Nyílt válasz egy olvasónak
Kedves Doktor úr!
Először is elnézését kérjük, hogy csupán most térünk vissza a levelében említett témára. Közérdekűnek tartjuk észrevételeit és igyekeztünk alaposan utánanézni mindannak, amit az autóvásárlással kapcsolatban reklamált. Ezért is írjuk nyomdafestékkel a választ, és nem közvetlenül Önnek küldünk levelet. Sajnos, mással is előfordult az utóbbi hetekben, hogy az új autó vásárlásának boldog perceit megzavarta néhány kellemetlenség. Megértjük: amikor már ott tart valaki, hogy a sok szaladgálás után végre kezében a papír és csak néhány perc választja el attól, hogy az Autóker telepén átvegye saját autóját, ünnepélyesnek tartja ezt az aktust, és elvárja, hogy előzékenyek legyenek mindazok, akik a többtízezer forint értékű jármű átadását intézik. Udvariasságra még akkor is joggal tart számot a VEVŐ, ha csupán 10 dkg parizert csomagoltat be – lehetőleg vékonyra vágva. Hát amikor egy vagyont jelentő Wartburgot, vagy Škodát vásárol.
Ebben Önnek teljesen igaza van. És az is a dolgok rendje, hogy az Autóker emberei igyekezzenek mindenben a vásárlók kedvében járni. Sőt, véleményünk szerint még azt is lehet udvariasan közölni, hogy most éppen nincsen bordó színű P-70, de talán egy szürke is fog tetszeni. Igaz, hogy aki már bordó kocsit képzelt el, csalódottá válik, ha nem olyant kap – de talán meg lehet vigasztalni. A végső megoldás – a jó megoldás – persze az, amikor ott tartunk, hogy aki piros kocsit akar, az minden különösebb protekció nélkül pirosat kap, és aki szürkét szeretne, az olyant vehet. Közeledünk ahhoz, hogy az ilyen kívánságok is teljesüljenek, bár szerintünk még nem lehet a szín a döntő. Sokkal fontosabb, hogy jó kocsik kerüljenek az újdonsült vásárlókhoz. Szerencsére ezen a téren nemigen van panasz. Azok, akik jól bánnak az új kocsival, és arra a célra használják azt, amire való, legyen az P-70, Wartburg, Moszkvics vagy Škoda – nemigen panaszkodnak, sőt öröm hallgatni, ahogyan dicsérik egyiket-másikat.
Szóval, amikor már túljut valaki a vásárlás tortúráján, igazán örömét leli a ma kapható autókban. Az pedig, hogy a kocsik átadása körül az Autóker telepén még vannak bajusz összeakasztások, egyaránt mondható az eladók és vevők hibáinak, – bár ha felmerül ilyen panasz, mi elsősorban az Autókert tesszük felelőssé, amely egy szervezet, és ha szükséges, indokolt, akkor jobban is szervezhető. A vevőt nehezebb megreformálni. Nem tilthatja ugyanis senki sem, hogy X.Y., aki elmegy az új kocsiért, ne kísértesse el magát családjával, még ha ez mindjárt 15 kísérőt is jelent. Viheti az úgynevezett házi szakemberét is, ha szükségesnek tartja, sőt még a Nagypapát is kivehetik a naftalinból, hogy ő is beleszólhasson a színválasztás vitájába. Mert a tapasztalat azt mutatja, hogy mintegy 1000 autóvásárló közül csupán 2 akadt, aki a motor iránt tanúsított érdeklődést, a többiek az üléshuzat és a kocsi színével szemben aggályoskodtak, és ezzel egyidejűleg követelték a fehér kormánykereket.
Joggal kérdezheti bárki, hogy mi van ebben különös? Tulajdonképpen semmi, de az a néhány ember, aki most, mindnyájunk örömére, sokkal több kocsit ad át naponta, mint amennyivel még az optimisták is számoltak, úgy látszik, nem bírja ezt az erőltető munkát udvariassággal kísérve végezni. Ezt nem helyeselhetjük. Nem lehet az eladó olyan fáradt, hogy a vevővel – bármilyen lehetetlen kívánságokkal álljon is elő -, ne a lehető legnagyobb előzékenységgel és udvariassággal foglalkozzék. Mert ma az a helyzet, hogy a munkát elvégzik az eladók – de a maguk módján -, és ez bizony nem mindig egyezik a vevők igényeivel. Sok vevő ugyanis, aki már érzi a kocsija közelségét, nem bírja türelmesen kivárni, hogy a kiválasztott kocsit az Autóker emberei egyik nap előkészítsék, a másik nap vizsgára vigyék, hanem azonnal és mindent szeretne. Ennek érdekében gyűrögetik a pirosszínű bankjegyeket is azok előtt, akiktől ilyen irányú segítséget várnak. Erre pedig nincs szükség, enélkül is mennie kell a dolognak, csupán egy kis időt kell rá adni.
