J.F. győri olvasónk egy használt személyautó adásvétele ügyében kértes segítségünket. Tanácskérő levelét azzal zárta, hogy: „ez a rendhagyó ügy nyilvánosságot érdemel, hogy elrettentő például szolgáljon a használtautó-vásárlók számára”. A hozzájárulással élve, levelének néhány részét ismertetjük, bár az ügy csak annyiban rendhagyó, hogy lehetőséget ad a használt autók adásvételével összefüggő számos jogi kérdés és gyakorlati tennivaló ismertetésére. Egyként elég gyakran találkozunk a hozzánk érkező levelekben hasonló gondokkal – ha nem ennyire sűrítetten. Abban még kevésbé vagyunk bizonyosak, hogy a levélben leírtak valóban „elrettentő példaként” szolgálnak-e, hiszen a vevők nagyobb része késve ébred arra, hogy gondosabban kellett volna eljárnia egy több tízezer forintos vételnél – de egyes esetekben valóban segítséget nyújthat a kellemetlenségek, a hosszú, költséges perek elkerüléséhez.

J.F. 1979. szeptember 8-án vásárolt egy UL-es frsz. NSU-Prinz kocsit, 35 000 forintért. A forgalmi engedély szerint az eladó az autót 1975 februárjában vásárolta. Előtte – a forgalmi engedély adatai és az eladó ezzel egybehangzó közlése szerint – két üzemben tartója volt: B.F. 1974 júniustól 1975 januárjáig és H.I. 1975. január 21-től 1975 február 21-ig terjedő időben. Az eladó szóban közölte – de erről az adásvételi szerződésben nem esik szó -, hogy az akkor kétéves kocsi ajándékként került 1974-ben az első üzemben tartóhoz. Az eladó közlése szerint tehát a gépkocsit az eladást megelőzően hét éven át használták. Olvasónk a forgalmi engedélyét az átírás utáni napokban elvesztette és egy új (másodlat) kiadását kérte. Ebből szerzett tudomást arról, hogy az autó eredeti rendszáma CM-es volt, és Magyarországon 1965 júliusában helyezték forgalomba. Az elveszett forgalmi engedélyben szereplő három személlyel ellentétben, hat üzemben tartója volt.

Ezt a meglepetést néhány nap múlva másik kellemetlenség tetézte: egy koccanás következményeként megsérült az egyik első sárvédő és összetört az irányjelző bura. A karosszérialakatos a sárvédő leszerelése után megállapította, hogy „ez az autó nemegyszer kapott csúnya pofonokat”. Az eleje, de a hátulja is többszörösen volt összetörve. Az eladó viszont a vételt megelőzően azt állította: a kocsit külső sérülés nem érte, két évvel ezelőtt átfestették és alig egy éve külföldi rokonlátogatása során a motort felújították. Közben az eladótól kapott forgalmi engedély is előkerült. Olvasónk ezután felkereste az eladót, aki elmondta, hogy mit tudott meg az autóról és kérte, hogy adja vissza a vételárat.

A vételárat ugyan nem kapta vissza, de kapott ehelyett egy „jó tanácsot”, tépje össze a forgalmi engedély másodlatát, amelyben minden üzemben tartó fel van sorolva és adja el a gépkocsit az eladótól kapott forgalmi engedéllyel. Egy „hétéves” NSU-t 35 000 forintért biztosan megvásárolnak.

Olvasónk nem ért egyet az eladó által javasolt elintézési móddal, mert azt egyértelműen csalásnak érzi. A tényleges helyzetet tükröző forgalmi engedéllyel pedig – mint írja – már csak a MÉH veszi meg az autót. Esetleg meg is tarthatná azt. De minek? – kérdi -, szobadísznek, vagy pénzfaló gépnek? Úgy érzi, jogos kártérítési igénye van, de nem tudja, ki ellen érvényesítheti az igényt – ki a csaló? Nem tartja ugyanis kizártnak, hogy az eladó sem tudott a megelőző üzemben tartókról, lehet, már őt is „átejtették”.

Ilyen volt megvételkor

És ilyen kétnapos használat után

Szeretnénk előrebocsátani, hogy használt autók értékesítésével kapcsolatban büntetőügyről legfeljebb a Btk. 299. §-a szerinti üzérkedéssel összefüggésben hallottunk, de nincs tudomásunk arról, hogy csalás miatt vontak volna felelősségre valakit azért, mert használt gépkocsi értékesítése során „jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz”. Olvasónk problémájának megoldását sem abban látjuk, hogy feljelentéssel éljen csalás vétsége miatt, bár néhány esetben nem lenne célszerűtlen egy esetleges büntetőeljárás.

