Fotó: Heves Megyei Levéltár
Magyarországon a gépjármű-kereskedelem a nagy háborút követően élte első igazi virágkorát. A forgalom fellendülése és technikai fejlődés következtében a motorsportok is egyre népszerűbbé váltak hazánkban. Számos autóklub alakult ezekben az években, akik rendszeresen szerveztek versenyeket. A Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) védnöksége alatt, 1933-tól rendezték meg a Kezdők Versenyét, melyen a jelentősebb eredménnyel még nem rendelkező motor- és autóversenyzők mérhették össze tudásukat. A korszak sajátosságaként értelmezhető, hogy olykor még a motorsport is nemzeti és katonai jelleget öltött. Ennek egyik példája a Frontharcos Túraút, amelyet 1934-től kezdve évente megrendeztek. A verseny a nagy háborúban elesett hősöknek állított emléket, illetve azt a célt szolgálta, hogy próbára tegye az autósok és motorosok állóképességét és harcedzettségét. A versenyzőknek egy 1200 km hosszú, vagy azt meghaladó távot kellett teljesíteniük megállás nélkül, 24 óra leforgása alatt.
Fotó: Will József / Régi Győr
A második világháborút követően új korszak kezdődött az autósportban. A Király Magyar Automobil Club immár Köztársasági Magyar Automobil Club néven folytatta működését, de a futamok szervezéséből a Magyar Honvédelmi Sportszövetség (MHS) Motoros Kubja illetve a Társadalmi Motoros Sportszövetség és a Magyar Szabadságharcos Szövetség is kivette a részét. Az új politikai vezetés a motorsportokat preferálta, míg az autósok inkább csak a motorkerékpár-versenyek betétfutamain nevezhettek. Ekkor a hosszabb túrautak helyett a kisebb, regionális versenyek kerültek előtérbe. Országszerte rendeztek úgynevezett „háztömbkörüli” motorversenyt, amelyek nagy népszerűségnek örvendtek. (Forrás: mnl.gov.hu, Heves Megyei Levéltár)
Győrben is hagyománnyá vált
Sok írásos emlék nem maradt fenn a Győrött rendezett háztömbkörüli motorkerékpár versenyekről. Csak következtetni lehet rá, hogy 1948-1958 közötti tíz évben rendszeresen a Dunántúl és a főváros legjobb versenyzői mérték össze tudásukat, ügyességüket. A versenyek résztvevői Győrből, Szombathelyről, Sopronból, Nagykanizsáról és Pápáról érkeztek, és 500-as, 350-es, 125-ös kategóriákban indultak.
Mosonmagyaróváron is szelték az utcákat
Még meg sem alakult Mosonmagyaróváron a Magyar Szabadságharcos Szövetség, amikor megrendezte az akkor még újdonságnak számító “tömegvonzó látványosságként” emlegetett háztömbkörüli motorversenyt. 1948 nyarának elején a Mosonmagyaróvár című hetilap arról számolt be, hogy “Különös sporteseményt jelent Mosonmagyaróváron a vasárnapi háztömb körüli motorosverseny, amelyet motoros szakosztályának megalakulása előtt a helyi szabadságharcos szövetség rendez, az MSZHSZ győri szakosztályának vendégszereplésével.” Ezt egy kerékpárverseny előzte meg. A motorkerékpáros verseny nyolcezer érdeklődő előtt zajlott le – derül ki a korabeli tudósításból.
Fotó: Fülöpp Emma / Régi Győr
A szövetség 1957-ben rendezett háztömbkörüli gyorsasági motorversenyt, ahová az ország legjobbjait hívták meg. A MHS pedig 1958-ban Győrön kívül Sopronban, Csornán és Mosonmagyaróváron rendezett versenyt, hogy – mint akkoriban fogalmaztak -, “a megye lakosságának, a motorsport híveinek, a motorsport iránti érdeklődését kielégíthesse”. (Kisalföld, 1957.11.09) Majd ezek a versenyek kerékpárversenyekké szelídültek. Három évnyi szünet után, az MHS Vas Megyei Motoros Klubja Szombathelyen rendezett futamot 1962 júniusában. A meghívásos és területi bajnoki számokban csak győri, zalaegerszegi, kőszegi, és szombathelyi versenyzők állhattak rajthoz. (Vas Népe, 1962.06.16.)
Nyitókép: Will József / Régi Győr
