Több olvasónk kérte, hogy írjunk egyszer a balesethelyszínelőkről –, ezekről a névtelen rendőrökről, akik mindenütt ott vannak, ahol jelentősebb közúti baleset fordul elő. Fényképeznek, mérnek, nyomokat kutatnak, tanúkat keresnek, hogy munkájuk révén a lehető legpontosabban megállapítható legyen: mi történt és ki a felelős. Az érdeklődések alapján dr. Faragó György r. alezredest, a Budapesti Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészetének keretében működő Balesethelyszínelő és Vizsgáló Osztály vezetőjét kerestük fel tájékoztatásra. Az ő ismertetését kezdjük most közölni.

A közlekedésrendszéeti munka igen sokirányu tevékenység, amelynek csak egyik ágazata a balesethelyszínelés és vizsgálat. A balesethelyszínelők „támaszpontja”, a köznyelven „Kresz-palotának” nevezett épületben van, a Hungária körút 149. alatt. Ide futnak be a telefonjelentések, ha a fővárosban valahol jelentősebb közlekedési baleset történt, s általában innen indulnak ki a közismert kék-fehér – szirénával és villogó kék lámpával ellátott – Moszkvicsok, hogy megállapítsák: mi történt, hogyan történt. Itt, ebben a házban van a Közlekedésrendészet ultra-rövidhullámú rádióközpontja, amely lehetővé teszi, hogy a parancsnokok felvegyék a kapcsolatot akár a haladásban levő, akár az intézkedést már a helyszínen folytató beosztottakkal, s azok kívánságára rendőri segítséget, mentőket, tűzoltókat, szakértőt, tolmácsot, esetleg autómentő járművet küldhetnek, illetve egyéb intézkedéseket tehetnek.

A helyszínelő előadók szobái nem sokkal különböznek az egyéb irodahelyiségektől. Az asztalok katonás sorban helyezkednek el, rajtuk írógép, s általában minden asztal mindig foglalt. Az asztalokon az írószerek mellett ott vannak a legszükségesebb készenléti eszközök a riadószerű kivonuláshoz, és ott van a fényképezőgép, a mérőszalag és a rajzeszközök, míg az egyéb szükséges technikai eszközök a gépkocsi felszereléséhez tartoznak. Ha megszólal a hangszórón az irányító parancsnok hangja, hogy a soros járőr induljon balesethez, és közli annak pontos helyét is, az egyik asztaltól már áll is fel az illetékes, veszi a dolgait, menet közben csatolja fel a derékszíját, és foglalja el helyét a télen-nyáron riadókészültségben álló gépkocsiba, s már száguld is a helyszín irányába.

E munkakörben megállás nélküli szolgálat van. Az előadók, gépkocsivezetők, rádiósok, telefonosok, technikusok, ügyeletes balesetvizsgálók, valamint a közvetlen parancsnokok váltják egymást, a folyamat biztosított. Nappal vagy éjjel, hétköznap vagy ünnepnapokon a beosztottak a munkában töltött 8 órában készenlétben vannak, s vagy kint a helyszínen, vagy az eseményt feldolgozva az írógép, a rajzasztal mellett, a laboratóriumban töltik idejüket. Ha bejelentés szerint a baleset nagyobb mérvű, súlyosabb, esetleg halálos sérüléssel vagy éppen tömeges sérüléssel járt együtt, vagy nagyobb anyagi károk fordultak elő, parancsnoki utasításra több kocsi is kifut. Segítségnyújtás elmulasztása, közismertebben „cserbenhagyás” esetén még nagyobb apparátus is besegít. A járőröket a baleset színhelyén segítik a bűnügyi technikusok, olykor a különböző beosztású rendőrökből álló bizottság, amelynek tagjai feladatuknak megfelelően összehangoltan tevékenykednek, s részmunkájukból alakul ki az összkép, amely a további vizsgálathoz, esetleg a büntetőúton történő felelősségrevonáshoz a szükséges és nélkülözhetetlen alapokat szolgálja.

