A Ford of Europe 1967-es megalakulásával lezárult a két, párhuzamosan fejlesztő és termelő európai leányvállalat közvetett rivalizálása, és kölni központtal létrejött egy közös cég, amely a két különböző szemléletmód mellett a modellkínálatot is egységesítette. Az Escort volt az első új típus, amely ugyan párhuzamosan Halewoodban és Genkben, majd Saarlouisban is készült, azonban egységesen a szigetországban és a kontinensen is kapni lehetett.

A brit népautóként befutott Anglia utódja a központosítás ellenére angol termék volt, a balkormányos kivitelt csak egy év késéssel kezdték gyártani, a futóműben, a kormányzásban, valamint a fékrendszerben is voltak eltérések. Ez volt az első kis Ford fogasléces kormányművel, modern formatervében a hátsó sárvédő domborítása az amerikai kólásüvegstílust követte, belépőmodell létére tágas utasteret és jó vezethetőséget kínált.

Orrába 1,1 és 1,3 literes benzinmotorok kerültek, később azonban izgalmas, átalakított sportváltozatokat vezettek be. Az 1970-es London–Mexikó ralin szerzett győzelme és a számtalan további sportsikere után igazi ralilegendaként könyvelte el a világ az egyszerű hátsókerekes, laprugós családi Fordot. Éppen ez az egyszerűség volt az oka, hogy Németországban nem futott be az Escort. Kicsinek és kényelmetlennek találták, egy Opel Kadett jobb vétel, egy Fiat 128-as fejlettebb konstrukció, egy Renault 12-es pedig sokkal komfortosabb volt.

Így lehet, hogy a hat éven belül elkészült kétmillió példány 60%-a Angliában gördült le a szalagról, a maradékot pedig döntően a Benelux államokban vagy Olaszországban adták el. Árnyalja a képet, hogy a németek még ma is amerikai autóként azonosítják a Fordot, miközben az angolok a sajátjuknak érzik. Jellegzetes hűtőrácsa után a „kutyacsont” becenevet kapta, hét évig volt gyártásban, sportosságával megalapozta a hat generációt megélt sorozat hírnevét.

Versenyszellem

1300GT néven 1968-tól elérhető volt az első sportváltozat gyárilag tuningolt 1,3-as Kent Crossflow motorral és Weber karburátorral, majd megjelent a Group 2-es kategóriának megfelelő Escort Twin Cam 1 versenyautó a Lotus-féle, 1,5 literes, két vezérműtengelyes motorral.

Utóbbit a már Cosworth fejlesztésű RS1600-as váltotta 1970-ben, annak speciálisan felkészített változata a London–Mexikó ralin első helyezést ért el a Hannu Mikkola–Gunnar Palm párossal. Még az év végén bevezették az 1,6-os Crossflow-blokkos Mexico 2 fantázianevű sportmodellt, melyből 10 352 db készült. 1973-ban debütált a Pinto 2,0 literes motorjával felszerelt RS2000-es 3 , melyet a hot hatch kategória egyik előfutáraként jegyeznek.

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!