Mint a napilapok is hírül adták, az október 6-ával kezdődő egy héten belül két egymáshoz nagyon hasonló és súlyos közlekedési baleset történt. Az egyik kedden, október 7-én reggel 7 óra 02 perckor az Árpád-hídon, a másik október hó 10-én, pénteken 06.17 órakor a Petőfi-hídon. Mindkét balesetben 3,5 tonnát meghaladó súlyú tehergépkocsik szerepeltek. Véletlen, de mind a kettő Budáról igyekezett Pest felé, és az is véletlen, hogy szinte azonos ívben a menetirány szerinti jobb oldalról egy éles kanyarral a hídon keresztbe fordulva és az északi oldalon a vaskorlátot papírként áttörve a Dunába zuhantak, s teljesen elmerültek a folyamban.
Milyen hasonlóság van a két baleset között?
Talán a legfontosabb hasonlóság az, hogy egyik gépkocsi sem volt az igazságügyi szakértők alapos vizsgálata értelmében műszaki hibás. Mindkét gépkocsi forgalombiztonsági berendezései, hajtóműve, motorja, fékszerkezete, futóműve és gumiabroncsai, valamint a kormányszerkezetek rendben voltak, a balesetek tehát nem a járművekkel kapcsolatos objektív okokból következtek be. Mindkét esetben szerencsés hasonlatosságként állapítható meg, hogy azokon a járdarészeken, amelyeken a gépkocsik keresztülfutottak, éppen egyetlen járókelő sem tartózkodott.
A BRFK Közlekedésrendészetén a balesetvizsgáló előadók gondosan tanulmányozzák a helyszínrajzokat, amelyek centiméternyi pontossággal tüntetik fel a kerék-, illetőleg féknyomokat, a fényképeket, amelyek a helyszínt és a hídkorláton látható rongálódásokat ábrázolják, továbbá a járműveknek a tűzoltók általi mentéséről és partra vontatásáról készültek. Az intézkedő rendőrök jelentései, a baleset szemtanúinak vallomásai, az igazságügyi szakértők véleményei, a tehergépkocsik időszakos műszaki vizsgájáról készült feljegyzések tanulmányozása és egyéb fontos adatok begyűjtése után kerül sor a gépkocsivezetőknek mint a bűncselekmény gyanúsítottainak kihallgatására.
A két helyszín: az Árpád-híd és a Petőfi-híd, a kitört korlátok ideiglenes pótlása után
A vizsgálatot végző rendőrtiszteknek olyan gondosan kell dolgozniuk, hogy munkájuk alapján az ügyész – bűncselekmény megállapítása esetén – vádiratot szerkeszthessen, a bíróság pedig ítéletet tudjon hozni. Az anyagot úgy kell elkészíteni, hogy a bíróság és a tárgyalást figyelemmel kísérő hallgatóság a történteket szinte maga előtt peregni láthassa, és az ennek alapján hozott bírósági ítéletet az elítélt megérthesse, a társadalom pedig elfogadja. Két szinte azonos baleset történt, de a jogászok tudják, hogy a meghozandó ítélet semmiképpen sem lehet azonos mértékű.
Az Árpád-hídi balesetnél a gépkocsi vezetője, a 19 éves Beck Gábor egyedül foglalt helyet a Zil gyártmányú tehergépkocsi volánja mellett, s bár nagy kárt okozott a társadalmi tulajdonban, – a körülmények alakulása folytán a saját életén kívül más személy életét nem veszélyeztette.
A Petőfi-hídról Dunába zuhant Ifa V-50 típusú tehergépkocsi esetében a vezetőfülkében elhelyezett három személy közül az egyik – Reichenbach János – életével fizetett azért a gondatlanságért, amit a gépkocsi vezetője, a 36 éves Váradi István foglalkozásának gyakorlása közben elkövetett abban a kritikus pillanatban, amikor a KRESZ-ben meghatározottnál nagyobb sebességgel, a belső forgalmi sávban haladva megelőzte a villamost, sőt annak hirtelen elébevágott, és ennek következtében, valamint a gázpedál lenyomása miatt a végzetes helyzetbe kerültek. A gépkocsi vezetőjének magatartásából bekövetkezett szerencsétlenség – a foglalkozási szabályok gondatlan megszegésével – a gépkocsivezetői fülkében elhelyezkedett személyek életét közvetlenül és nagy mértékben veszélyeztette, és csak a véletlenen múlott az a tragikus eredmény, hogy az egyik utas a halálát lelte, míg a másiknak és a gépkocsivezetőnek sikerült a víz felszínére vergődni. A bűnügyi vizsgálat során kihallgattuk, de el is beszélgettünk a két baleset terheltjével. Mindketten átérzik a felelősséget, amely őket a balesetért terheli, és mindkettő végtelen hálát érez azokkal szemben akik életüket megmentették.