A főváros lakossága általában szeretettel és érdeklődéssel fordul a balesethelyszínelők munkája felé. Szívesen és készségesen hívják őket, ha baj van – a 111-222 és a 113-222 hívószám a telefonérmét is visszaadja – és csak kevés azoknak a rosszindulatú embereknek a száma, akik hamis bejelentéssel vonják el őket felelősségteljes munkájuktól. Egy-egy jelentősebb baleset helyszínén olykor a járókelők tömege verődik össze, s e tömeg viszonylag fegyelmezetten szemléli munkájukat, s az arra haladó járművek vezetői készségesen vetik alá magukat a feltétlenül szükséges eltereléseknek. A helyszínelők célja ugyanis a nyomok rögzítése mellett azok feltétlen biztosítása, ugyanakkor az esetleges forgalmi akadály mielőbbi megszüntetése s a zavartalan forgalom helyreállítása.

Ha sérülés is fordult elő, és erről a Mentőket valaki már értesítette, azok rendszerint a rendőröknél gyorsabban jelennek meg – kitűnően szervezett, nagy és gyors járműparkkal, orvosokkal rendelkező decentralizált apparátus – és megkezdik segítő munkájukat, esetleg a súlyosabb sérültek kórházba szállítását is. Jó, ha valaki feljegyzi a mentőautón látható számot, vagy megkérdezi a mentőktől, s az intézkedő rendőrrel közli: hová, melyik kórházba viszik a sérülteket, hogy keresésük a helyszínelők részére ne jelentsen felesleges időveszteséget. Egyes gépkocsivezetők – telve jó szándékkal – a sérülteket saját kocsijukkal viszik a legközelebbi kórházba. Ez a város belterületén nem mindig hasznos cselekedet, a mentők ugyanis gyorsan jönnek, s gyakran akad a közelben egy-egy orvos is, aki addig is segít. Hasonló gyorsasággal érkeznek szükség esetén a tűzoltók, technikai eszközeikkel. Daruskocsijukkal megemelik a villamost, ha valaki alákerült, vagy kiemelik a Dunából a járművet, mint legutóbb is, amikor a rakpartról egy gépkocsi műszaki hibából oda beleesett.

A baleseti helyszínelő jól képzett rendőr. A beosztottak többsége tiszt, érettségivel, magasabb rendőriskolai végzettséggel; sokan beszélnek idegen nyelveken. Fő erősségük a KRESZ ismerete. Annak ellenére, hogy sok a munkájuk, továbbképzésük napirenden van, s ami a fellépésüket illeti, az elismerő levelek nagy száma messze túlhaladja az egyéb észrevételeket tartalmazó írások mennyiségét. A baleseti járőr nemcsak rendőr, hanem ember is, aki bármennyire megszokta, hogy súlyos baleseteknél intézkedik – olykor, más anyagok hiányában a baleset következtében elhunyt személy holttestét papírral takarja le – maga is az esemény hatása alá kerül. Különösen a gyermekbalesetek rázzák meg a fiatalabb beosztottak lelkét és egy-két helyszínelő más beosztásba helyezésére is került már sor, mert nehezen tudták elviselni a vérző ember látványát.

„A helyszín beszél” – vált ismertté a mondás, s a balesethelyszínelő járőr ezt meghallja. Akinek pedig „jó a hallása”, az továbbfejlődik, s válik belőle a szükséges jogi ismeretek elsajátítása után balesetvizsgáló, esetleg parancsnok ott, ahol korábban beosztottként tevékenykedett, hogy tanítsa, nevelje a fiatalokat, mert az utánpótlás ebben a „szakmában” is szükséges.

Mikor vonul ki a baleseti járőr?

