Igazság szerint az ipari konszernként induló Nissan csöppet keszekusza története a Datsunnal kezdődik, úgyhogy egészen 1911-ig kell visszautaznunk az időben, amikor a japán autóipar egyik úttörője, Masujiro Hashimoto megalapította a Kwaishinsa Motorcar Companyt. Az első autómobilt 1914-ben készítették el, melyet a három befektető (Kenjiro Den, Rokuro Aoyama, Meitaro Takeuchi) előtt tisztelegve, nevük kezdőbetűi alapján DAT-nak hívtak.
Mivel a személyautók iránt akkoriban nem igazán volt kereslet, a számos névváltáson áteső vállalkozás elsősorban kisteherautókat gyártott. Az éppen DAT Motorsként jegyzett, tokiói székhelyű cég 1926-ban egyesült az ugyancsak autógyártásban érdekelt osakai Jitsuyo Jidosha Seizóval, így létrejött a „hangzatosan csengő” DAT Jidosha Seizo Kabushiki-Kaisha (utóbbi szóösszetétel az autógyár japán megfelelője) társaság. Öt évvel később azonban beolvadtak a már akkor is NiSan-ként emlegetett Nihon Sangyo ipari konszernbe, melyet Yoshisuke Aikawa irányított. Aikawa-szan nemcsak kiemelkedően tehetséges, hanem úgy tűnik, kissé babonás is volt: az 1931-ben bemutatott új kisautó Datson (DAT fia) nevét ugyanis azért vétózta meg, mert a „son” szó japánul veszteséget is jelent. Ezek után keresztelték át a modellt Datsunra. Végül 1933. december 26-án a teljes járműgyártásban érdekelt részleget leválasztották a vállalatról és Yokohamába telepítették át, majd megalapították a Nissan Motor Co., Ltd-t. Ugyanakkor a járműveken csak 1937-ben jelent meg eloször a Nissan, mint márkanév, melyet párhuzamosan használtak a Datsunnal (ezt 1981-ben „vezették ki”) és néhány másik márkanévvel.
Bár a II. világháború előtt is exportáltak már autókat főleg Amerikába és Ausztráliába, az 1950-es évek végén indult meg az igazi piaci terjeszkedés, az európai „hadfőállásokat” pedig 1962 után építették ki. A Nissan életében is voltak hullámhegyek és völgyek, a legutóbbi krízist a Renault-val 1999-ben kötött stratégiai partnerséggel vészelték át – a Nissan részvények 43,4%-át bírja a Renault, míg a japán cég 15%-ban tulajdonos a franciában. A Nissan manapság a világ 20 pontján gyárt és 160 országában értékesít járműveket, tavaly új rekordnak számító 4,9 millió autót (+5,8%) adtak el és 342,4 milliárd yen profitot termeltek. A Renault–Nissan szövetség (8,1 millió jármű, 10% piaci részesedés) jelenleg a világ 4. legnagyobb gyártója.
1935 Datsun 14 Roadster
A Nissan akkor vadonatúj yokohamai gyárát 1935. áprilisában hagyta el az első személyautó: a 2,8 méter hosszú, kétszemélyes (egy hátsó pótülése is volt) Datsun 14 Roadstert 722 köbcentis, soros négyhengeres, 15 lóerős motor hajtotta, csúcssebessége 80 km/óra volt. Az orrán látható, Rolls-Royce-ra hajazó nyúlmotívumot az autót is tervező Ryuichi Tomiya „álmodta” meg.
1947 Tama Electric Car
A II. világháború után Japán olajhiánnyal küzdött, ezért a kormány az elektromos autókat támogatta. Ekkor született meg a repülőgéptervezők által kifejlesztett Tama, amit a később a Nissanba beolvadó Prince Motor gyártott. A 4,5 lóerős villanymotor 35 km/órás sebesség elérését tette lehetővé az 1,1 tonnás, négyüléses autó számára. A 162 Ah-s ólomsavas akkumulátor pedig hivatalosan 65 kilométeres hatótávot biztosított, de egy teszten 96,3 km-re jutottak vele.
1957 Datsun Pickup Truck 220
A 220-as Pickup már a Datsun kisteherautók 11. nemzedékét képviselte. Az 1958-as Los Angeles-i Autószalonon kiállított modellt hamarosan exportálni kezdték Amerikába, ahol megalapozta a Datsun márka ismertségét. Bár önsúlya csupán 620 kiló, a pick-up terhelhetősége 850 kg, friss fejlesztésű 988 köbcentis, négyhengeres motorja 34 lóerős volt.
1961 Datsun Fairlady 1200 Roadster
A Datsun az 50-es évek végén lépett be a sportautók piacára. Kezdetben ezek a kisteherautók platformjára épültek, akárcsak ez a bámulatos, mindössze 227 példányban gyártott Fairlady 1200 Roadster. A 890 kilós kocsit 60 lóerős motor mozgatta.
1966 Nissan Silvia CSP311
Az 1964-es Tokiói Autószalonon még Datsun Coupe 1500-asként debütált a csodálatos Silvia. Ezt a Fairlady 1600-as (90 LE/132 Nm) alapjaira, kézzel szerelték össze, formáját pedig a BMW 503-ast és 507-est tervező Albrecht Goertz is alakította. 1965 és 1968 között mindössze 554 darab készült, s az árcéduláján 1,2 millió yen szerepelt. Ezután a Silvia név csak 1974-ben tért vissza.
1969 Datsun 240Z
Egy Porsche teljesítménye és egy Jaguar megjelenése a Nissan (vagy Datsun) árával és megbízhatóságával – a sajtóanyag szerint ez volt az eredeti Nissan Fairlady Z, avagy Datsun 240Z receptje. Az 1969-ben debütált legendás típus hamar a világ legnagyobb darabszámban eladott sportkocsijává vált: amíg a Corvette 25 év alatt érte el a félmillió példányt, addig a Z-nek ez kevesebb mint tíz év alatt sikerült. A nagy teljesítményű 432-es modell (4 szelep, 3 karburátor, 2 vezértengely) az akkori PGC10-es Skyline GT-R soros hathengeres, 160 lóerős motorja mellett magnéziumfelniket kapott.
1972 Datsun 510
A típus 1968 nyarán indult útjára, két- és négyajtós szedánként, ötajtós kombiként és később kétajtós kupéként is gyártották. Az 510-es a rali- és pályaversenyzésben is szép sikereket ért el.
1995 Nissan 300ZX
Pontosan 20 évvel az eredeti Z bemutatkozása után, 1989-ben debütált a negyedik generáció. Kétszemélyes vagy 2+2 üléses változatban, 3,0 literes V6-os szívó, vagy twin-turbo motorral készült. A Steve Millen Motorsports által tuningolt SMZ-verzió az USA-ban, korlátozott darabszámban volt kapható, 365 lóerős és 436 Nm-es teljesítménnyel.
1999 Nissan EV HyperMini
Ezt a kétszemélyes elektromos miniautót mindössze 300 példányban gyártották, Japánban és Amerikában lehetett megvenni vagy lízingelni. 100 km/órás sebességre volt képes, és egy feltöltéssel kb. 115 kilométert tudott menni. Készült belőle pár Nismo „tuningváltozat” is!
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!