Ennyi autó futott a magyar utakon
A Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat 40 évvel ezelőtti statisztikái szerint a személygépkocsi ellátottság alakulását általában két mutatóval mérték. Az egyik az egy személygépkocsira jutó lakosok száma; a másik pedig az ezer lakosra jutó gépkocsik száma. Magyarországon 1982-ben 1 millió 130 ezer gépkocsit tartottak nyilván, így ezer lakosra 110 kocsi jutott. A fejlődés mértékére jellemző volt, hogy tíz évvel azelőtt, 1972-ben még csak 23 volt ez az érték. A fejlett nyugati országokban e mutatók általában kedvezőbbek voltak, a magyarországi ellátottság megegyezett Portugáliáéval. A szocialista országok között az NDK állt az élen 151 gépkocsival, Csehszlovákiát követően Magyarország a harmadik helyet foglalta el.
Ezek az autók voltak népszerűek
1982-ben a Merkur mintegy 96 ezer autót értékesített. Jelentősen nőtt a kereslet a Škodák és a Daciák iránt, elsősorban a viszonylag rövidebb szállítási idő és a kedvező üzemanyagfelhasználás miatt. A Škodáknál a kereslet – Vas megyében is – növekedésében a javuló minőség is szerepet játszik. Változatlanul rendkívül népszerű volt a Lada-család. Az 1982-es esztendő több újonnan forgalmazott és néhány továbbfejlesztett típusú gépkocsi behozatalának éve volt. Új típusként jelent meg nem csak az országban, de a vasi utakon is a Lada 1300 S, a Lada Niva, a Zastava, továbbfejlesztett típusként a Dacia 1310, a Lada 1200 S, és a Lada 1500 S. A gyártóművek kisebb műszaki fejlesztéseket hajtottak végre a Trabanton, a Wartburgon, a Škoda 105 S-en és a Škoda 120 L-en.
Sokan vártak az autójukra
1979. január 1-én 530 ezren várakoztak gépkocsira. 1982 novembere végén már „csak” 200 ezren. A különböző árintézkedések, befizetési kötelezettségek, eladási megkötöttségek hatására a rendelésállomány jelentős mértékben csökkent. Az átlagosan napi 350 darabos értékesítéssel szemben az év nagy részében a napi megrendelési átlag 200 volt. 1982 utolsó hónapjaiban jelentősen nőtt az igénylők száma, elérte a napi 300-at, azaz továbbra is kelendő áru volt a kocsi. Annak ellenére, hogy a várakozási idő tetemes volt: a Ladáknál 4-5 év, a rövid idő alatt átvehető típusoknál – Škoda, Dacia, Polski Fiat, Moszkvics – egy, másfél év.
A Merkur kizárólagosan a KGST autóiparára támaszkodhatott. A szocialista országok piacának teljes választékát forgalmazták. Az igényekhez igazodóan a kis hengerűrtartalmú gépkocsik részarányának növelése volt terítéken. Nagy érdeklődés kísérte az Oltcit, amelynek sorozatgyártása, illetve exportja továbbra is húzódott. (Nicolae Ceauşescunak volt az ötlete, hogy Romániának a Daciánál még kisebb autót is kellene gyártania. Ez lett a Craiován összeszerelt, francia eredetű Oltcit. A nyolcvanas években összesen 230 ezer Oltcit gördült le a craiovai gyár szerelőszalagjáról.) Az akkori autógyárak fejlesztési terveiben középpontban állt az energiatakarékos motor. A motornál bevezetett kisebb konstrukciós változások is ezt a célt szolgálták, ilyen volt például a Lada 1300 S típus motorja, a Trabantnál, Wartburgnál, Daciánál alkalmazott porlasztó módosítás.
A Merkur a használt személygépkocsikra is koncentrált. Mintegy 19 ezer használtautó értékesítésével számoltak 40 évvel ezelőtt. Az alkatrészellátási gondok enyhítése érdekében autóbontókat hoztak létre és alkatrészböngészdéket alakítottak ki. Gondoltak a használt gépkocsik feljavítására és vizsgáztatására is. Célba vették a lakókocsik és utánfutók értékesítését is.
Az AFIT tröszt 1982-ig a Merkur megbízásunkból végezte a garanciális szolgáltatás szervezését. 1983-tól ezt közvetlenül már a Merkur végezte. Ilyen tekintetben 1983 egy átmeneti év volt, mivel a javítóipar új szervezete akkor alakult ki. 1983-ban került meghatározásra az alkatrészkereskedelem végleges szervezete. A garanciaszolgáltatás e kettő függvénye volt, és a Merkur végleges belső szervezetét is ezek határolták be. Hajlandók voltak a garanciális hálózatba minden olyan szervizt bekapcsolni, ami az előírt feltételeinknek – műszaki feltételek, szakmai ellátottság – megfeleltek.