A közúti közlekedés hatályos szabályai előírják, hogy ha valaki közúti balesetet okozott, köteles azonnal megállni és a baleset folytán veszélybe jutott vagy megsérült személyeknek segítséget nyújtani, illetve az arra irányuló intézkedés után haladéktalanul értesítenie kell a rendőrhatóságot, vagy a legközelebbi rendőrt és a lehetőségekhez képest biztosítani kell a nyomok megőrzését. A gépkocsivezetői engedélyekkel rendelkező személyek általában ismerik a KRESZ idézett részét – a gépjárművezetői vizsgákon a KRESZ-ből is felelni kell –, és túlnyomó többségükben igyekeznek be is tartani. A közúti közlekedésben résztvevő különböző járművek – elsősorban személy- és tehergépkocsik és motorkeérkpárok – száma évről évre növekszik, ami bizonyos részben szerepet játszik a balesetek számának viszonylagos növekedésében. Miután köztudomású, hogy a baleseteknél rendőri intézkedésre szükség van, többen érdeklődnek az iránt, hogy tulajdonképpen mikor vonul ki a baleseti járőr?

„Hívtam a baleseti helyszínelőket – írja az egyik olvasónk –, de miután közöltem, hogy a balesetből sérülés nem származott, viszont a személyi tulajdonomat képező gépkocsimban jelentős, kb. 6000 Ft értékű kár keletkezett, a telefonos megnyugtatott, és közölte: maradjunk a helyszínen, majd küld egy rendőrt, aki a szükséges intézkedést lefolytatja. A kapott tanácsot megfogadtam és türelmesen várakoztunk a balesetet okozóval együtt, amíg tényleg jött egy rendőr, aki igazoltatott, megkérdezte tőlünk, mi történt, vannak-e tanúink, majd a gépkocsik helyzetéből kiindulva közölte, hogy szabálysértés miatt feljelentést tesz, és a helyszínről egy vázlat felvétele után mindkettőnket elengedett. Ha nem volnék olyan törvénytisztelő, és főleg, ha az Állami Biztosító nem ragaszkodna az engem egyébként jogosan megillető biztosítási összeg kifizetésénél a „rendőrségi határozat”- hoz –, miután nem volt kétséges, hogy a másik fél a hibás, mert nem tartotta be a követési távolságot és hátulról a kocsimba ütközött, amit különben el is ismert –, nem várakoztunk volna a rendőrre, nem akadályoztuk volna gépjárműveink kialakult helyzetével a forgalmat, nem késtünk volna munkánkból, és az ügyet magunk között intéztük volna el.”

Másképpen vélekedik az ilyen ügyek intézéséről Dr. K. L. orvos, aki jelentetést tett Z. G. gépkocsivezető ellen „rongálás miatt”. Leírta, hogy egy tehergépkocsival ütközött, melynek vezetője nem adta meg részére az elsőbbséget, amikor védett útvonalon közlekedett, és a másik egy mellékútvonalról haladt eléje; a koccanásból csak lemezkára keletkezett, de legalább 8000 Ft értékben. A tehergépkocsi vezetője a balesetben hibásnak érezte magát és arra kérte: ne hívjon rendőrt, a keletkezett kárt megtéríti. Arra hivatkozott, hogy ha eljárás indul vele szemben, munkahelyén kellemetlen helyzetbe kerül, kizárják a prémiumból stb., és felelősségének elismeréséről írást is adott. Tekintettel arra, hogy a tehergépkocsi vezetője ismételt felszólításra sem volt hajlandó a kárt megtéríteni, az orvos bejelentését megtette. A bejelentés alapján az eljárás szabálysértés miatt a tehergépkocsi-vezető ellen megindult.

