Joyce Wilkins: Magyar impressziók
Ez az útibeszámoló a svájci Automobil Revue 19-es számában jelent meg. A fordító sem el nem vett, sem hozzá nem tett az eredeti szöveghez. A rajzokat – Giorgio Guglielmetti illusztrációt – ugyancsak átvettük a híres autóslapból.
Miközben az Észak-tengerből az első hordó kőolaj Nagy-Britannia felé kezd ömleni, és ettől minden angol azt várja, hogy a szigetország fizetési mérlege javulni fog, ezalatt egy brit cég a vasfüggöny mögött benzint és motorolajat forgalmaz, árusít. Magyarországon már több helyütt látni – a nálunk már ismerős emblémával – a BP-társaság benzinkútjait. Ez a kereskedelem már 15 évvel ezelőtt azzal vette kezdetét, hogy BP a különböző KGST-országoknak kezdte szállítani termékeit; főképpen az iparban és a közlekedésben használatos, szükséges petrolkémiai, műanyagipari termékeket és kenőanyagokat. Így végül is a BP volt az első brit vállalkozás, cég, amely a magyar állami kőolajtársaságtól, az Ásványolajforgalmi Vállalattól – rövidítve Áfor – engedélyt kapott arra, hogy Magyarországon benzinkutakat és szervizállomásokat létesítsen. Az 1972-ben aláírt megállapodásban 5 éves időszakra 1 millió fontnyi beruházást irányoztak elő.
Tétova kezdet
Bár a benzinkutak építése és berendezése lassúb ütemben folyt az eredetileg tervezettnél, ez év végéig a tervbe vett 5 szervizállomásnak és 5 benzinkútnak el kell készülnie. Minden benzinkút, illetve szerviz az Áfor tulajdonába megy át, és az üzemeltetés is tevékenységük körébe tartozik. Ennek ellenére ez a megállapodás a BP számára egyedülálló alkalmat teremtett arra, hogy egy szocialista országban legalább 20 éven át megtelepedjen, üzemeljen.
Háromfajta benzin
ez időben háromféle benzint árusítanak: 86, 92 és 98 oktánszámút. Minden tonna eladott benzin után az említett megállapodásban rögzített nyereséghányadot kapja meg a BP. E kutak sajátossága abban van, hogy kivétel nélkül mindegyiket üzemanyag-keverő szivattyúrendszerrel szerelték fel, amellyel – mint ismeretes – a különféle oktánszámú és árkategóriákba tartozó benzinféleségből az adott kocsi üzemi jellemzőinek megfelelő legkedvezőbb benzinkeverék kombinálható, Nagy-Britanniában ez egy önmagától értetődő, megszokott dolog, szolgáltatás, de Magyarországon újdonságot jelent.
A benzinnel ellentétben az olaj – amelyet az angol-magyar kutaknál árusítanak – BP-termék. Ez a motorolaj drágább, mint a belföldi. A legtöbben a BP-Viscostatic olajokat keresik, amelyből egy pint (0,57 liter) 2,60 svájci frankba kerül. Annak érdekében, hogy ennek a keresett motorolajnak az eladási bázisát szélesítsék, az Áfor beleegyezett abba, hogy ezt a terméket az ország 86 benzinkútja, szervizállomása árusítsa.
A leggyakrabban a 92 oktánszámú benzint tankolják, mert a legtöbb, Magyarországon forgalomban levő autó motorját ilyen oktánszámú benzinre építették. Az egyik, általam Budapesten felkeresett kút ebből a benzinből évente 13,5 millió liter benzint forgalmaz. Amint ezt a BP egyik fontos beosztású személyétől megtudtam, az autópálya mentén levő benzinőz évente ennek a mennyiségnek csak a felét értékesíti. Magyarországon az illetékeseknek lehetőségük van arra, hogy a benzinárakat ellenőrzésük alatt tartsák, mert a Szovjetunióból importált 6 millió tonna kőolajon kívül, a magyarok 2 millió tonna olajat saját maguk is kitermelnek, bányásznak.
1000 lakosra 50 autó jut
Jelenleg Magyarországon mintegy félmillió személyautó van forgalomban. A 10 milliós népességet számítva ez azt jelenti, hogy minden 1000 lakosból 50-nek van kocsija. A nyugati országokkal összehasonlítva ez alacsony motorizációt jelent. De ha másokkal vetjük össze az autósűrűséget – ahol 100 lakosból csak 7-8 mondhat magának egy autót -, akkor Magyarország autósnemzetnek számít! Aki először látogat Budapestre, az a közúti forgalom, a közlekedés élénk lüktetésétől, sűrűségétől igencsak meglepődik.
