Több külföldi kifogásolta már, hogy a magyar teherautónak és motorkerékpárnak miért adtuk a Csepel nevet, hiszen ezt olyan nehezen tudják kimondani. Az első betűnek, a CS-nek a kiejtése szerte a világon gondot okoz, és észrevettük, hogy igen sokan az egyszerűbb megoldást választják, nem törik magukat a helyes kiejtéssel és egyszerűen magyarnak nevezik a Csepeleket, de sok helyen – bár az Ikarus nevet könnyen mondja a világ bármely népe – autóbuszainkat is márka nélkül, csupán magyarnak, magyar autóbusznak nevezik. Azt pedig jól tudjuk, hogy a világon egyre többen ismerkednek meg ezekkel a járművekkel, amelyek nem csupán gyárainkat, hanem egész népünket képviselik. Nem mindegy tehát, hogy külföldre került gyártmányaink milyen véleményeket váltanak ki, sikereket érnek el, vagy panasz hangzik róluk. És persze az sem mindegy, hogy gyártmányaink előállítási költsége mennyit nyom.
Azt sem kell hosszasan magyarázni, hogy a világpiacon nem szerelemből vásárolnak. Csakis azt veszik meg, ami tetszik, és ami jó. Ez az alapfeltétel egyben azt is mondja, hogy még a szebbnél is szebbet és a jobbnál is jobbat kell alkotnia a magyar gépjárműiparnak, ha meg akarja tartani eddigi, rövid idő alatt elért feltűnő sikereit. Mert, hogy sikereink voltak, azt bizonyítani tudjuk. De azt sem nehéz bizonyítani, hogy nagy feladat újabb eredményeket elérni, hiszen a világon több mint 80 millió gépjármű fut, és minden típus tervezésénél, gyártásánál igyekeztek felülmúlni a meglévőt, sőt még a várható versenytársat is. A magyar autógyártást első ötéves tervünk hívta életre, hogy motorok és gépkocsik ezreivel segítse iparunkat, mezőgazdaságunk szocialista fejlesztését. Második ötéves tervünk már megalapozott autó- és motoripart nevezhet magáénak. Újabb feladatokkal bízhatja meg és jobbal elvárjuk valamennyien, hogy ez az iparág újat, jobbat és többet adjon a hazai és külföldi piacokra.
A gépkocsik, a motorok korszerűségét úgy állapíthatjuk meg, hogy különféle típusok műszaki adatait hasonlítjuk össze. Tudjuk, hogy az egykor legjobbnak nevezett konstrukciók is idővel elavulnak, és a technika fejlődése megkívánja, hogy a mutatószámok mindenütt javuljanak. Van tehát bőven munkánk és soha nem is fogyunk ki a tennivalókból. Az elmúlt év során különböző írásokban, képekben már nagyjából bemutattuk, milyen új típusokkal fogunk gazdagodni a közeljövőben, milyen eljárásokkal kívánjuk gazdaságosabbá tenni a gépjárműgyártást és magukat az autókat, motorokat. A konstrukciós elgondolások többnyire megnyugtatók. De ezekkel párhuzamosan mindjárt felmerül egy másik kérdés, hogy a kedvező konstrukció milyen kivitelben, milyen minőségben kerül majd az üzembentartó, a gépkocsivezető kezébe. Jól tudjuk, nem elég, hogy az Ikarus-55 feltűnő, szép, ötletes modell. Elvárja mindenki, hogy legapróbb részleteiben is precíz, gondos kivitelt tükrözzön és teljesítménye megfeleljen a várakozásnak. Ezek a követelmények természetesen minden ipari gyártmányra vonatkoznak és a mi szakmánkból csupán azért említjük ezt a példát, mert ez a típusunk világszerte olyan nagy érdeklődést keltett. Itt valóban újat, merészet alkotott iparunk és az 55-ös Ikarus szinte lenyűgözte a szakembereket is. A kiállításokon – Genfben, Lipcsében, Párisban, és mindenütt, ahol csak megjelent – megcsodálták és az autóbusz láttán kezdték értékelni járműiparunkat.
Ne gondoljuk azonban, hogy apróbb hibáit nem vették észre. De amikor egy gépkocsin már csak apróbb hibák vannak, könnyebb azon javítani. Mostani második ötéves tervünk megadja az erőt és segíti az akaratot ahhoz, hogy gyártmányaink még inkább kiemelkedjenek. Új ötletekkel, új elgondolásokkal kell a műszaki fejlesztés terveit színezni. Ha olyan elképzelések születnek, amelyeknek megvalósítása eredményesnek mutatkozik, az elbírálók minden erejükkel a megoldás útjait keressék. Sokkal gondosabban és több jóakarattal kell elbírálni az újítók javaslatait. A legmerészebb terveket sem szabad első látásra fantasztikusnak bélyegezni, mert az idő gyorsan jár. Nekünk pedig nem szabad lemaradni. Ha visszatekintünk autógyártásunk rövid történetére, bizony megállapíthatjuk, jó lett volna korábban megvalósítani olyan terveket, amelyeket már javasoltak és kár volt húzni-halasztani a cselekvést. Olyan légkört kell teremtenünk, amelyben örömmel fogadják mindezt, ami új, mindazt, ami jó, amire szükségünk van.
Saját magunknak is az olyan járművek hasznosak, amelyek a legtöbbet nyújtják és külföldön csakis akkor boldogulunk, ha versenyképes árukkal és versenyképes árakkal hatolunk be a piacra. Ehhez viszont az kell, hogy gépjárműveink minőségét is megjavítsuk, a típusok közötti választékot bővítsük, tanulmányozzuk és igyekezzünk kielégíteni a rendelők igényeit, hiszen motorkerékpárjaink, teherautóink, dömpereink, traktoraink, autóbuszaink jelentős exportcikkek. Bármilyen jelzéssel kerülnek ki a gyárból, még ha könnyű is kimondani márkájuk nevét, akkor is mint magyar gyártmányt tartják számon ezeket és igyekeznünk kell, hogy világszerte jó véleményt váltsanak ki.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!