Lehet ugyanis más módon is gyorsítani a kocsik átadását, és az ehhez szükséges létszámmal még nem rendelkezik az Autóker. Jóformán ugyanannyi ember végzi most is a kocsik átadását, mint 1955-ben, amikor is mindössze – írd és mondd – nyolcan jutottak saját új kocsihoz. Tavaly viszont már közel ezer tulajdonosnak adták át a Gogoly utcában a vadonatúj kocsikat, és ebben az évben csupán a nyár derekáig 2180 új személykocsi talált gazdára ugyanitt. Mellékesen megjegyezzük: ezek a kocsik mind magántulajdonba kerültek, és ha hozzáadnánk azt a mennyiséget is, amit az Autóker emberei a különböző hivataloknak és más állami szerveknek továbbítottak, akkor be kell látnunk, hogy ez erejüket felülmúló feladat.
A nemesnádudvari tanítónéni, Bakos Péterné, augusztus 5-én vette át az új Škodát. Csupán férje kísérte el a vásárláshoz. Ők a kocsi színével is meg vannak elégedve
Higyje el, Doktor úr, nem olyan egyszerű egy messzi országból érkező, vagonról leemelt autót olyan állapotba hozni, hogy az új vevő zavartalanul tudjon azzal tovább menni. Tessék tehát megbocsátani azoknak, akik az elmúlt hetek forró napjaiban is hajnaltól-éjszakáig nagyon-nagyon sokat dolgoztak, hogy Ön és még többszázan a hosszú-hosszú évek néma várakozása után, most szinte egyszerre vehessék át a kifogástalan, csillogó, új autót, sőt a legújabb típusokat. Ugyanis a Škoda-gyár már nem csak a 440-es – köznyelven Spartak jelzésű – kocsikat szállítja, hanem a 445-ös típus is megérkezett, amely az előbbinél nagyobb hengerűrtartalmú, 1221 kcm-es, 45 lóerős motorral rendelkezik. Ezért kerül ez 2000 forinttal többe, mint elődje. Emellett több száz Moszkvics 407-es típusú, OHV motoros, 45 lóerős kocsi is áll a vevők rendelkezésére. Itt is a több lóerőt, az OHV szelepelrendezést és a vele járó előnyöket kell megfizetni azzal az 5000 forinttal, ami a korábbi Moszkvics árához képest pluszköltséget jelent. Miután mindkét típussal – az új Škodával és az új Moszkviccsal is utaztunk – tapasztalatból mondjuk, hogy sokat jelent az említett gyári változtatás. Megéri a felárat. Arra azonban egyelőre ne tessék számítani, hogy a régi típusú Moszkvicsba beépítheti az új OHV motort – bár technikailag nincs különösebb akadálya. Külön OHV motort azonban csak azok vásárolhatnak, akiknek már 407-es típusú kocsijuk van.
Tulajdonképpen ezzel levele minden kérdésére választ is adtunk. Utóiratként még csupán annyit, hogy a jövőben már a magyar nyelvű kezelési könyvekre sem kell olyan sokáig várni. A Wartburghoz például Lipcsében nyomnak magyar szövegű utasítást, és a jövőben már a Škodához is készül Csehszlovákiában magyarul írott kézikönyv. A többi típus tulajdonosa is időben fog már megfelelő utasításokhoz jutni. És az érdekelt gyárak egyre lelkiismeretesebben segítik a magyarországi szerviszhálózat kiépítését. Ha pedig a jövőben is lesz valamire panasz, tessék közvetlenül az Autóker illetékes osztályvezetőjéhez, névszerint Reisz Tiborhoz fordulni, aki igyekszik megoldani, hogy az autóvásárlás zavartalanabb legyen. Önnek, és új kocsival rendelkező többi kollégájának pedig jó autózást kívánunk, azoknak viszont, akik még csak ezután ülnek saját kocsijuk volánja mögé, bőséges választékot és előzékeny kiszolgálást.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