A napilapok állandó rovata a közlekedési balesetekről szóló híradás. Rövid hírek, kisebb-nagyobb riportok számolnak be a történtekről, és közlik a sérültek, esetleg elhunytak nevét, és megemlítik, hogy a baleseti járőr intézkedett. Néha még a televízió is lencsevégre kap egy-egy ilyen eseményt, sőt meg is szólaltat egy-egy helyszínelő járőrt is, mint legutóbb például a Bem-rakparton történt balesetnél. Ismeretes, hogy ezen említett baleset során levált a pótkocsi a vontatójáról, és két embert halálra gázolt, majd további két embernek súlyos sérülést okozva a Dunába esett. Megemlíthetjük a szeptember 18-án történt egyik balesetet is, amikor a Dohány utca és Akácfa utca kereszteződésében egy italboltvezető-helyettes nem adta meg a Dohány utcán, mint védett útvonalon közlekedő, az Állami Könyvterjesztő Vállalat tulajdonát képező tehergépkocsinak az elsőbbséget, és a kereszteződési négyszög közepén, annak nagy sebességgel nekihaladva, feldöntötte. A baleset következtében a tehergépkocsi vezetője súlyosan megsérült, a társadalmi tulajdonban 10 000 forintot meghaladó kár keletkezett. Az ilyenfajta balesetekben mindenki előtt természetes, hogy a baleset járőr intézkedik.

Röviden fogalmazva tehát Budapesten a baleseti helyszínelő járőr minden esetben kivonul a balesethez, ha valaki megsérült, vagy ha nincs ugyan sérülés, de a társadalmi tulajdonban okozott összes jár az 5000 forintot meghaladja, függetlenül attól, hogy később kinek a felelőssége válik megállapíthatóvá. Az eddigiekből is következik, hogy a baleseti járőrt csak akkor kell hívni – néhány kivételes esettől eltekintve –, ha a baleset sérüléssel járt, agy ennek bekövetkezése csak a véletlen folytán maradt el! (Ha a közvetlen veszély büntetőjogilag nem értékelhető.) Ilyen utóbbi eset fordult elő a Mező Imre úton, ahogy egy Nysa teherautó a járdaszegélynek ütközött, majd a lendülettől oldalra dőlt, de a gépkocsiban ülők ebben az esetben – szerencséjükre – nem sérültek meg. Közlekedési balesetben minden rendőr intézkedik, ha a balesetet látja, vagy ha nem is látja, de az intézkedésre felkérik.

Mit tesz a helyszínelő a baleset helyszínén?

Elsődleges kötelesség részére is a segítségnyújtás, intézkedés a mentők kihívására, szükség esetén a forgalmi akadály, a közveszély elhárítása, és a műszaki segítségnyújtás érdekében a tűzoltók értesítése. Feladata természetesen az azonnali tájékozódás, a helyzet áttekintése. Munkájának végzése idején biztosítania kell a helyszínt, és ezért a legszükségesebb időre gondoskodnia kell a forgalom kisebb-nagyobb arányú eltereléséről. A baleseti járőr nagyobb baleseteknél fényképet is készít. A helyszínelők a fényképezés mellett más eszközzel is pontosan felmérik a helyszínt. Sokszor néhány centiméternek is jelentősége van a felelősség vagy a vétlenség megállapításánál.

A Körvasút-sorban történt például egy baleset, ahol a menetirány szerinti jobb oldalon haladó kamion bal oldali hátsó kerekében ütközött egy előzést éppen befejező, szembe haladó motorkerékpáros, majd a kerékkel történt érintkezés után kivágódott jobbra a járdaszegélyhez, ott felborult, és az elszenvedett sérülés következtében a helyszínen elhunyt. A pontos helyszínelés megállapította, hogy a kamion nem lépte át a képzeletbeli felezővonalat, és így a balesetért a felelősség az elhúnytat terheli. A helyszínelő járőr a továbbiakban tanúkat gyűjt, lehetőleg szemtanúkat, akik látták, és megjelölik, hogy honnan, melyik helyről látták az eseményt. A helyszínelő a tanúkat nem tartja hosszabb ideig a helyszínen, röviden tájékozódik tőlük, adataikat feljegyzi, és máris biztosítja részükre a továbbhaladást. Amennyiben a fényképezés, a felmérés, a helyszín rögzítése megtörtént, a forgalmat a sérült járművek eltávolításával azonnal helyreállítják. Minden helyszínelésnél fontos az esemény pontos idejének, az időjárási és látási viszonyoknak a feljegyzése, a helyszínrajzon a jelzőtábláknak és az útburkolati jeleknek, a tanúk észlelési helyének és a balesetben szereplő egyéb tárgyaknak a feltüntetése.

