Kezdődött azzal, hogy a csepeli átadótelepen választhattam a nyolc, sárga színű, tisztára mosott kocsiból. Így hát a színválasztással gyorsan végeztem, de hamar feltűnt az egyik ZAZ újszerű műszerfala. Arra esett a választásom.
Előző kocsimmal nem eshettem át a bejáratás tűzkeresztségén, mivel használtan vettem. Ennél csakhamar rá kellett jönnöm, hogy lesz még bajunk egymással. Először is nem engedte magát az általam megszokott sebességeknél váltani. Ezt még be kell járatni! – gondoltam, s milyen igazam volt. Nemcsak hegymenetben volt lassú a „kicsi”, de az egyenes útszakaszokon sem lehetett jól kihúzatni. A magasabb fordulatszámon aztán annál virgoncabb lett. Az egész bejáratási idő alatt szigorúan tartotta magát a kezelési útmutatóhoz, pedig szerettem volna sportosabb gyorsításokat. Erre csak lassan, úgy 2000-2500 km után mutatott hajlandóságot. A szervizekről néhány szót: az első szemlén „panaszmentes” volt a ZAZ. A második alkalomkor (2000 km) egy kábel átütése miatt az első henger kihagyott, és a kézifék javítását is kérnem kellett. Azóta nincs panaszom, kivéve a kipufogódob lamelláinak kellemetlen zörgése miatt tett észrevételem. Cserére elő is jegyezték, de alkatrészhiány miatt a mai napig nem tudták a munkát elvégezni. Az olajcseréket a megadott időpontokban a szerviben csináltattam. (Áfor Super egyfokozatú – téli – olaj). Különböző adalékot nem használtam.
A kocsit január közepén az egyik leghidegebb, téli napon vettem át. Már kezdetben elhatároztam, hogy jegyezni fogom a fogyasztását. Kissé elkeserített a 2000 km-ig mért 10,4 literes átlag, de ebbe a fűtőkészülék használatát, illetőleg fogyasztását is bele kell számolni. A bejáratást hosszabb, vidéki úttal kezdtem, így már az első szombati-vasárnapi túra után jelentkeztem az 500 km-es szervizre. Tapasztalatom szerint az ajánlott 86-os normálbenzin megfelelő, de egyéni véleményem szerint az Áfor-normált jobban szereti a többinél. Megnyugodtam, amikor 3000 km körül „beállt” a gyári értékű fogyasztás (8-9 l), és azt azóta is tartja. A bejáratási időszak alatt az említett gyártási-hibás kipufogódobon kívül alkatrészt vagy fődarabot cserélni nem kellett. A bejáratás után a kocsi gyorsulása, sebességtartása is elérte a megadott értékeket. Közben 1500 km körül – próbaképpen – beszereltem egy tirisztoros gyújtóberendezést. Nem vált be. Magas fordulatszámon rángatást, kihagyásokat tapasztaltam, de a motor hidegindítás-készsége érezhetően megjavult. A másik problémát valószínűleg a tirisztoros kiegészítő gyenge minőségű alkatrészei okozták. Azok a márciusi kánikulában felmondták a szolgálatot. A hagyományos gyújtás visszaállítása után azonban a motor működése ismét kifogástalan lett.
A kezdeti megilletődöttségen most már mindketten túljutottunk, így elmondhatom, mi is az, ami tetszik az új kiadású Zaporozsec 968/A típuson. Tetszik, hogy ebben az árkategóriában (nagy választék nem lévén) olyan kocsit kap a vásárló, amely lényegesen többet tud az áránál. Ellentétben az autókhoz „értők” véleményével, ez a kocsi jobb annál. Jobb, mert: négy személynek kényelmes utazást biztosít. Bikaerős motorja segítségével felmegy a falra is. Legalábbis minden hegyet könnyedén megmászik, és nem hagy egykönnyen cserben. Végül: kispénzű, de autót kedvelő családok számára is elérhető, és eltartható kocsi. Van persze néhány kifogásom is: a benzintartályt 30 literesről 40 literesre növelték. Ez jó, de, sajnos, ezt a belső csomagtér terhére tette a gyár. Nem növelve a külső csomagtér befogadóképességét. No meg zajos – mondják mások is. Igaz, de nem erősebb a belső zajszintje, mint a hasonló építésű VW-bogár, vagy Fiat 500-asé. Ettől függetlenül, lenne lehetőség a zaj további csökkentésére, s nagy kár, hogy ezzel a gyáriak nem élnek… Az igazi próbák természetesen a bejáratási időszak után következnek, de remélem, továbbra is jóba leszek a kocsival.
N.O.
Bojár Sándor felvételei
Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
