A második világháború után vezették be a kei-kategóriát japánban, azaz a törvény által szabályozott méret- és műszaki követelményeket betartó autók jelentős adókedvezményeket kaptak. Első körben 3 méteres hosszt, 1,3 méteres szélességet és 360 köbcentis motort engedélyeztek a jogszabályok, az új kategória egyik úttörője lett az 1958. március 5-étől készülő Subaru 360-as. Olyan jól sikerült konstrukcióról volt szó, hogy 12 évig gyártásban hagyták a tulajdonosok által csak katicabogárnak becézett autót.

Az 1917-ben alapított és 1945-ig a legnagyobb japán repülőgépgyártónak számító Nakajima Aircraft cég alapján hozták létre a Fuji Heavy Industries nevű konglomerátumot, amelynek elnöke, Kita Kenji 1953-ban adta ki az utasítást egy családi autó megépítésére. A mérnökök 1954-ben készültek el a pontonkarosszériás P-1-gyel, azonban csak pár prototípust készítettek az eredetileg Subaru 1500 néven árusítani kínált autóból. Idő közben kihirdették a kei-kategóriát, és a Fuji Heavy Industries inkább arra koncentrálta erejét.

Az 1958-ban piacra dobott 360-as kabrió és kombi karosszériával is készült, az exportpiacokon Maia 450 néven forgalmazták – a név a nagyobb, de még mindig kéthengeres, kétütemű erőforrásra utal. Annak érdekében, hogy a minőséget és a típusfejlesztést megkönnyítsék, 1964-ben megnyitották a márka tesztközpontját a japán Gunmában. Korábban külföldön tesztelték a csöppnyi autót, a nagy sebességű próbákat 1960-ban a német autópályákon végezték.

1966-ban mutatták be az 1000-es típust, a márka első boxermotoros autóját. Ehhez a hetvenes években társult a szimmetrikus összkerékhajtás, egészen pontosan 1972. szeptemberében kezdték meg a Subaru Leone 4WD Station Wagon forgalmazását Japánban, egy évvel később pedig Európában. Az Egyesült Államok 1980 óta számítanak a márka legnagyobb piacának, az 1988-ban alapított Subaru Tecnica International nevű versenysport-részleg alapvetően változtatta meg a márka megítélését.

A Subaru márka magyar vonatkozása, hogy 1996-2001 között a Swift alapján, majd 2003-2007 között az Ignis alapján Esztergomban készítették a Subaru Justy-kat az európai piac számára – a két japán cég közötti megállapodás értelmében ezeket az autókat Magyarországon nem forgalmazhatták.