Már a „neve” sem tetszett. Leírva is hosszú, így nevezni nem lehet. Hogy hívja makkor? Luxus Trabant? Nevetséges szópár, hisz a „Trabant” nálunk már vagy 20 éve, az olcsó, egyszerű és célszerű kisautót jelenti. Ezért szeretem én is. Valami távoli hasonlóságot érzek közte és Hamupipőke között, akinek neve hallatán nem a mesevégi királynő, hanem inkább az egyszerű, szorgalmas és kihasznált árva kisleány jut az eszembe. Épp így érzem idegennek a Trabanttól a puccos, hivalkodó „de Luxe” jelzőt. De miért ez a nosztalgia? Mert gyári kivitelként jelent meg a „csicsás Trabant”, s a tesztkocsival közel három hónapon át folytatott ismerkedés után sem értem a tervezők szándékát.
Van egy koncepció, miszerint: gyártsunk az autózni akaró, de kisebb jövedelmű embereknek egy autót, amely olcsó, értékét nem a külsőségek, hanem a célszerűség és a megbízhatóság szabja meg. Azután, ha valaki megvette, díszítgetheti, cicomázhatja, krómmal, bólogató kutyával, hatméteres antennával, uram bocsá’ csipketerítővel, akármivel. Ez így ment (mindkét részről) napjainkig.
1974-ben érezhettük első jelét a „korszerűsítés” egy nem túl szimpatikus formájának. Többen alig burkolt áremelésnek minősítették a dolgot a gyár részéről, mert persze mindezt nem ajándékként adták a 601 S típusváltozathoz. No de mindegy, azért a 3400 forintért kapunk rakodópolcot, elakadásjelzőt, (ami mellett a háromszög egyébként is kell), no meg egy ablaktörlő-kapcsolót amely „szakaszol” is. Megjegyzem: ezt már akkor is luxusnak neveztük ebben a kategóriában. Az idén gondolt egyet a zwickaui gyár, és „elegánsan kigördültek luxusmodelljei a gyárkapun, hagyományos füstpamacsokat köpködve az ujjongó tömeg felé” – gondolom, így írhatott volna tudósítást az eseményről Trabanték üzemi lapja.
No de lássuk, mitől lett luxus a Trabant!
1. A kocsi kétszínű. Félreértések elkerülése végett pontosítok: az utastértető színe más, mint a többi karosszériaelemé. (A középbarna színű teszt-kocsi teteje világos-kékesszürke fényezést kapott.)
2. Mindkét lökhárító krómozott, s kék-két gumi ütközőbetétet kapott. A lökhárítókat nem egy darabból préselték, hanem három részből állítják össze, emiatt a felerősítés gyengébb. Amit nyerhettünk volna a gumiütközőkön, itt elveszítettük. A króm csillogása tény – és külön karbantartási munka.
3. A bal hátsó lámpatest mellett egy vörös színű ködlámpát találunk, 21 W-os izzóval. A narancsszínű kapcsoló nyomógombja a műszerfalon van elhelyezve, bekötése helyes: csak a világítással együtt ég. Használata esetén növekszik a kocsi észlelhetősége, ami különösen ködben, havazásban előnyös.
4. Van új kárpitozás is – de milyen? Az ülések ülő- és hátfelülete, valamint az ajtó- és oldalkárpitok egységesen „Gambiten” nevű műbőrrel vannak beborítva. Ez a változás szerintem egyenesen hátrányos. A korábbi, levehető, műszálas textil üléshuzat tartóssága elérte a műbőrét, s emellett jól szellőzött, nem izzasztott. Bár az új bőrre mondják, hogy „porózus”, de hogy melegben izzaszt, télen meg szinte félelmetesen hideg, azt tanúsítom. Megoldás persze van: vegyünk textil üléshuzatot az autósboltokban! Lábunk alá is új, illetve még egy – kivehető és nem rögzíthető – színes szőnyegbetét került. Kivenni könnyű, lerázható, leseperhető, de odabenn elég „mozgékony”, ki-beszállásnál elcsúszik, rendszeresen helyére igazítandó! Az ajtókárpitra szerelt „könyöktámasz” keskeny és meglehetősen hátraesik, így csak az ajtó becsukásakor használható, méghozzá csak fogantyúnak. E célra viszont jó.
