Azt, hogy a téli évszakban másként kell vezetni és nem mindig könnyű feladat autózni, még azok is tudják, vagy legalábbis sejtik, akik sohasem próbálták. Még az enyhe, kevés havat hozó teleken is mások a feltételek, mint a tavaszias vagy nyári túrák idején. Úgy véljük, mind a kezdő, mind a gyakorlott autósok egyaránt foglalkoznak ilyenkor a téli „átállás” gondolatával és tennivalóival. Mi most Lányi Zoltán gépészmérnököt, a Fővárosi Közlekedésbiztonsági Tanács Tudományos bizottsága Jármű Albizottságának helyettes vezetőjét – aki az Autófenntartó Ipari Tröszt Műszaki Főosztályának is vezetője – kértük fel, foglalja össze tanácsként mindazt, amit a fehér évszak fogadásakor jó tudni az autósoknak.

Az évszakok, az időjárás változása követelményeket támaszt, alkalmazkodóképességet igényel járműtől és vezetőjétől egyaránt. Addig, amíg az emberrel és az eszközzel szembeni követelmények a közúti közlekedésben – mint az élet más területén – előre is nagy pontossággal meghatározhatók, leírhatók és elsajátíthatók, az alkalmazkodóképesség csak folyamatos felkészüléssel és felkészítéssel, tapasztalatok útján fejleszthető. A közlekedés során, amikor az idő, a hely, az ember és gép, a gép és a környezeti feltételek önmagukban külön-külön, ugyanakkor pillanatról pillanatra együttesen is változnak, az élet- és vagyonbiztonsági szempontból az emberrel-géppel szembeni követelmények folyamatos biztosítására mindenkor nagy figyelmet kell fordítani. Ez természetesen nem könnyű feladat.

Az előbbiek tervszerű felkészülés és felkészítést, a közlekedésben való részvételkor nagyfokú önuralmat, fegyelmet és sokszor lemondást is igényelnek. Az őszi, téli és kora tavaszi közlekedés, járművezetés embertől és járműtől egyaránt többet és mást követel, mint az egyébként megszokott. Magunk és mások biztonsága érdekében előre fel kell készülni a változásokra. A felkészülés egyaránt kell, hogy vonatkozzon, illetve kiterjedjen
– közlekedésbiztonsági,
– üzembiztonsági és
– állagmegóvási szempontokra ugyanúgy, mint
– a vezetéstechnikai
– személyi
– és egyéb követelményekre, feltételekre.
A következőkben a teljességre való törekvés igénye nélkül tekintsük át az előbb felsoroltakat kissé részletesebben.

Közlekedésbiztonság
Annak hangsúlyozásával, hogy közlekedésbiztonsági szempontból nem lehet és nem szabad különbséget tenni nyári vagy téli közlekedés között, mégis az utóbbi esetben fokozottabb figyelmet kell fordítani a biztonságot jelentő járműszerkezetek állapotára, rendeltetésszerű működésére. Ennek elsődleges oka a külső körülmények megváltozása, ami még kifogástalan állapotú szerkezetek esetén is jelentős többletterhelést, igénybevételt okoz, ezzel megnövelve a rendellenes működés, az üzemzavar esélyeit. Közlekedésbiztonsági szempontból ezért az őszi-téli időszak beállta előtt fordítsunk figyelmet a kormány és futómű, a fékek és lengéscsillapítók, a gumiabroncsok, a világító- és jelzőberendezések, a törlő- és mosóberendezések felülvizsgálatára. A felsorolt szerkezetek, szerelvények állapotát, kielégítő, részben vagy egészben elégtelen működését a jármű vezetője közvetlen vagy közvetett módon érzékeli, érzékelheti. A szerkezetek működésének hatásfokát azonban előre, különösen nem várt szituációk bekövetkezésekor biztonságosan mérlegelni, megállapítani az esetek túlnyomó többségében reálisan alig, vagy egyáltalán nem lehet.

Példaként gondoljunk csak az irányváltáshoz szükséges időigényre, figyelembe véve a kormány holtjátékának hatását. A holtjáték áthidalására – útviszonyoktól és sebességtől függetlenül – azonos járművezető esetén is minden irányváltoztatáshoz közel azonos idő szükséges. Ezalatt változatlan sebesség és útviszonyok mellett a jármű által megtett út is közel egyező. Fontos azonban, hogy az előbbi idő és a megtett út közben a jármű haladási irányára semmi hatásunk, felügyeletünk nincs, és nem is lehet. Biztonsági szempontból alapvető követelmény tehát, hogy ez az időigény a lehető legkisebb legyen. A kormányműnek és kapcsolódó részeinek konstrukciós megoldásától függően a holtjáték megengedhető maximális mértékét a gyártóművek megadják, a Kresz előírja. Abban az esetben, ha az előbbi körülményt a megengedett kormányholtjátékú járművel tudatosan vesszük figyelembe, és ennek megfelelően választjuk meg az irányváltozás végrehajtásához szükséges mozdulat időpontját és helyét, közlekedésünk biztonságos lesz.

