Japán második világháború utáni újjáépítéséből az amerikai Jeepek is kivették a részüket, a romokban heverő úthálózat miatt ugyanis nagy szükség volt a bármilyen körülmények között használható járművekre. A helyi viszonyok mellett a koreai háború is indokolta egy-egy saját fejlesztésű terepjáró gyártását, amely a japán autóipar számára is előnyös volt. A Mitsubishi mellett a Toyota és a Nissan is elkészítette a Jeep japán változatát.

4W60 (1951-1960)
A vászontetős, zárt furgon és tűzoltóautó felépítménnyel is készülő első generáció a hivatali szervek mellett a civilek számára is elérhető volt. A 3,7 literes, soros hathengeres, 75 lóerős motorral, négyfokozatú váltóval és kapcsolható összkerékhajtással felszerelt terepjáró 3650 mm-es hosszával és 1500 kg-os tömegével nagyobb és nehezebb volt az eredeti Willys MB Jeepnél. Terepjáró képessége meggyőző volt, komfortszintje azonban messze elmaradt egy személyautóétól. A Patrol felirat először 1958-ban, a csinosabb 4W65-ös szérián jelent meg, ebből a modellből nyolcszemélyes változat is készült, és akkoriban már 4,0 literes sorhatost kapott. Az első, Japánon kívül gazdára talált példányokat Kuvaitba exportálták, ahol azóta is nagyra értékelik a Nissan legendássá vált típusát.

60 (1960-1980)
Az évtized végére a Nissan elkészült a Patrol kívül-belül vonzóbb második generációjával. A 60-as sorozatot már kifejezetten exportra szánták, meg is találta a maga vevőkörét azokon a piacokon, ahol a mostoha terepviszonyok miatt szükség volt a japánok megbízható és tartós terepjárójára. Ausztráliában a Patrol volt az első jármű, amely átvágott a Simpson sivatagon, ami olyan jó reklámnak számított, hogy azóta is Ausztrália a Patrol egyik legfontosabb piaca. Ide sorolhatók még a közel-keleti és az afrikai országok is, Észak-Amerikában azonban nem jártak sikerrel a japánok, akik az USA-ban és Kanadában 1961-től kínálták a 60-ast. A Patrol volt az első típus, melyet Nissan néven forgalmaztak, a személyautókat ugyanis Datsunként vezették be. Hiába volt kapható háromféle tengelytávval, négyféle karosszériával, 4,0 literes, 125 lóerős hathengeressel, kapcsolható összkerékhajtással és terepváltóval, jó minősége és nagy tudása ellenére alig találtak rá vevőt, pedig egy ígéretes marketingfogást is bevetettek, felkérték a westernhős Roy Rogerst, hogy népszerűsítse az újdonságot. Elképzelhető, hogy a névadás zavarta meg az érdeklődőket, hiszen a Datsun sem volt elég elterjedt, a 240Z-t is csak 1969-ben vezették be. Bármi is volt a kudarc oka, 8 év alatt 2200 példányt adtak el, így ki is vonták a piacról, és ezen a néven többé nem is próbálkoztak vele.

160 (1980-1989)
A harmadik generációt 20 év után mutatták be a japánok, akik alapjaiban változtatták meg a Patrol stílusát. A 160-as sorozat nagyobb, komfortosabb és jobban felszerelt volt elődjénél. Kétféle tengelytáv (2350 és 2970 mm) közül lehetett választani, a 2,8 literes, 120 lóerős és a 4,0 literes, 145 lóerős, soros hathengeres benzinesek mellett 3,3 literes, 95 lóerős, sorhatos szívódízellel is készült. Szögletes karosszériáját a 80-as évekre jellemző matricákkal dobták fel, és akár barna vagy kék belső színösszeállítást is lehetett választani. Légkondicionálót és szervókormányt, sőt, részlegesen önzáró differenciálművet is kínáltak hozzá, tehát továbbra is jól teljesített terepen, miközben kényelmesebb lett, ami jól jött az európai piacon. Elsőként a 160-as forgalmazását indították el, de nem csak árusították, Spanyolországban gyártani is kezdték a Patrolt, ez volt az első Európában összeszerelt Nissan, pontosabban Datsun, mert 1984-ig ezen a néven kínálták, ráadásul a spanyoloknál – ahol a terepjárók piacának 50%-át uralta – Ebro Patrolként árusították. A hab a tortán, hogy a 160-as széria Japánban már nem is Patrol, hanem Safari néven volt kapható! A Motor Ibérica üzemében készülő, exkluzív, 2,7 literes Perkins dízel mellett 1983-tól már a 3,3 literes, 110 lóerős turbódízel is elérhetővé vált Európában.

