Sokan emlékeznek még arra az időre, amikor a teher-, a személy- és a más gépjárműveket fagázzal üzemeltették. A kocsik a harmincas években terjedtek el, és a II. világháborúban is használták azokat. A fagáz-meghajtás újbóli használatára tért rá a csehszlovákiai Cankarovi család, amely Belé pod Bezdekem faluban él. Az apa és a fia egy Arót alakítottak át fatüzelésre.

Jó, de még nem az igazi

A keletkező fagázban 40 százalék az éghető, és 60 százalék az éghetetlen rész! Egyes részeinek összetétele sajnos jelentősen ingadozóvá teszi az égést a generátorban. A fagázzal működő generátor teljesítménye is csak 70 százalékos. A gáz robbanásfoka e generátorban 4200-6200 Kj/köbméter. Ha összehasonlítjuk a fagáz keverési arányát (fagáz-levegő 1:1) a benzinével, akkor 30 százalékkal alacsonyabb teljesítményt kapunk.

Annak ellenére, hogy a fagáz üzemében a robbanás hatásfoka alacsonyabb, néhány esetben mégis hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a klasszikus üzemanyag. A fagáznak például nagyon jó a kopogástűrése, ami lehetővé teszi a magasabb kompresszióviszony alkalmazását a motoroknál. A benzinkeverék és a fagáz könnyen vegyül. Ez nagyon jó éghető anyag.

Keverőcső elhelyezése a szívócsövön

Amennyiben ilyen keverést használunk, a motor robbanóterét növelni lehet. Tekintettel arra, hogy a fának – még ha jól szárított is – nedvességtartalma van, és sajnos az égésnél egy különös réteg képződik, ami előnytelen a gázképződés szempontjából, ezért elsődleges szempont, hogy mindig a legjobb tüzelőfát kell választani.

A generátor beindítása gyújtó segítségével

A hátrányai ellenére, mégis mi szól a fagáz használata mellett? A fafeldolgozás következtében keletkezett hulladékot érdemes felhasználni, hiszen többszörösen olcsóbb a benzinnél. Igaz, ennek a tüzelőanyagnak a tárolásához jóval nagyobb hely szükséges. Mégis, ahol lehetséges, ott hasznosítani kell a fahulladékot.

Miként megy végbe?

A szilárd tüzelőanyag átalakítása gázra a generátorban történik. A kémiai változás legfontosabb fázisa az oxidáció és a szenesítés. A gáz tisztítása először az elkülönítőnek nevezett részben történik, majd durva és finom szűrés után jut a motorhoz. Itt a szívócsövön, a karburátor helyett egy keverő, mögötte pedig az indítószerkezet áll.

A szerzők „tankolnak”

Az utastérben a műszerfalon találunk egy kézi adagolót, amellyel az optimális levegő- és gázadagolás beállítható. A nyomás pontos megállapítására mérőműszer szolgál, amelynek az érzékelőjét a szívócsőbe építették be. A tüzelőberendezés terjedelme miatt az Aro a szokásosnál 500 mm-rel hosszabb. Tömege pedig 105 kg-mal lett nehezebb. A fogyasztás, az üzemeltetők szerint: egy „tankolás” (60 kg fa) 200 km távolságra elegendő.

Üzembe helyezés

A generátor beindítása előtt üzemanyagot kell „tankolni”. Bekapcsoljuk az indítóberendezést, majd a gyújtószelepen keresztül begyújtjuk a fát. Két perc elteltével gáz keletkezik és kikapcsoljuk az indítómotort. Ezek után lehet indítani a kocsi erőforrását. Az elindulás és a folyamatos közlekedés semmiben sem különbözik a hagyományos üzemanyaggal működő autókétól.

A hűtő alatt az egyik gáztisztító berendezés

Mint minden technikai találmánynak, a fagázzal üzemelő automobilnak is vannak előnyei és hátrányai. A fagázt nem tartják univerzális helyettesítőnek a folyékony üzemanyagokkal szemben, más csak azért sem, mert ma a fával is gazdaságosan kell bánni. Elégetése nem biztos, hogy optimális felhasználást jelent. Hamis lenne az is, ha minden motor esetében vonatkoztatnánk a fagáz alkalmazását. Az biztos, hogy minden ilyen üzemesetben szükség van a generátorra és a kiegészítő berendezésekre.

A fagázmeghajtással, annak ellenére, hogy régi találmány, az autókísérleti intézetek ma újra foglalkoznak. Ki tudja előre, hogy a fejlődés következtében milyen mértékű lesz az előrehaladás ezen üzemelési mód tekintetében.

 – a –

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!