Régen még egyszerű dolga volt az embernek, ha be kellett azonosítania egy kupét. Két ajtó? Stimmel. Ferde hát? Stimmel. Akkor ez egy kupé. Manapság meg egyszerűen a kevésbé praktikus, de drágábban adott karosszériákra mondják a gyárak, hogy az egy kupé. Vagy akár kombikupé, hiszen az egykor még karosszériaformát jelentő kifejezés mára egyszerű marketingfogássá degradálódott.
Az Opel a hatvanas évek második felében már túlzásba vitte a dolgot, a milliók által kedvelt és vásárolt Kadett második generációjából rögtön kétféle kupét is készített. Meg volt kétajtós ferdehátú is. És persze az első GT-ről se szabad megfeledkezni, hiszen a míves lemezdomborulatok alatt igazából egy Kadett rejtőzik…
Az 1964-ben felélesztett Kadett típus első változata nem húzta sokáig, hiszen már 1965 szeptemberében elkezdték a második generáció gyártását Bochumban. Az elődnél sokkal nagyobb (szélesség +10 cm, hossz +18 cm, tengelytáv+9 centi) karosszériával és zavarba ejtően nagy választékkal találkoztak a vásárlók a szalonokban. Eleinte volt lépcsős hátú két- vagy négy ajtóval, kombi három- vagy öt ajtóval, és kopoltyús (németül Kiemen) kupé két ajtóval. Utóbbi a C oszlopon elhelyezett díszek miatt kapta ezt a becenevet.
Azonban 1967-ben jött a nagy modellfrissítés, amely során például hátul laprugókról csavarrugókra váltottak (a merev híd maradt, de immár modernnek nevezték). Ekkor jött a képbe a még több krómmal és extrával (vastagabb szőnyeg a jobb zajszigetelés érdekében, stb.) felszerelt Olympia nevű változat, amelynek kedvéért elkészítették a ferdehátú (két- és négyajtós) illetve az LS Coupé karosszériákat. Ezeket azonban az egyszerű Kadett-vásárlók is választhatták, azaz egyszerre nyolcféle felépítmény állt a kedves vásárló rendelkezésére.
A helyzet nem javult sokat azzal, hogy 1970 közepén leálltak az eredeti, kopoltyús kupé változat gyártásával. Érdekes tény: mivel az LS Coupé légellenállása rosszabb a kopoltyús kupénál, a végsebessége 5 km/órával marad el a műszakilag vele teljesen azonos társától.
De a kétajtós limuzin, a kétajtós ferdehátú, a kopoltyús kupé és az LS Coupé mellett még volt egy ötödik kupé változat is a Kadett alapján, mégpedig az első Opel GT. Kapacitás-gondok miatt ennek a karosszériáját a francia Chausson cég készítette, amiket aztán a szintén francia Brissoneau&Lotz fényezett le és szerelte beléjük a belső teret. A félkész autókat aztán vonaton vitték Bochumba, ahol azok megkapták a technikát. A nagy utazás ezzel egyébként még nem ért véget, hiszen a GT termelés túlnyomó része az Egyesült Államokba ment, ahol Buick Opel GT-ként lett sikeres sportkocsi. Persze arrafelé csak a nagyobb, 1,9 literes motorral (igaz, 90-ről 80 lóerőre visszafojtva) kínálták, míg Európában a 60 lóerős 1,1 literes volt az alap.
A vásárlók azonban mindenképpen a nagyobb motort akarták, 99 890 darab Opel GT készült az 1,9 literes négyhengeressel, és mindössze 3573 a kisebb motorral. A legszebb az egészben, hogy utóbbi a szerény teljesítmény ellenére sokkal jobban vezethető, mert kevésbé orrnehéz a súlyeloszlása. Az 1,9 literes motor nem csak fizikailag nagyobb, de azt előrébb is kellett tolni; nem volt elég a motorháztető púpja, még a szelepfedél elejét is le kellett vágni ahhoz, hogy elférjen a hosszú, de lapos orrban.
Aki személyesen is meg szeretne győződni arról, milyenek voltak a cikkben említett autók, annak nincs más dolga, mint május 17-én szombaton kilátogatni a Hungaroringre, ahol immár negyedik alkalommal kerül megrendezésre a Legendák Találkozása nevű családi nap. Idén a sportos autóké a főszerep, ennek megfelelően a múlt csodaszép járművei mellett a jövőt képviselő Opel Monza tanulmány is megtekinthető lesz. A belépés ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, amelyet a www.legendak.com weboldalon keríthetnek sort. Az esti programban a 25 éves Tankcsapda a 13-as kanyarban adott jubileumi koncerttel kezdi meg hazai turnéját.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!