Y60 (1987-1997)
Miközben még kapható volt a 160-as sorozat, a Nissan bemutatta az Y60-as utódmodellt. Az ötödik generáció különlegessége a laprugós helyett tekercsrugós felfüggesztés volt, ugyanis akkoriban a terepjárók közül ilyen konfigurációban csak a Range Rovert kínálták. Az első és hátsó tárcsafék mellett a kioldható stabilizátorrúd is megjelent a Patrol kínálatában, akárcsak a 24 voltos elektromos rendszer, de a motorkínálat is megújult. 3,0 literes, 136 lóerős, illetve 4,2 literes, 170 (befecskendezővel 175) lóerős, soros, hathengeres benzinesekkel, valamint 4,2 literes, 115 lóerős szívó- vagy 2,8 literes, szintén 115 lóerős turbódízellel készült, bár az európai kereskedésekben csak utóbbival lehetett megvásárolni.

Y61 (1997-2016)
A 90-es évek végére jelentős változáson ment át az autópiac, a Patrolból minden korábbinál többet hoztak ki, legyen szó a külső-belső formatervről, vagy a hathengeres benzines, illetve dízelmotorok teljesítményéről. Európában a 2,8 literes turbódízel módosított hengerfejjel és töltőlevegő-hűtővel az Y61-esben 130 lóerőt teljesített, a 2000-ben bevezetett, új, 3,0 literes, közvetlen befecskendezéses gázolajosból pedig 158 lóerőt préseltek ki. Hiába volt terepjáró, a Közel-Keleten előszeretettel tuningolták az erre különösen alkalmas 4,8 literes, 245 lóerős, sorhatos benzinest, a TB48DE blokkból 2000 lóerős csúcsteljesítményt is ki lehetett hozni! A japán piacról az egyre csökkenő kereslet miatt a Nissan 2005-ben kivonta a típust, miközben Dél-Afrikában, Marokkóban és Pakisztánban az Y61-es jelenleg is gyártásban van.

Y62 (2010-től)
Lehet, hogy a Patrol megtalálta a maga rajongótáborát, többé-kevésbé mégis a Toyota Land Cruiser árnyékában élt, ezért a Nissan 2010-re újrapozicionálta luxusterepjáróvá fejlesztette a Patrolt, melynek ötödik generációját Abu-Dhabiban leplezte le. Az F-Alpha platformra épült Y62-es továbbra is alvázas konstrukció, de merev tengelyek helyett már elöl-hátul független felfüggesztéssel készül, hogy a szabadidő-autókhoz hasonló komfortot nyújtson. A több mint ötméteres Patrol csúcsváltozatának tömege megközelíti a 2,8 tonnát, hajtásáról a 4,0 literes, 275 lóerős V6-os vagy az 5,6 literes, 405 lóerős V8-as gondoskodik. A piac változása arra is lehetőséget adott a Nissannak, hogy újra szerencsét próbáljon az USA-ban. Ismét a Toyota példáját követve saját prémiummárkája, az Infiniti kínálatán belül dobta piacra a konstrukciót QX56-os (2014-től QX80-as) néven, majd 2016- ban Nissan Armadaként is bevezette.