Kelet-Európából
1965 óta – amikor egész Magyarországon csak 9-10 000 kocsi volt forgalomban – az autók száma gyors ütemben nő. A személygépkocsi-állomány 1972-ben már 240 ezer volt, és jelenleg évente átlagosan 100 ezer autót hoznak be.
A legtöbb Magyarországon forgalomban levő kocsi a nyugati turistáknak aligha ismert, mivel azokat Kelet-Európából importálják a magyarok. A Lada, a Volga, a Moszkvics kocsikat a Szovjetunióból, a farmotoros Skodát Csehszlovákiából, a Wartburgot és a kis Trabantot – kétütemű motorral – az NDK-ból hozzák be. A Polski Fiat – a nevéből is kitűnik – Lengyelországból származik; Romániából viszont a Daciát, a Renazult-12-es egyik verzióját importálják.
A piacot – a kocsiállomány egyharmadát kitevő – Lada uralja. Ebben az évben több mint 30 ezret rendeltek belőle. Az előjegyzési listák végtelen hosszú várakozási időkről árulkodnak; ez különösen a Trabantra vonatkozik, amely 4680 svájci frankba kerül. A megrendelőknek sokszor 9 hónapig kell várniuk az autók leszállítására.
Az angol luxuskocsikat feltűnő nimbusz övezi. Egy Áfor-magazinban láttam a Rolls-Royce Silver-Shadow fotóját. Először azt mondták nekem, hogy ez az autó az angol követé. Sajnos, ez nem felelt meg a valóságnak. Nagy-Britannia nagykövete nem Rolls-Royce-t vezet – a nagyobb államok, mint Franciaország, a Szovjetunió és az USA diplomáciai képviseletének tagjai közül is csak igen kevesek vezetnek, használnak ilyen kocsit -, hanem egy Jaguar XJ6-ost. Az említett Rolls-Royce Svájc nagykövetéé volt…
Hallottam még egy másik Rolls-Royce-ról, amely nagy feltűnést keltett. Tulajdonosa Budapest centrumában parkolt, és ebédelni ment. Amikor az ebédből visszatért, nem találta meg a kocsiját, helyesebben nem talált rá a kocsijára, mert nagy tömeg vette azt körül. Az illető szó szerint áttörte magát az embergyűrűn, és a kocsit csodálóitól szinte el kellett ragadnia.
Az autóturizmus problémamentes
Turistaként autóval Magyarországra utazni nem probléma. A megengedett sebességek lakott területen, illetve a szokásos főútvonalakon a svájciakkal alapvetően egyezőek. Az autópályán a maximált sebesség 120 km óránként. Jelenleg mindenesetre csak egy autópálya van. Ez az autópálya Budapestet köti össze a híres Balaton tóval, amely Európa egyik legnagyobb belvize. (1985-ig állítólag 485 km hosszú autópálya áll rendelkezésre.) A közlekedési szabályok messzemenően az Európában másutt is érvényben levőknek felelnek meg; jobb oldalon kell hajtani, az előzés balról.
Legtöbb fontosabb útvonalon minden 60 km-nyi távolságon benzinkutat találunk. Az autós teát nincs annak a veszélynek kitéve, hogy „kiszáradt” tank miatt le kell állnia, és ha nagyobb javításokra szorul a kocsija, akkor 25 km-es körzetben minden nagyobb községben javítóműhelyt talál.
A közlekedési balesetek gondokat okoznak a magyar kormánynak, habár számuk (20 ezer évente) – nyugati mércével tekintve – nem magas. A közúti közlekedési balesetek 80 százaléka a Kresz be nem tartásából, elsősorban a maximált sebesség túllépéséből, részben pedig a túlzott alkoholfogyasztásból erednek; ez utóbbi – így mondták nekem – a jó magyar borok széles választékával, kínálatával hozható összefüggésbe.
A közlekedési szabályokat itt ajánlatos betartani, mert már kisebb közlekedési szabálysértéskor is súlyos bírságot kell leszurkolni, sőt bizonyos esetekben a 3 hónaptól 20 hónapig terjedő börtönbüntetés is várhat a Kreszt súlyosan megsértő autósra. A biztonsági öv még nem kötelező. De beépítésükre és felcsatolásukra vonatkozólag nemsokára egy törvény lép hatályba.