Ez a művelet a vezetési gyakorlat során fokozatosan kialakul, megszokottá válik, állandósul. A kormány holtjátékára ugyanez már nem mondható el. Természetes elhasználódás, külső körülmények hatására a megengedett és biztonságos érték változik, megnő. Ezt a járművezetők többsége észleli, de következményeit kevésbé mérlegeli. Mindezt bizonyítják a műszaki járműellenőrzések tapasztalatai is. A kormánymű túlzott holtjátéka különösen vizes, havas vagy jeges útviszonyok mellett szükségessé váló hirtelen irányváltoztatás, megcsúszás vagy kisodródás elhárításakor válik jelentőssé. Akkor, amikor az időnek kiemelten fontos szerepe van a vezetésnél, és ezen belül a rossz kormányholtjáték miatt szükséges intervallum nem csökkenthető, ennek egyenes következménye, hogy a haladási irány megváltoztatása minden esetben csak hosszabb út megtételével lehetséges. Ezért különös jelentősége van a kormányholtjáték rendszeres, folyamatos ellenőrzésének. A hiba javítását szakismeret és gyakorlat hiányában mindig szakemberrel, szakszervizzel végeztessük el.

A kormánymű mellett a futómű állapota, a csapágyak és rugók működése a jármű vezetésére, irányíthatóságára ugyancsak jelentős hatású. Ellenőrzésük a téli időszak beállta előtt célszerű, szükséges. Az ellenőrzés és az esetleges hibák elhárítása ugyancsak szakértelmet igényel. A jármű és út kapcsolatának téli időszakban bekövetkező változása miatt közlekedésbiztonsági szempontból kiemelkedő szerepe van a jármű fékberendezésének és használatának. Elsősorban a fékek egyenletes működésére kell a hangsúlyt helyezni. Emellett természetesen változatlanul szerepe van a fékek hatásfokának is. Egyenletes működésű fékek esetén azonban a leggyengébb hatásfok mellett is biztosítható az út- és iránytartás. A fékek elégtelen működésekor a normál útviszonyokhoz mérten nemcsak a fékút nő meg, de lényegesen gyorsabb és nagyobb mértékű a szükséges haladási iránytól való eltérés is. Biztonsági szempontból jelentős szerepe van a lengéscsillapítóknak is. Elégtelen működésük következménye, hogy a jármű és az út között kapcsolat csökken. Mindez ugyancsak rontja a kormányzási biztonságot, a fékezés hatását és megnöveli az ívekben, vagy hirtelen irányváltoztatás következtében egyébként is jelentkező kisodródás veszélyét.

A műszaki ellenőrzés tapasztalatai, a közúti események műszaki vizsgálatai igazolják, hogy a járművezetők többsége elhanyagolja, figyelmen kívül hagyja a lengéscsillapítók állapotát. Annak ellenére, hogy mindenütt megtalálhatók a diagnosztikai berendezések, amelyek segítségével olcsón, és feltétlenül megnyugtató módon ellenőrizhető a lengéscsillapító mindenkori állapota. A közlekedés alapszabályai közé tartozik az előírt levegőnyomású abroncsokkal való közlekedés. A biztonságot nagymértékben befolyásolja az abroncsok elhasználódásának mértéke is. Az 1 mm-nél kisebb mintázati mélységű gumiabroncsokkal történő közlekedést tiltják a rendelkezések, de nem csupán a rendelkezések miatt kell gondoskodni a megfelelő minőségű gumikról. Közlekedésbiztonsági szempontból a téli időszakban különösen mellőznünk kell az eltérő mintázatú abroncsok egyazon járművön történő használatát is. Ellenkező esetben nagymértékben megváltozik a jármű stabilitása, kormányozhatósága, fékezhetősége, mivel a mintázat és a tapadóképesség között szoros összefüggés van. Még a kifogástalanul működő fékek esetén is fékútváltozás, indokolatlan irányeltérés áll elő, ha nem azonos tulajdonságú gumiabroncsokkal autózunk.

Örvendetes tény, hogy a járművezetők egyre nagyobb számban fogadják el a „látni és látszani” elvet. Ennek előfeltétele a kifogástalan állapotú járművilágítás. Kísérjük figyelemmel a világítótestek előírt mértékű fényerősségét, rendszeresen ellenőrizzük a fényszórók, az irányjelzők és a fényvisszaverő felületek állapotát, valamint az ezeket fedő üveg- és műanyagtestek tisztaságát. Amellett, hogy külön előnyt jelent a ködlámpákkal való közlekedés, erősen párás, ködös időjárási viszonyok mellett biztosítsuk elsősorban a velünk szemben, de a velünk azonos irányban haladók érdekében is ezek hatósági előírás szerinti felszerelését, használatát. A kifogástalan állapotú világítóberendezések beállítása éppen olyan követelmény, mint azok jó működése. Különösen fontos ez a vizes útfelületen történő menetben, ahol a szembejövő jármű igen erős, szórt fénnyel szemben közlekedik. A fényszórók helyes beállítását se csupán érzékszerveinkre, hanem műszerekre bízzuk, és mindenkor vegyük figyelembe a jármű átlagos terhelését is. A fényszóró-beállítás költsége nem áll és nem is állhat arányban az esetleges következmények hatásával.

A biztonságos vezetés szempontjából ugyancsak nagy jelentősége van az ablaktörlő és ablakmosó berendezés kifogástalan állapotának, télen pedig arról is kell gondoskodni, hogy a mosófolyadék fagymentes legyen. Az ablaktörlő szerkezeteknél pedig nemcsak a működtető motor és a kapcsoló, hanem a gumirészek jó állapota egyaránt fontos. Az őszi-téli időszak beálltával adódó hőmérsékletkülönbség a jármű belsejében is alapvetően megváltoztatja a látási viszonyokat. Fontos tehát a helyesen megválasztott szellőzés, vagy páramentesítés. A jármű fűtő- vagy szellőzőberendezése, az ablakok esetleges nyitása már induláskor meggátolhatja a párásodást. Mindezek mellett előnyösen használhatók a kereskedelemben kapható, a hátsó üvegre tapadó páramentesítő lapok, különböző törlőkendők és vegyi anyagok is.

Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!