Aktuális esetünkben magánszemély vásárolt egy másik magánszemélytől egy 2002-es évjáratú Kia Sorentót. Készpénzben kifizette, majd az átvételt követően a jármű kb. 300 km megtétele után oly mértékben meghibásodott, hogy közúton önerőből már nem tudott tovább haladni, és autómentővel el kellett szállíttatni. Az autót szakszervizben átvizsgálták, és megállapították, hogy a hűtővíz elfolyt egy hibás vízcső miatt, és azt is, hogy a gépkocsi motorjában korábban turbófeltöltőt cseréltek, melynek során egy típusidegen, nevezetesen Audi személygépkocsiból származó turbófeltöltőt építettek be, melyhez jelentős átalakításokra volt szükség, mind a motor szívó-, mind pedig a kipufogóoldalán. A meghibásodás okára vonatkozóan az a feltételezés, hogy a típusidegen turbófeltöltő beépítése során egy bilincs túl közel került egy hűtőcsőhöz, mely az állandó fizikai kapcsolat miatt elnyírta a hűtőfolyadékot vezető egyik gumicsövet, minek következtében menet közben elfolyt a hűtőközeg, és ez motorkárosodáshoz vezetett. Emellett direktszűrőre utaló nyomokat is találtak, ezért a bejutó szennyeződés miatt a beépített feltöltő lapátjai elgörbültek. A motort feltöltötték hűtőfolyadékkal, azonban nem lehetett beindítani.
Négy lépcsőfok, egy év
Alapvetően négyféle kellékszavatossági igényt különböztethetünk meg: 1. kijavítás, 2. kicserélés, 3. árleszállítás, 4. elállás, vagyis a vételár visszatérítése. Ez a sorrend az igényérvényesítésre is irányadó, vagyis először a kijavítást kell megjelölni, amennyiben a hiba javítható, és utána következnek a többiek. A jogosult kellékszavatossági igénye magánszemélyek között a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el.
Jelen eset „a kellékszavatossági igények érvényesítése” körébe tartozik. A károsult vevő szerkesztőségünknek betekintést engedett a korábban keletkezett iratokba és levelezésekbe, így ennek ismeretében az alábbiak állapíthatók meg.
Az adásvételi szerződés két magánszemély között jött létre. A szerződéskötést árnyalja az a tény, hogy az autót egy kereskedésből adták el, azonban ez bizományosi jogviszony alapján történhetett, mert a kereskedés a gépjármű tulajdonjogát nem szerezte meg. A szerződés egy előre nyomtatott, kitöltetlen szerződésminta, melyre kézzel rávezették az adatokat, valamint azt a mondatot, miszerint „Az autót a vevő kipróbált, megtekintett állapotban vásárolta meg.” Ugyanebben a pontban szerepel a szerződésben e mondat előtt nyomtatva, hogy „Az eladó a vevőt a gépkocsi műszaki állapotáról, (esetleges) sérüléseiről részletesen tájékoztatta, aki ezt tudomásul vette.”
Az adásvétel során a vevő elmondása szerint az eladó ténylegesen hivatkozott arra, hogy a turbófeltöltő ki lett cserélve, és a gépkocsit friss műszakival adták át. Ebből a vevő jogosan feltételezhette azt, hogy a gépkocsi rendeltetésszerű használatra alkalmas, és a turbófeltöltő meghibásodásával jó ideig nem kell számolnia. A gépkocsinak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell lennie az adásvétel időpontjában, és meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak és az adásvételi szerződésben foglaltaknak. Ezért fontos, hogy minden lényeges tényt és körülményt rögzítsünk a szerződésben, így a korábbi és esedékes javításokat, sérüléseket, valamint a felek által lényegesnek tartottakat (pl. felszereltség, extrák), mert később vita esetén ezekre joggal tudunk hivatkozni. Ebből a szerződésből sajnos ezek kimaradtak, így utólagos bizonyítás kérdése, hogy pontosan mi is hangozhatott el, miről tájékoztatták a vevőt és miről nem.
Látható a turbó előtt-alatt a csúnya hegesztés nyoma, ahogy „rátákolták” az idegen alkatrészt a koreai kocsira. Vajon tudta a tulajdonos?
A károsult – helyesen – a meghibásodás tényét azonnal írásban jelezte az eladónak, aki ügyvédhez fordult, és elhárította a szavatossági igényt azzal, hogy az eladó részletesen tájékoztatta a vevőt a gépkocsi állapotáról, a gépjármű rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban volt, rendszeresen karbantartották, ill. megfelelt a korának, emellett jobb műszaki állapotú volt, mint a korabeli hasonló gépkocsik.
Mit lehet ilyenkor tenni, hogyan tovább? Az eset azt mutatja, hogy az ügyből nagy valószínűség szerint jogvita, polgári peres eljárás lesz, ahol a vevő érvényesítheti a szavatossági igényét. Tekintettel arra, hogy a gépjármű jelenlegi és az adásvételi szerződés időpontjában meglévő műszaki állapota szakkérdés, elkerülhetetlen független igazságügyi gépjármű műszaki szakértő bevonása. A szakértőt a bíróság rendeli ki, akinek a véleménye alapján el tudja dönteni a kérdést. Az eljárás 1-2 évig is elhúzódhat, amit figyelembe kell venni. Sajnos egy ilyen eljárás nem olcsó. A peres eljárás illetéke a pertárgy értékéhez igazodik, annak 6%-a, a pertárgy értékét pedig az érvényesítendő igény határozza meg, pl. egy turbócserénél az anyag- és munkadíj költsége, vagy elállási jog érvényesítésénél a gépkocsi ára. Ehhez jönnek még az egyéb érvényesítendő költségek, mint a tréleren történő szállítás, motor előzetes megbontása stb. A szakértői költségeket előlegezni kell, és ügyvédi munkadíjat is kell fizetni, ha azt szeretnénk, hogy jogi képviselő járjon el mellettünk. Amennyiben a bíróság a javunkra ítél, az eljárási szabályok szerint a pervesztes fél fizeti a pernyertes fél költségeit, így ezek idővel megtérülhetnek.
A szívóoldalon olyan szennyeződés jutott be, ami elgörbítette a turbinalapátokat. Tényleg a direktszűrő okozta?
Az esetet konkrétabban megítélni majd a szakértő véleményének ismerete után lehetséges. A fentiek alapján ismételten fogadjuk meg azt a tanácsot, hogy állapotfelmérés nélkül ne vegyünk gépjárművet! Ne sajnáljuk az időt, fáradságot és némi anyagi ráfordítást arra, hogy a gépjármű műszaki állapotáról még az adásvételi szerződés megkötése előtt részletesen meggyőződjünk, ugyanis hosszú évekig fogjuk használni, és nem mindegy, hogy a későbbiekben a karbantartásokra, javításokra mennyit kell költeni, a bosszúságról nem is beszélve.
Szakértő: Dr. Fülöp Miklós (www.drfulop.hu)
Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