Magyarországra utazni manapság nem jelent nehézséget. Ha a turistának nincsen kocsija, akkor bérelhet magának autót. A bérautók tarifája, bérleti díja egészen elfogadható keretekben mozog. A napi átalány 30 frank + 22 rappen kilométerenként, amihez természetesen a felhasznált benzin költségét is felszámítják. Budapest tömegközlekedési eszközei kitűnőek és nagyon olcsók. Az igen sűrűn közlekedő villamoson az utazás 1 Ft-ba kerül, illetve – átszámítva – 22 rappenbe; a buszok valamelyest többe kerülnek. Az országon belüli nagyobb utazásokra távolsági buszok állnak rendelkezésre, e buszokkal egy 100 km-nyi út kb. 15 frankba kerül.
Lengyelországból, Bulgáriából, Romániából, Jugoszláviából, Csehszlovákiából, az NDK-ból és a Szovjetunióból évente 3 millió turista látogat Magyarországra. Újabban egyre több látogatót regisztrálnak Olaszországból, Nyugat-Németországból és Nagy-Britanniából.
Egri bikavér és tokaji
A sör jó és olcsó. Egy korsó kb. 30 rappenbe kerül, az ételek – mint ismeretes – borssal és paprikával fűszerezettek. A borivó üvegenként 4 frankért őstermelői vörösbort vehet, amelyet bikavérnek neveznek, de a jóval nagyobb alkoholtartalmú, erősebb tokaji úgy 6 frankba kerül. Egy középső osztályosba sorolt jó szállodában egy szoba, fürdőszoba-használattal és reggelivel 50 frank. Vannak olyan hotelek is, amelyek családias hangulatú, jó elhelyezést nyújtanak: egy házaspár négy éven aluli gyermekéért nem köteles sem szállásért, sem étkezésért fizetni.
E magyarországi látogatásom során – ez volt első utam a vasfüggöny mögött – nagy meglepetéssel tapasztaltam, hogy itt milyen szabadon élnek. Bár „valahol” alakulatoknak kellene állomásozniuk – én sehol nem láttam katonaságot, és csak egyetlenegy alkalommal két rendőrautót, amelyek hangos szirénázással száguldottak Budapest utcáin.
Nem jelentett problémát az emberekkel szóba elegyedni, és az emberek fesztelenek voltak, nem látszottak szorongóknak, kényszer hatása alatt állóknak. Szabadon mozoghattam, és bárhol beszállhattam taxiba anélkül, hogy az az érzésem lett volna, mintha figyeltetnének engem.
Természetesen a kommunizmus van uralmon. Az állam gondoskodik mindenkiről és mindenről. A bérek után nem kell jövedelemadót fizetni. Az oktatás és az egészségügyi ellátás ingyenes. Ezért a munkások átlagos bére 370-420 frank között mozog. Egy lakás bére átlagosan 52 frank körül van.
A legjobban azon csodálkoztam, hogy állítólag mindenkinek két háza (otthona) lehet, de három nem, mert az már a kapitalizmus volna. Találkoztam olyan emberekkel, akiknek Budapesten lakásuk van és a Balatonnál pedig egy villájuk.
Bevásárlásra nem sok időm volt, de úgy mondják, hogy igen jó üzleteik, boltjaik vannak. A kevés idővel rendelkező turistáknak a bevásárlást megkönnyítik a szinte minden szállodában megtalálható Intertourist-boltok. Itt mindenesetre csak külföldi valutában lehet fizetni. A magyar áruk választéka, kínálata bőséges: élelmiszerek, borok, babák, porcelánok, sőt még antik tárgyak is kaphatók itt. Az állam mindenre fix árakat állapított meg, úgyhogy alkudozásra nincsen lehetőség.
Ha én ismét Magyarországra utaznék (utazhatnék), akkor utamat a következőképpen szervezném meg: repülővel Bécsbe, aztán onnan a Dunán, azon a csodaszép tájon vízibusszal lecsorognék Budapestig, és ott kocsit bérelnék. A vízibuszon történő utazás 5 óra hosszat tart és 7 fontba kerül. Ez az üdülés megkezdésének egy isteni módja.
Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
