Ha már egyszer Kaliforniába vetődik az ember, jobb dolga is lehetne, mint hogy felkeljen szombaton hajnali 5-kor, hogy felkeressen egy parkolót Irvine-ban. Szóval, ezért kell a kávé. Igaz, az autóktól, melyekért voltaképpen megyünk, amúgy is rögvest kipattan az ember szeme. A helyi Cars and Coffee (kocsik és kávé) rendezvényt ugyanis elképzelni sem lehet, amíg nem látta valaki, kelet-európai fejjel pedig még ezután is nehéz feldolgozni…

Az autórajongók „kis összeröffenése” az internetes oldalakon, fórumokon és közösségi portálokon önszerveződő módon jött létre, s egy ideje minden szombaton megtartják. A szóbeszéd szerint azért hajnalban, hogy a „bolondériájuknak” hódoló apukák ne a hétvégi, családi programoktól rabolják az időt. 10 óra környékén már elkezd kiürülni a parkoló, addig viszont szédületes a felhozatal: jól megférnek itt egymás mellett az amerikai, európai és ázsiai modellek ugyanúgy, mint az ismert és kevésbé ismert veteránautók és klasszikusok, egzotikus szupersportkocsik, legendás versenyautók, vagy szénné tuningolt verdák és hot-rodok. Bugatti Veyronból éppen a negyedik parkol be, tucatszám van itt Ferrari, Lamborghini és Porsche, az amerikai izomautók pedig szinte hétköznapinak számítanak.

A tulajdonosok büszkén mesélnek kedvenceikről, a közönség pedig testközelből, ingyen (mínusz a kávé) láthatja álomautóit. Mivel a kocsik lábon érkeznek és távoznak, egy kis motorbőgetés vagy kigyorsítás keretében némi showműsor is belefér – persze csakis legális keretek között, mivel a rendőrség felügyeli az eseményt. Mellesleg Amerikában 12 városban tartanak Cars and Coffee rendezvényeket, kontinensünkön pedig Madridban, Párizsban, Monacóban, Torinóban és Hamburgban szerveztek már hasonlót, de nemrégiben Budapesten is volt egy próbálkozás.

Chevrolet Van és Ford Model-A hot rod

„Áldozd fel a komfortot a stílusért és a sebességért cserébe” – ez a Slim”s Fabrication jelszava, amit az 1956-os Chevy Van furgonon tökélyre is vittek. A lemezeken kívül szinte mindent kidobáltak a kocsiból (még az üléseknek is csak a váza maradt), a raktérbe pedig Chrysler-származású Mopar 440-est (7.2 V8) építettek be, kb. 700 lóerőre felsrófolva – és ez az USA-ban rendszámot kaphat. Azért ez a patkánystílusú hot-rod sem ajándék a BMW V8-as motorjával.

Stanley gőzgép

Ez a hibátlan állapotú Stanley Steamer gőzgép is lábon érkezett – legalábbis a város széléről. 1914-ig szimplán kipufogták, a későbbi változatok, mint ez is, már visszaforgatják a vízgőzt, így jelentősen csökkent a vízfogyasztás. Kéthengeres motorjuk jó nyomatékos, ezért közvetlenül hajtja a hátsó tengelyt, a gőzgép 100 km/óra feletti sebességre képes.

Suzuki Hayabusa Nitro

1999-es bemutatkozásakor a Suzuki Hayabusa a világ leggyorsabb motorja volt 300 km/óra feletti csúcssebességével. A második generáció 1340 cm3-es, soros négyhengerese már 197 lóerőt tudott, de a gyorsulási versenyekre és sebességrekordok hajszolására még ez is kevés. Ezért a két nitropalack, ami segíti az égést és drasztikusan fokozza a teljesítményt.

BMW Isetta

Az Isetta alapvetően egy olasz tervezésű törpeautó, de több európai ország is megvette a licencét. A BMW például 1955 áprilisától 1962 májusáig 161 728 darabot gyártott belőle. Ez itt egy „nyújtott tengelytávú” (1700 mm), négyszemélyes Isetta 600-as. 582 cm3-es, 19,5 lóerős motorja az R67-es motorkerékpártól származik, s hozzávetőleg 100 km/órás csúcssebesség elérését tette lehetővé.

Ford Model T és GT40

Két legendás Ford: a mások mellett Galamb József és Farkas Jenő által tervezett Ford T-modell a világ első nagy sorozatban, futószalagon gyártott autója volt. A megfizethető árú „Bádog Böskéből” 1908 szeptemberétől 1927 októberéig több mint 15 millió darabot gyártottak. 2,9 literes, soros négyhengeres, 20 lóerős motorjával 60-70 km/órás sebességre volt képes.

A 40 hüvelyk (1,02 méter) magas „Ferrari-verő” Ford GT40-es Le Mans-ban szerzett hírnevet magának, amikor 1966 és 69 között zsinórban négyszer nyert. Jó pár példány megfordult belőle, valószínűleg a többségük igényes replika.

Porsche 917 és Bugatti Veyron

Egy fantasztikus Porsche 917-es replika: a zuffenhauseni márka ezzel aratta első abszolút győzelmét a Le Mans-i 24 óráson 1970-ben, majd 71-ben. 12 hengeres boxermotorja 4,5, 4,9 vagy 5,0 literes volt, turbófeltöltéssel 1100 lóerőt préseltek ki belőle.

Négyen is az 1 700 000 USD (mai árfolyamon 382,5 millió Ft) értékű Bugatti Veyronnal érkeztek. A 8,0 literes, W16-os motort négy turbó lélegezteti, így mesebeli 1001 lóerőt produkál a (hivatalosan még) világ leggyorsabb autója.

Lamborghini Countach, Diablo, BMW M1 és Ferrari 512 BB

Gyermekkorom meghatározó szupersportautói egymás mellett. A Lamborghini Countach 1985-ben bemutatott 5000QV verziójából mindössze 610 példány készült: 5,2 literes, 48 szelepes, V12-es motorja 455 lóerőt teljesített. Mellette utódja, az 1990-2001 között gyártott (2884 db) Diablo. A V12-es méretét 5,7-ről (492 LE) később 6,0 literre növelték, a csúcsot az 590 lovas GTR jelentette. A legendás BMW M1-esből (1978-1991) még ennél is kevesebb, mindössze 456 darab készült. A Giorgetto Giugiaro által tervezett középmotoros kupét 3,5 literes, soros hathengeres motor repítette 272 lóerővel. Végül jobb szélen egy 360 lóerős Ferrari 512 BB a 80-as évek elejéről.

Ford Mustang

A Ford Mustang itt tucatautónak számít. Persze, ahogy a mellékelt példa is mutatja, számos tuningcég igyekszik kielégíteni az egyedi igényeket. Az eredeti Mustangok (1964-73) már valamivel ritkábbak, de azért ezekből is akad itt jó pár.

Bisimoto Porsche 911

A Bisimoto tuningcég gépe érdekes hibrid: az első, még léghűtéses 911 Turbo (930-as) kasztnijába a vízhűtéses boxermotort pakolják bele, két masszív feltöltővel megspékelve. Azt állítják, a 771 lóerős szörny nemcsak megbízható, hanem hétköznapi használatra is tökéletesen alkalmas…

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!