A Karmann Ghia sikere láttán a Volkswagen gyár vezetősége jóváhagyását adta ahhoz, hogy az épp fejlesztés alatt álló Volkswagen Typ 3 alapján is készítsenek egy kupét. Az eredmény az 1961-ben bemutatott Typ 34-es lett, ami hivatalosan a VW 1500 Karmann Ghia névre hallgatott.
Párhuzamosan kínálták a Bogár technikát hasznosító Karmann Ghiával, de attól gondosan megkülönböztették: jóval drágább volt és sokak szerint nem is olyan szép. Nem fogytak ki az ötletekből az olasz mesterek, csak a német megrendelő szándékosan sokkal testesebb megjelenést kért. Próbálták ugyan menteni a menthetőt, de a kabrió (1961) nem jutott túl a nullszérián, 16 darab legyártása után meghiúsult a sorozatgyártás, az 1965-ben prezentált ferdehátú változat egyedi darab maradt.
Megnehezítette az autó dolgát, hogy hiába a sportos megjelenés, és az olyan extrák, mint az elektromos mozgatású tolótető (a világon a második volt e tekintetben az 1500 Karmann Ghia), a 45 lóerős (1963-tól 53 LE) négyhengeres bokszermotor teljesítményéből legfeljebb tisztes helytállásra futotta. Bemutatásakor 8750 DM-et kértek a kupéért, amelyet az akkor kialakuló német középosztály nem engedhetett meg magának. Az eladások olyan rosszul alakultak, hogy a cégvezetés úgy döntött, nem állítja le a kis Karmann Ghia sorozatgyártását; az előd végül öt évvel élte túl utódát.
A fél évszázados jubileum alkalmából a rajongók a Volkswagen segítségével a világ legnagyobb Typ 34 találkozóját tartják Georgsmarienhütte településen. Ez a német falu ugyan nem a világ közepe, de Wilhelm Karmann 1953-ban itt prezentálta a Heinrich Nordhoff-nak és az igazgatótanácsnak a kis Karmann Ghiát, és az ötvenes évek a nagy Karmann Ghia prototípusát.