Adott esetben is a Polgári Törvénykönyv által biztosított lehetőségek alapján tartjuk rendezhetőnek olvasónk panaszát. A levélben leírtak alapján olvasónk tévedésben volt. A Ptk. 210 § (1) bekezdésében foglaltak szerint „aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette”. Itt a vevő részéről jelentkező tévedés nyilvánvaló és egyértelmű. Az is bizonyos, hogy a tévedés lényeges körülményre vonatkozik, hiszen egy kocsinál nem mindegy, hogy az 7 vagy 15 éves. Fontos körülmény az is, hogy az autónak volt-e számottevő sérülése vagy több alkalommal súlyos karambolja. Az is egyértelműnek látszik, hogy a tévedést a másik fél, az eladó okozta, vagy legalábbis felismerhette azon négy év alatt, ameddig a kocsit ő üzemeltette. Ennek folytán a vevő szempontjából nem is kell vizsgálni azt a kérdést, hogy a szerződés megtámadásának egy másik lehetősége, a megtévesztés fennáll-e!

A 210. § (4) bekezdése szerint az is megtámadhatja a szerződési nyilatkozatot (tehát a kocsi megvásárlását), akit a másik fél megtévesztéssel vett rá a szerződés megkötésére. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés harmadik személy (adott esetben tehát valamelyik előző üzemben tartó) részéről történt, és az eladó tudta, vagy tudnia kellett róla. A megtámadásra okot adó tévedés és megtévesztés között – látszólag – nincs jelentős különbség, a gyakorlatban azonban – nem utolsósorban éppen a használt gépjárművek értékesítését követően gyakran jelentkező jogvitáknál – az elhatárolás fontos lehet.

Tévedés címén megtámadásra akkor kerülhet sor, ha a tévedés lényeges. A lényegesség követelményét azért kellett felvenni – mondja a törvényhez fűzött miniszteri indoklás -, hogy a lebonyolított jogviszonyok megbolygatásához csak akkor kerüljön sor, ha ehhez valamelyik félnek számottevő érdeke fűződik. A lényegesség követelményének elejtése egyébként a joggal való visszaélésnek is tág teret nyithatott volna: az a fél, amelyik a szerződést esetleg megbánta, könnyen hivatkozhatnék utólag valamely lényegtelen tévedésre. A mi esetünkre értelmezve a lényegest és lényegtelent – azt mondhatjuk, hogy a gépkocsi életkorában 7 év vitathatatlanul lényeges eltérés. De, ha ez az eltérés csak 7 hónap, az általában már elhanyagolható. Lényeges lehet az is, hogy az autó többször és súlyosan megsérült. Megtámadásra viszont nem ad okot az, hogy például az egyik sárhányót ki kellett kalapálni, vagy cserélni. (Értékcsökkenés miatt esetleg itt is elképzelhető kártérítés, d szó sem lehet megtámadásáról.) A lényegesség mellett arra is figyelnünk kell, hogy a tévedő csak akkor érdemel jogvédelmet, ha a másik fél okozta a tévedést. A megtámadási lehetőséget ilyenkor is kizárja, ha a másik fél fel nem róhatóan okozta a tévedést, viszonyt maga a tévedő hanyag, nemtörődöm volt. Ebben az esetben azt az általános elvet kell alkalmazni, hogy saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat.

A használt autók adásvételével kapcsolatos visszaélések között már találkoztunk olyan esettel is, amikor az eladó valóban nem tudott arról, hogy egy VW 1300-as az előző üzemben tartóhoz már mésfél éves használat után került. A vevő viszont tudott a megelőző használatról is. Ennek ismeretében vásárolta meg a kocsit, majd perelte a mit sem sejtő eladót, hogy a vételárból 15 000 forintot fizessen vissza. Ebben az esetben nem a második üzemben tartó, hanem a vevő járt el jogellenesen, hiszen nem volt tévedésben, ennek következtében nem járt vissza semmi a vételárból. A tévedés azonban nem azonos a megtévesztéssel. A tévedést lehet jóhiszeműen vagy hanyagságból is okozni anélkül, hogy a tévedést okozó fél szándéka a másik fél kijátszására irányulna. A megtévesztésnek tudatosnak kell lennie. Ha például olvasónk most – az előzmények ismeretében – az eladó jó tanácsának megfelelően úgy adná tovább a gépkocsit, hogy elhallgatja az általa már ismert előzményeket, akkor megtévesztést kell megállapítani.

