Az autó hazai múltjában lapozgatva többször találkozhatunk Fejes Jenő nevével. A század első éveiben sokan, így Fejes is, Franciaországot tartották az autó hazájának. Mivel vonzódott az új jármű iránt, fiatal mérnökként ide utazott. Le Havre-ban az amerikai Westinghouse cég leányvállalatánál, annak automobilgyártó részlegénél helyezkedett el. Amikor Westinghouse-közreműködéssel Aradon megalapították az autógyárat, a MARTA műhelyfőnöke lett. Rövidesen a MÁG-nál találjuk, mint a MÁG kocsik tervezőjét. Amikor az első világháború alatt létrehozták a Ganz-Fiat Repülőgépmotor-gyárat, annak a lett a műszaki vezetője. Itt készítette el a háború végén találmányának, csövekből és lemezekből összehegesztett motorjának a mintapéldányát. Elgondolását szabadalmaztatva, 1922-ben a motor gyártására saját üzemet létesített Magyar Lemezmotor Gyár néven. Megkezdődtek a motor tökéletesítésének és a vele hajtott gépkocsi tervezésének munkálatai. Hamarosan elkészült az első alváz, amelybe a korábban készített és némileg javított motorját szerelte be. A próbákhoz nem készült karosszéria a járműhöz, az ülést fonott szék helyettesítette. Pénz hiányában nem sokra ment. Endre bátyját 1923-ban Fejes hazahívta Párizsból, és pénzestársként bevette a vállalkozásba, a cég nevét pedig „Fejes” Lemezmotor- és Gépgyár R.T.-re változtatta.

Új tervek alapján rövidesen elkészült első használható autója. A hűtőbe épített egyetlen lámpa küklopsz kinézetet adott a kocsinak. Rétegelt falemez karosszériáját Asbóth Oszkár készítette. Fejes elgondolását – hogy az autónál a nehéz öntvényeket hegesztett szerkezetekkel helyettesítette – a motoron kívül más szerkezeti egységekre is igyekezett kiterjeszteni. Hegesztett eljárással készítette a sebességváltót, a hátsóhidat, a kormányművet, a kerekeket stb. Meg kell mondani, bár új volt az elgondolás, az autógyártásban mégsem jelentett előrelépést. Igaz, hogy a kocsi önsúlyát alaposan le lehetett csökkenteni, de ez az előny nem ellensúlyozta azokat a problémákat, melyek a hegesztéssel kapcsolatban felmerültek. (Kézi munka jelleg, nem vihető át tömeggyártásba, hegesztéskor feszültségek, elhúzódások keletkeznek a darabban, a hegesztés minősége nagymértékben a dolgozótól függ stb.)

Az első forgalomképes Fejes-kocsi, amelynek karosszériáját rétegelt falemezből, ragasztásos eljárással Asbóth Oszkár készítette

Fejes elsősorban állami intézményektől kért támogatást és várt megrendelést. Egyedül a Posta volt az, mely nagyobb (18 darabos) rendeléssel megbízta. Idehaza nemigen tudott boldogulni, ezért külföldön próbálta találmányát értékesíteni. Egy alvázat 1925-ben Németországba küldött, amelynek alapján elhatározták, hogy a német postát ilyen Fejes-rendszerű, ott gyártott autókkal fogják ellátni. A terv végrehajtását a jóvátételi ellenőrző bizottság megakadályozta. Ezután Angliában próbálkozott. Ide egy komplett kocsit szállított ki, amelyet alapos vizsgálatnak, próbáknak vetettek alá. A kedvező eredmények alapján a kocsit elfogadták alaptípusnak, és megvásárolták a szabadalmát. Ezt követően 1926 elején létrehozták a Fejes Patents Ltd. nevű vállalkozást, és megkezdték a próbagyártást. A jármű sorozatgyártására hamarosan megalakult az Ascot Motor & Manufacturing Co. Ltd., amely úgy tervezte, hogy az első időben már évi 6000 db Ascot kocsit fog gyártani Fejes szabadalma alapján. A vállalkozás, még mielőtt a tényleges gyártás megkezdte volna, a konkurrencia közbelépésére kénytelen volt felszámolni.