5. A műszerfal ugyanaz, mint a 601 S-nél, de a km-órába napi kilométerszámláló is került. Ez ugyan segít a tankolások „megszervezésében”, de inkább egy benzinszint-jelzőt érdemelne meg már ez az autó.
6. A „Luxus Trabant” belső zajszintje nem változott, de a beépített Tesla Spider-3 típusú, rövid- és középhullámú rádióval tetszés szerint tovább növelhető. A rádió eredetileg 12 voltos, ezért egy 6/12 voltos transzvertert is be kellett építeni. (A Videoton gyárt 6 voltos rádiót is, igaz, ez nálunk is ritkaság!) A hangszóró a műszerfal alatt, a kapaszkodó mögött van felszerelve. Külön problémát jelentett a műanyag karosszéria miatt a gyújtótekercsek és gyújtáskábelek zavarszűrése, aminek következtében itt a hibakeresés bonyolultabbá válik. Mindezek ellenére a városi forgalom sok zavarforrása (például villamos, trolibusz) jól hallhatóan hat a középhullámú vételre. Az antenna a jobb oldali szélvédőoszlop előtt van. Használaton kívül egyszerűen lecsavarható és a kocsiba tehető.
7. Új szerelvény az elektromos ablakmosó, hasonló kivitelben, mint a Wartburgnál. Működtetésére az ablaktörlő-kapcsolót kell megnyomni.
8. A motorfedél belsejére egy lámpatestet szereltek, amelyet az utastérvilágítással együtt lehet bekapcsolni. Esti tankolásnál vagy szerelésnél tesz jó szolgálatot.
9. A de Luxe külsőhöz – gondolták – új kürt illik, ezért két darab úgynevezett „harsonakürtöt” szereltek be. Tekintve, hogy a kürt használatára a Kresz szerint alig van lehetőség, nem látom be, miért kell egy (két) „szebb” hangszínű harsona. További változtatásra lesz azonban szükség, mivel a vizsgált kürt jelenleg nem tudja teljesíteni a műszaki Kreszben előírt hangnyomásszintet, azaz nem elég hangos.
10. Az elektromos fogyasztók (kürt, motortér-világítás, ablakmosó, stb.) körének bővülése indokolttá tette nagyobb kapacitású, 6 volt 84 Ah-s akkumulátor beszerelését. A korábbi, 56 amperórás akkumulátorral – és az alumínium főkábelekkel – egyébként is vannak gondok télen az indításnál, így főként ilyen meggondolásból tartom hasznosnak a nagyobb akkut. Jó lenne azonban a 220 W-os dinamót is felváltani egy nagyobb teljesítményűvel.
A felsorolás végére érve vonjunk mérleget:
– Előnyös: a 84 amperórás akkumulátor, az elektromos ablakmosó, a ködhelyzetjelző lámpa,
– semleges: a két színnel készített fényezés, a lökhárítók krómozása, a motortér-világítás, az autórádió, a napi kilométerszámláló,
– hátrányos: a műbőr ülő- és támlafelület, a rögzítetlen lábszőnyeg, a gyenge felerősítésű lökhárítók, a két új kürt.
Végeredményben tehát az derül ki, hogy funkcionális és biztonsági szempontból a módosítások nagy része nem szükséges. Ha nem szükséges, akkor luxus. De ha luxus, akkor legyen is az: legyen kiemelkedő minőségű többlet, magasabb szintű igények kielégítésére. Ám a Trabant 601 S de Luxe újdonságai többségükben nem ilyenek, hanem ár-többletek, valójában ár-többletek. Az új változatnak még nincs hazai ára, de számolni lehet: az NDK-ban 20 százalékkal drágább, mint a 601 S. Nem luxus ez?
Huszay Gábor
Favics Péter és Pák György felvételei
Aki a fentiek elolvasása után úgy emlékezik, hogy ezzel a cikkel mintha már találkozott volna, nem téved. A KERMI Járműosztály vezetőjének ez az írása – amely a mi szerkesztőségünknek is nagyon tetszett – megjelent a NAGYÍTÓ idei első számában. Akik pedig most kérdezik, hogy végül is behozzuk-e Trabant S de Luxe változatát, azoknak a külkereskedelemtől kapott választ tolmácsoljuk, amely szerint: egyelőre nem.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!