Megtévesztés esetében viszonyt a másik fél tévedésének nem kell lényegesnek lennie, kisebb súlyú tévedés is alapul szolgálhat a megtámadásra. A megtévesztésnek van egy súlyosabb következménye is. A 237 § (4) bekezdésében foglaltak szerint ugyanis a bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a megtévesztő módon eljáró félnek járna vissza. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy a megtévesztés címén megtámadott szerződést a bíróság érvénytelenné nyilvánítja, az eladót a vételár visszafizetésére kötelezi azzal, hogy a vevő által visszaszolgáltatandó autó az államot illeti meg. A szerződés nem csupán tévedés vagy megtévesztés címén támadható meg, hanem azon az alapon is, hogy a felek szolgáltatásai között feltűnő aránytalanság mutatkozik. Vagyis, a vételár és a reális érték között nagy a különbség. A Ptk. 201 § (2) bekezdésében foglaltak szerint „ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja”.

Használt autó adásvétele esetén, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti értékkülönbség tisztázása során nem mellőzhető annak vizsgálata, hogy az azonos típusú, megközelítően azonos műszaki állapotú és futásteljesítményű kocsiknak az ügyletkötés időpontjában mennyi volt a kialakult forgalmi ára. Ez nem azonos az úgynevezett Merkur-árakkal – ami szintén egyik kiindulópont -, hanem a szabadpiacon ténylegesen kifizetett vételárak veendők elsősorban figyelembe. A számításnál igen fontos tényező a műszaki állapot is, de ettől a vételár még lényegesen eltérhet. Mindennek különösen a régebben történt vásárlásoknál van jelentősége, hiszen ma már a használt kocsik vételára erősen közelít a műszaki állapot szerint megállapított százalékhoz, de egyes kocsitípusoknál még mindig jelentős eltérések mutatkoznak. Nehezebb a válasz arra a kérdésre, mit kell feltűnő értékkülönbségnek tekinteni. Ezt az eset összes körülményének mérlegelésével mindenkor a bíróságnak kell megállapítania. Régebben – talán kissé mechanikusan – 20-25 %-ot elérő vagy meghaladó különbséget tekintettünk megtámadási oknak. A jelenlegi bírói gyakorlatban azonban ilyen százalékos megkötöttséggel már nem találkozunk.

J.F. Esetében – véleményünk szerint – a szerződés ezen az alapon is eredményesen támadható, hiszen egy legalább 15 éves, többször karambolozott és nem megfelelően megjavított autó értéke meg sem közelítheti a 35 000 forintos vételárat. Amennyiben a bíróság azt állapítja meg, hogy a megtámadás megalapozott, a szerződés, a megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik, s a szerződéskötés előtti állapotot kell visszaállítani. Az eladó tartozik visszafizetni a vételárat, annak felvételétől számított évi 5 % kamatával együtt, míg a vevő tartozik visszaadni a gépkocsit.

A bíróság az érvénytelen szerződést érvényessé nyilváníthatja, ha az érvénytelenség oka az aránytalan előny kiküszöbölésével megszüntethető. Ha például megállapítja, hogy a vételár 15-20 000 forinttal magasabb, mint az azonos típusú, megközelítően azonos műszaki állapotú és futásteljesítményű kocsiknak az üzletkötés időpontjábani forgalmi ára, az egyébként érténytelen szerződést érvényessé nyilvánítja, de a megállapított értékkülönbözetnek a vevő részére történő visszafizetését fogja elrendelni. A megtámadást egy éven belül kell a másik féllel írásban közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni. Azokban az esetekben, amelyekben a vételár aránytalansága miatt kívánja a vevő a szerződést megtámadni, lehet előzetes bizonyítás keretében igazságügyi gépjárműszakértői véleményt kell beszerezni, de ez nem előfeltétele az igénye érvényesítésének.

Olvasóinknak, akik úgy érzik, hogy autóvásárláskor károsodás érte, azt a tanácsot adhatjuk: forduljanak bírósághoz, támadják meg a szerződést és kérjék, hogy a bíróság mondja ki annak érvénytelenségét. De vigyázzunk, mert az esetek nagy része azonban nem ilyen egyértelmű. Sokkal okosabb a kocsit a vételt megelőzően megnézetni egy szakértővel, mint később vitatkozni a hibákról, értékről. Mint mondtuk, a tévedést a vevő hanyagsága, nemtörődömsége is előidézheti. Ezt pedig utóbb nehéz orvosolni.

Dr. Szűcs Ferenc
Zöldi Lajos rajzai

Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!