Kapcsolni talán csak négyszer-ötször kellett egész úton. Igaz, nem volt nagy a távolság: Budapest-Martonvásár és vissza. Mégis sok mindent tisztázott ez a próba „a kis amerikai”-ról. Ilyen címen írtunk ugyanis először még 1975 áprilisában az AMC Pacer típusról, amely sok mindenben eltér a megszokott kocsiktól. Itt van mindjárt a kapcsolás kérdése és magyarázata. A hathengeres soros motor lökettérfogata nem kevés. Pontosan 3801 cm3! Ehhez mérve a teljesítménye nem sok: kereken 100 lóerő, de ennyit már 3600 percenkénti fordulatnál kapunk! A legnagyobb nyomaték pedig 25,6 mkp. És az is mindössze 1800 fordulatnál!

Ez hát egyik titka annak, hogy alig kell kapcsolgatni. A forgalmas városban sem. Akár kettes fokozatban indulhattunk volna az 1360 kg súlyú kocsival. A motorfordulat a budapesti utcákon haladva 1350 körüli, az országúton 2250, és a nagyobb sebességet engedélyező autópályán 2700 ford/min. Ezt is pontosan tudja a kocsi gazdája, aki, mint vízügyi szaktanácsadó kapott több éves megbízást külföldön végzendő munkára, és egy Pacer-típussal tért haza.

A háromajtós, négy-öt üléses kocsit valóban úgy tervezhették, hogy először kialakították az utasteret, és amikor az kényelmesnek bizonyult, akkor rajzolták körül a célszerű külső formát a jókora üvegekkel

– Úgy véltem, ez a kocsi mindazt nyújtja, amit hosszú álmodozásaim során elképzeltem egy számomra ideális autóról – mondja, miközben felidézünk egy régebbi beszélgetést a kocsiválasztásról. Sok szó esett akkoriban köztünk a Citroën CX és a Volvo-modellekről. A választás végül is a Pacer-modellre esett, amely aerodinamikailag nézve egy kicsit citroënes, egyszerűségét, robusztus építését ismerve viszont a Volvo előnyeit adja.

A műszerfalat, a kapcsolókat, éppúgy, mint a fejtámlás üléseket a célszerűség, a biztonság jegyében formázták. Itt említjük meg, hogy elöl-hátul gyárilag beépített automatikus övek vannak a kocsiban. Az autó fordulási körátmérője 11,8 méter, benzintankja

Ez ma már tapasztalat, hiszen a próbaútra sem a napokban került sor. Azóta több ezer hazai kilométer igazolja az elgondolás helyességét. És nem olyan ember kezében van a „lépésdiktáló” (így fordítható a Pacer, vagyis a péször szó), aki csak most ismerkedett a járművekkel. Szinte gyermekként járt 100-as Mátra, majd Csepel, Ardie és a nagy BMW motorokkal, és mint kivitelező mérnök, télen-nyáron rótta a vidéki utakat. Élete első autója nem volt új kocsi. Mielőtt hozzákerült, már legalább 300 000 kilométert futhatott az angol Standard. Darabokra szedte, megjavította, és azután három évig használta. Később jöttek a különböző Wartburgok, majd egy 600-as Fiat, egy 412-es Moszkvics. A Pacer elődje egy Lada volt.

Nemcsak a nyárias autópályán, hanem télen, a svájci hegyek között is jól vizsgázott „a kis amerikai”. A havas utakon még 1975-ben próbálta ki az AM egyik tudósítója, A. Frankl, mit tud az új Pacer

Van tehát mihez hasonlítani a kocsit, amely joggal viseli a sportnyelvben használatos lépésdiktáló, lépéscsináló nevet. És az amerikai autóiparban valóban jelentős lépésnek mutatkozik, amit az American Motors Corporation, vagyis az AMC kezdeményezett. Egy viszonylag kisméretű, kis fogyasztású, normál benzinnel működő, kényelmet és biztonságot nyújtó, sok évre tervezett autóról van szó, amely nem ijed meg a hosszabb utaktól sem. Nem túl gyors, de nem is lassú, hiszen 150-160 km/h sebesség elérhető vele. Olcsóbb, mint egy kétajtós, igaz automatikus váltóval épített Audi 100 GL, vagy egy Ford Granada 2300-as típus. Fogyasztása pedig a hazai utakon nem több, mint egy 1500-as Polski-Fiaté, azzal az előnnyel, hogy a Pacer-motor kompresszióviszonya 8,0:1, tehát megfelel hozzá a 86-os benzin.

Már magyar rendszámmal is fut ilyen kocsi, amely jóval szélesebb, súlyosabb, de nem sokkal hosszabb, mint egy Trabant

Végül térjünk vissza a kocsi méreteire. Tény, hogy ez az amerikai autó csupán 80 centivel hosszabb egy Trabantnál. Magassága pedig 136 cm (a Trabant Limousine 144, a Kombi 147 cm magas!), a tengelytávolság 254 cm, a kocsi szélessége viszonyt 196 cm, tehát majdnem fél méterrel tágasabb, mint a Trabant. És talán még arról, hogy a Pacer-karosszéria teljes felületének 37 százaléka, vagyis 3,5 m2 üvegezett. Ennek közismertek az előnyei, no meg a hátrányai, de reméljük, nem törnek be az itthon nehezen pótolható, merész ívelésű ablakok.

A függőszelepes motorból itt ugyan nem sok látható, hiszen majdnem mindent takar a jókora száraz légszűrő, amely mellett az utastérbe vezethető levegő jól szigetelt aknája tátong

Karbantartási munkákat, az esetleges javításokat maga végzi a kocsi gazdája. Eddigi tapasztalatai is bizonyítják, valóban egyszerű, strapabíró szerkezetek kerültek a különleges formájú lemezek alá. Ebben a vonatkozásban ugyancsak példamutató lehet az AMC Pacer, szemben néhány olyan konstrukcióval, amelynél a túlzott teljesítményfokozás, a sebességnövelési törekvés már ellentmond a józan, gazdaságos, biztonságos autózás jogos követelményeinek.

A jobb oldali ajtó itt 10 centivel szélesebb, mint a másik, de ezzel megkönnyítették a hátul ülők ki- és beszállását. A csomagtartó 835, illetve 1360 dm3 lehet, attól függően, hogy a hátsó támlát állítják vagy fektetik

Liener György
Lapkiadó Fotó – Székely Tamás felvételei

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!