A sikertelen külföldi próbálkozások után, a szabadalmáért kapott pénzzel ismét idehaza próbálta Fejes megvalósítani tervét. Újabb járműtípusokat dolgozott ki: a postai levélgyűjtőn túl taxi- és túraautókat, a megfelelő négy- és hathengeres motorokkal. Még 1925-ben a MÁV-nak készített két darab sínautót és motoros hajtányokat. A Honvédelmi Minisztériumtól két darab kísérleti tehergépkocsi készítésére kapott megbízást. A 2 tonna teherbírású, hathengeres motorral ellátott jármű – bár megfelelt a követelményeknek – nem került sorozatgyártásba. Ezt követően hadirendelés reményében repülőgépmotort készített. A hegesztett kivitelű, soros motorral szerelt gép a sárkány nagy súlya miatt nem bírt felemelkedni, de egy újabb tervezésű sárkánnyal a probléma megoldódott.

A húszas évek stílusának, divatjának megfelelő külső semmit sem árul el arról, hogy a kocsi orrában lemezmotor van

Közhely, hogy a baj csőstül jön, ez Fejesre is érvényes volt. Bankja, amelyben pénzét tartotta, csődöt jelentett be. A fejlesztések felemésztették minden pénzét. Ipari kölcsön iránti kérelmét két ízben is elutasították. A rendelések egyre gyérebbek lettek. Már csak a posta által rendelt pótalkatrészek készítésével foglalkozott a megmaradt néhány munkás, és 1932-ben végképp megszűnt a cég. De Fejes még ezután is próbálkozott. Két hernyótalpas harckocsi kivitelezésére kapott a HM-től 1933-ban megbízást. A könnyű harckocsi kivitelezésével a MÁVAG-ot bízták meg. Az erre kiutalt összeg azonban más honvédségi munkára kimerült, így a tank készítéséhez hozzá sem fogtak. Fejes a sorozatos kudarcok ellenére hitt a lemezmotor jövőjében. Szabadalmát a Magyar Acélárugyárnak is felajánlotta, nekik azonban nem kellett, mert akkoriban ők is próbálkoztak autógyártással, a Cukor-féle „Acél” kiskocsival. Később a Szabó és Mátéffi Villamosipari R.T.-vel megállapodást kötött Fejes továbbfejlesztett kocsija elkészítésére. Kísérletként egy Borgward kisteherautó motorját helyettesítették lemezmotorral, meghagyva az eredeti főtengelyt, dugattyút, hajtókarokat és vezérműtengelyt. A továbblépés sajnos itt is elmaradt.

1936-ban Fejes még egy utolsó kísérletet tett az autógyártásra. Egy Kapitány nevű pesterzsébeti lakatosmesterrel állapodott meg új típusú, áramvonalas kisautójának gyártására. Kapitány tízdarabos széria gyártását vállalata. Előbb a négyhengeres próbamotor készült el, melynek bevizsgálásával a Technológiai Intézetet bízták meg. Kisebb módosítással a motort megfelelőnek találták, így hozzáláttak a kocsi elkészítéséhez. Négyüléses, csőmerevítésű, önhordó karosszériát kapott, sárvédőkbe épített lámpákkal. A próbakocsi legyártása után Kapitány is tönkrement, a többi kocsihoz már beszerzett és elkészült alkatrészeket ráfizetéssel kénytelen voltak továbbadni. Fejes végül feladta a kilátástalan küzdelmet, és állást vállalt. Feltalálói elméje ezután sem nyugodott, de képességeit már más területen próbálta kamatoztatni. Fejes Jenő kocsijai egyedileg, teljesen kézi munkával készültek. Karosszéria építésére nem volt berendezkedve, azokat máshol gyártatta. A sínautót is beleszámítva, összesen alig több mint 40 Fejes-autó készült…

Zsuppán István

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!