autóból átlagosan 16-tal fordult elő probléma, míg ez az érték 2008-ra a negyedére csökkent. A regisztrált esetek zöménél kardántengelytörés (2004/2005), kipufogóprobléma (2005), motorvezérlési zavar és az automatikus váltó meghibásodása (2004-2005) lépett fel. Egyes szériáknál gond volt az akkumulátorral és a gumiabroncsokkal is. A 2,5-ös dízelek teljesítménye elég halovány, a kézi váltós daraboknál alacsony fordulaton trükközni kell a turbólyuk „átugrásával” és a kemény kuplungpedállal.

Az öthengeres dízelek hangja nem túl lelkesítő, a 3,0 literes V6-osok duruzsolása sokkal megnyugtatóbb. Vásárlás előtt nem árt fokozott figyelmet fordítani az elektronikára: világító visszajelzők, indításgátló, keréknyomás-ellenőrző rendszer stb. Gond lehet a turbóval, a vízpumpával, a váltóval, a szilentekkel, a katalizátorral, a kardántengellyel és a szintszabályozós futóművel is. Nem örökéletű a xenonszett, a kárpitok a varrás mentén szétjöhetnek, az üzemanyag szintjelzője pedig sok esetben kiakadhat.