A két teherautó, amely megjárta a Duna fenekét. A Petőfi-hídról lezuhant gépben, sajnos, ember is maradt…
A beszélgetés során felmerült néhány olyan kérdés, amely nem szorosan kapcsolódik a bűnügyi vizsgálathoz, de érdeklődésre tart számot. Megkérdeztük Váradit: mit érzett abban a pillanatban, amikor a hídkorlát átszakítását észlelte, és milyen gondolatok alakultak ki benne? Válasza szerint a recsegés-ropogás meghallása után határtalan félelemérzés fogta el, szemét önkéntelenül becsukta, és arra gondolt, hogy ez a vég. Görcsösen markolta a kormányt, s hogy a zuhanás a híd szintjéről a víz felszíne felé mennyi ideig tartott, s hogy eközben a kocsi milyen helyzetet vett fel, képtelen volt megfigyelni. Hirtelen erős zúgást hallott, de már a lábánál érezte a víz hidegségét, és szinte ugyanekkor az ajka is vizet szívott. Ösztönszerűen és pontosan meg sem határozható pillanatban az ajtónyitó felé nyúlt, sikerült az ablakot lehúznia és a keletkezett nyíláson át – miközben a fülke teljesen megtelt vízzel – egy lökéssel ki tudott bújni. A következő pillanatban már a víz felszínére került, ahol először a közelében úszó – korábban vezetőfülke jobb oldalán elhelyezkedett – társát, Halász Istvánt vette észre. Váradi – mint említette – gyenge úszó, és körülnézve azt kutatta, hol érhet partot. Ekkor látta meg, hogy a hídpillér közelében van, elúszott odáig, majd abban megkapaszkodva, alsó részénél helyezkedett el. (Az alacsony vízállás is a szerencsés véletlenek közé tartozik.) Innen kiabált segítségért a hídon levő emberek felé, miközben látta, hogy Halász egy deszkában fogódzkodva a Vasúti Összekötő irányába sodródva úszik tovább. Innen mentette ki őket egy motorcsónak.
A kihallgatás, illetve beszélgetés a rendőrségen a két gépkocsivezetővel, akik a halálból jöttek vissza
Amikor a fiatal Beck Gábor az Árpád-hídon haladt, előzni akart egy előtte közlekedő busz által is éppen előzött, oxigénpalackokat szállító teherautót. Miután az ellenirányban egy villamos tűnt fel, éppen akkor kényszerült Beck egy erőteljesebb fékezésre, amikor az említett teherautó mellette elhaladt. Ő ekkor a kormányt előbb jobbra, majd a járda szegélyével való érintkezés elkerülése végett balra rántotta, amire bekövetkezett a hídkorlátnak ütközés és a Dunába zuhanás. Beck a zuhanás közben tudatosabban védekezett. Hogy az esetleges sérülést elkerülje, kezével eltartotta magát a kormánytól, és a kocsi helyzetét is felismerte annyiban, hogy az első kerekeket érezte először a meder mélyén megakadni. Látta, hogy a víz a pedálok mellől tör a kocsiba, s mivel a vezetőfülke ablakai zárva voltak, erőteljes rúgással kitörte a szélvédőt, s amikor a vezetőfülke megtelt vízzel, e nyíláson keresztül a felszínre került. Beck jó úszó, és azonnal tájékozódva abba az irányba fordult, ahonnan egy kis hajót látott maga felé közeledni. Végül is e kis hajó személyzete mentette ki őt, aki a zuhanás közben elszenvedett kisebb sérülések miatt több helyen vérzett is.
*
Két egymáshoz hasonló baleset történt, melyekből az összehasonlítás után a következőket állapíthatjuk meg:
– Mindkét gépkocsi közvetlenül a szerencsétlenség bekövetkezte előtt – részükre a KRESZ-ben meg sem engedett – olyan sebességgel közlekedett, amely mellett vezetőik elvesztették uralmukat a gépkocsik felett, és azokat nem tudták többé biztonságosan irányítani.
– Mindkét gépkocsi előzésre törekedett akkor, amikor ennek nem voltak meg a biztonságos feltételei. E körülmény mindkettőt megzavarta.
– Egyik gépkocsi vezetője sem tartotta be a párhuzamos közlekedés szabályainak a 3,5 tonnát meghaladó összsúlyú teherautókra vonatkozó részét.
– A gépkocsivezetők – akik közül a fiatal Beck csak ez év május hó óta vesz részt az általa vezetett kocsival a közúti forgalomban – nem gondoltak arra, hogy a megnövekedett szállítási igények következtében egyre nagyobb számban megjelenő nagy erejű motorok kezelése komoly gondosságot és óvatosságot igényel a gépkocsivezetőktől. Azoktól, akiknek nehéz munkáját a társadalom megbecsüli, elismeri, de akik a társadalommal és szűkebb családjukkal szemben is megfontoltabb gépjárművezetői munkával kötelesek helytállni és a balesetek elkerülése érdekében a szabályok betartása mellett minden lehetőt megtenni.
Dr. Faragó György r. alezr.
A BRFK Közlekedésrendészet Baleset Helyszínelő és Vizsgáló Osztály vezetője
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
