MIBE KERÜL A KÖZLEKEDÉS? Az autóbuszjegy árába, vagy talán a benzinébe? Kilométerenként három forintba? Pénzt jelent a benzin, a kilométerekkel és az idővel járó kopás, értékcsökkenés, a biztosítás, az adó. Legalábbis az autósnak. A közlekedés egésze azonban nemcsak ezeket az összegeket tartalmazza. A közlekedés költségei és az eljutási sebesség között nagyon szoros összefüggés figyelhető meg. Vagyis: minél lassúbb, annál drágább a közlekedés. Magyarországon ez a sebesség alacsony. Ebből az is következik, hogy drágán közlekedünk, különösen a lakott helyeken. Az országos úthálózaton nincs nagy lemaradás az európai átlaghoz képest, de az országutak tempóját sok helyen már nagyon lefékezi a településeket elkerülő utak hiánya.
A közlekedés költségei sokféle ráfordítást tartalmaznak. A legjelentősebb az üzemanyag-felhasználás, de költségnövelő, illetve -csökkentő a járművek fordulószáma (például, hogy egy műszakban egyszer vagy kétszer tud-e végigmenni azonos úton egy teherautó), eszerint alakul a munkaerő-kihasználás is, és csöppet sem közömbös, hogy mennyi idő alatt jut el rendeltetési helyére az utas és az áru. Ezek a költségek elsősorban az utaktól, az utakon való közlekedés lehetőségeitől függnek, amit viszont olyan tényezők egészítenek ki, mint a forgalom sűrűsége, az utat használó járművek összetétele, az úthálózat. Látnivaló, hogy a költségek alakulása és az alakulást befolyásoló feltételek között van egy összekötő kapocs. Ez – a sebesség.
Az országúton még viszonylag gyors a közlekedés – ha lehet előzni
LOGIKUS TEHÁT, hogy építsünk utakat, lehetőleg autópályákat, olyanokat, amelyeken minden jármű a legkedvezőbb tempóban, egyenletes sebességgel haladhat. Hogy ez előbb nem jutott az eszünkbe? Virágh Lajos, az Utinform vezetője:
„Az úthálózat fejlesztése az elmúlt években olyan feladatokat oldott meg, amelyek elsősorban nem a közlekedés olcsóbbítását célozták, hanem azt, hogy egyáltalán közlekedni lehessen. Minden szempontból fontos volt, hogy a 200 lakosnál több lelket számláló településeket bekapcsoljuk az úthálózatba. De ilyen elkerülhetetlen feladat volt a keskeny utak kiszélesítése, a burkolatok megerősítése. Most már azonban az úthálózatot a forgalom nagysága mellett költségeinek figyelembevételével kell továbbfejleszteni.”
A városban azonban nincs kiút – marad a türelmes – és drága – várakozás
A NAGYVÁROSOKAT ELKERÜLŐ szakaszokra van talán a legnagyobb szükség, hiszen csúcsidőben 4-5 km-es óránkénti sebességgel döcögve a füst mellé pénzt ereget bőséggel a kipufogócső. Ezért is határozták el, hogy az intarzia-autópályán, az M1-esen mindennél előbb építik meg a Tatabányát elkerülő részt, teljes szélességében. Ez a baleseti helyzeten is javít, ami egyebek mellett megtakarított forintokat is jelent, mert költség a szerencsétlenség is. Hiszen, ha mást nem számítunk, csak az Állami Biztosító évi egymilliárdos kártérítését, láthatjuk, hatalmas összegről van szó.
„A gazdaságosságra alapozott hálózatfejlesztést az utakra, útszakaszokra végzett költségszámításokkal támasztjuk alá. Már megkezdődött a főúthálózat költségeinek felmérése, a nagyszabású munkát a Kötuki bevonásával végezzük – folyamatosan.”
A közlekedés költségei különös költségek. Nem egy-egy vállalatot vagy tárcát terhelnek, hanem minden vállalatot, minden vásárlót, az egész népgazdaságot. S miközben olcsóbbítani szándékozzuk a szállítást, drágul az útépítés, egy kilométernyi autópálya 50-100 milliót emészt fel. Nő a forgalom, át kell alakítani az egész úthálózatot, a fejlesztésnek követnie kell az ország különböző területeinek fejlődését.
AZ ÚTÉPÍTÉS SOK PÉNZBE KERÜL. Az útépítés elmaradása azonban még többe. Éppen ezért úgy kell fejleszteni az úthálózatot, hogy az ne akadályozza az ország gazdasági vérkeringését.
„A gazdasági helyzet nehezebbé válásakor sem szabad megengedni, hogy az utak lezülljenek, még az is kevés, ha szinten tartjuk, hanem ilyenkor kell gyorsítani a fejlesztést. A későbbi gyors fejlődésnek az út nem lehet az akadálya.”
Az utak gazdaságosságának a vizsgálata jó kiindulás e szempont érvényesítéséhez. A közlekedési hálózat előkészítése a nagyobb feladatok jobb ellátására azonban nemcsak hatalmas építkezésekkel oldható meg. Jól hasznosítható a mindennapok munkájára is, az úthálózat fenntartása, karbantartása. Például a kapaszkodósávval való útszélesítés, amellyel a járművek átlagsebessége növelhető, a közlekedés költsége pedig szemlátomás csökken. A vizsgálat eredményeként pontosan tudni fogjuk, hol érdemes legelőször beavatkozni, rövid szakaszokról is megjósolhatjuk, milyen eredmény várható a forgalomszervezési, építési beavatkozástól. És az sem mellékes, hogy az olcsóbban járható út kényelmes is, amelyen jól érzi magát az autós és az utas is.
Földvári András
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