A járókelőknek s a forgalom egyéb résztvevőinek kötelessége közlekedési balesetnél

A segítségnyújtásról már szóltunk, itt a tanúzás állampolgári kötelezettségéről kell beszélni. Szocialista társadalmi viszonyaink mellett senki sem maradhat közömbös embertársaink sorsa, az adott balesetbeni felelőssége mértékének megállapítása, a közrejátszó egyéb tényezők szerepének felderítése, az objektív igazság megállapítása érdekében. Segítsük a helyszínelők nehéz munkáját a balesetek körül kialakuló nézgelődő csoportok fegyelmezésére utaló felhívásában, a hangoskodók rendre intésében. A Csanády utca és Hegedüs Gyula utca kereszteződésében egy külföldi gépkocsi a táblajelzés ellenére nem adta meg az elsőbbséget a trolibusznak, és azzal összeütközött. Noha csupán anyagi kár keletkezett, a gyorsan összeverődött járókelők közül egy fiatalember minősíthetetlen hangon kezdte szidalmazni a külföldi állampolgárt, míg a nézelődők közül néhány jobb érzésű ember közbelépett és lecsitította a hangoskodót.

Felmerülhet a kérdés, hogy a koccanásos balesetek résztvevői, érdekeltjei, addig is, míg a rendőr érkezik a helyszínre, mit tegyenek? A forgalom maradéktalan fenntartása nem teszi lehetővé, hogy két vagy három érdekelt kisebb-nagyobb, esetleg vitatható anyagi kárának megállapítása érdekében forgalmi dugók keletkezzenek, amelyek még további koccanásos baleset okai is lehetnek. Előfordult már ilyen a Marx téri körforgalomban, máskor más helyen, ahol a viszonylag jelentéktelen kárral járó koccanásos baleset érdekeltjei vitatkoznak, gépjárműveik a forgalmi sávokat elzárják, és emiatt pillanatok alatt hosszú kocsioszlopok képződnek mögöttük. Ilyen esetben jó, ha kéznél van egy darab kréta a kesztyűtartóban, amivel (természetesen csak száraz időben) megjelölik a járművek kerekeinek helyzetét a megállás, az ütközés pillanatában, megjelölik az ütközés helyét, és utána a gépjárműveket a járda mellé vezetik vagy tolják, hogy a forgalom mielőbb szabályos medrében folyjon tovább, és ezeket az adatokat szolgáltatják az intézkedésre kiérkező rendőr részére.

Fordult elő már olyan eset is, hogy az országúton koccanásos balesetet előidézett gépkocsiban rendelkezésre állott fényképezőgép, amivel maga az érdekelt a balesetről, a kocsik sérüléseiről felvételt készített, tanúkat jegyzett fel, és ezzel a felelősséggel, illetve a ár megállapításához a rendőri szervek, továbbá az Állami Biztosító részére helyszíni rendőri intézkedés nélkül is a kérdés eldöntéséhez elegendő adatokat szolgált. A cikkeinkben ismertetett rengeteg munka azonban megtakarítható – és ez kivétel nélkül minden gépkocsivezetőnek, ezen túlmenően az egész társadalomnak is érdeke –, ha az autósok és a gyalogosok a KRESZ-szabályoknak megfelelően vesznek részt a forgalomban, és minden erővel küzdenek a balesetek csökkentéséért.

Dr. Faragó György
r. alezredes

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!