A BMW forgalmazója invitált minket a II. Balatonfüredi Concours DElegance autó-szépségversenyre, még pénteken autóztunk le a fővárosból a márka legújabb autóival a Balaton mellé, ahol igazi meglepetés vár minket. A programban csak élményautózás szerepelt, és egészen a csopaki megérkezésig abban a hitben voltunk, hogy egymás között cserélgetjük majd az új autókat.
Azzal a meglepetéssel készült a BMW, hogy a Bavarian Classics nevű műhely jóvoltából kipróbálhattunk három, még nem teljesen veterán, de azért nem is hétköznapi BMW-t. Erről az érdi vállalkozásról azt érdemes tudni, hogy mindenkit Péternek hívnak, és maximalista elvárásokkal állnak neki egy-egy autó rendbetételének. Naményi Péter 2,5 évvel ezelőtt fertőződött meg a BMW-vírussal, amikor az itt látható BMW 635 CSi-t megvásárolta. Lábon hozta haza Hollandiából a 28 éves Michelin TRX abroncsokon gördülő autót, amely némi törődést igényelt. Nem talált olyan műhelyt, ahol az ő elvárásainak megfelelően dolgoztak volna, így gyermekkori barátaival együtt megalapította a saját autószervizét.
Nagy-Britanniából érkezett a késői, 1991-es gyártású M3 Cabriolet, amelynél már odafigyelt az olyan apróságokra a tulajdonos, hogy visszafordítható átalakítások legyenek az autón. Ilyen például a Cecotto (Angliában Ravaglia) limitált szériáról származó első légterelő, amelyet azért tartottak meg, mert eltávolítása után fényezni kellene – egyszer már újrafényezték gyári színére az autót. A megérkezést követően jött a kötelező futómű-felújítás, ezzel párhuzamosan kiszedték a motort és a váltót, amelyeket gyári új alkatrészekkel tömítettek újra. Az autó legkülönlegesebb része egyébként a csomagtér-szőnyeg, egy korábban beépített mélynyomó miatt kellett új darab. Mielőtt nekiálltak volna a szabásnak-varrásnak, a gyárnál érdeklődtek. Azt a választ kapták, hogy még van 1 raktáron, amit aztán meg is kaptak – a beszállító által mintának küldött prototípus-darab került a magyar kabrió csomagterébe.
Milyen vezetni az autót? A sportváltó (balra lent az 1-es) miatt pár kilométeren át szokni kell mozdulatokat, egyébként meglepően kezes az M3-as. A 2,3 literes szívómotornak magas fordulaton jön meg az ereje, ezért finoman is lehet vele haladni. Erre már csak azért is szükség van, mert a levágott tetejű autó karosszériája a rengeteg merevítés ellenére is érezhetően mozog rossz útfelületen. Nyikorgás csak a szélfogó felől érkezik, egyébként nyugodtan élvezhetjük a gyári rádiósmagnóba helyezett Queen slágereket. Az én utazásomat a „the show must go on…” követte.
Az M 635 CSi következett a sorban, amely szintén meglepően finoman vezethető volt. Az M1-esből származó, 24 szelepes 3,5 literes soros hathengeres erőforrás is csak magas fordulaton vadul meg, de akkor aztán kellenek a gyors reflexek. Óvatosan vettem a kanyarokat, majd jöttek a nagy gyorsítások az egyenesekben, hogy a tempót adó – a youngtimer tulajdonosa, Naményi Péter által vezetett – 640d Gran Coupéval tartsam a lépést. Párszor kihúzattam az erőforrást, észben tartva, hogy füstöl a motor – a nagyjából 150 ezer km-es futásteljesítmény nem múlt el nyomtalanul.
Szabadkozott is Péter, amikor a ronda, de finom szavakkal bemutatta a gépet. A futómű már újjá van építve, de még nem jutottak el oda, hogy a karosszériát és a hajtásláncot is felújítsák. A következő szezonra, azaz jövő tavaszig kiszedik és újjáépítik az erőforrást, a váltót, a differenciálművet – a kardántengely is új már. Jelenlegi formájában is érezhető, hogy milyen elképesztően nagy tudású autó volt ez három évtizeddel ezelőtt. Ma is elképesztően csendes és jól vezethető autó, a vezetési segédek a blokkolásgátlóra és a sperrdifire szorítkoznak. Fehér aszfalton szívesen táncol, egyébként egyszerűen nagy élmény a vezetése.
Végül a sorozat végéről, 1997-ből származó 850i-vel kerültem kapcsolatba. Ennek orrában már az 5,4 literes V12-es dolgozik, és érezhetően túraautónak hangolták. Kényelmes a futóműhangolás, az automatikus váltó észrevétlenül kapcsol – feltéve, hogy nem Sport-ban padlózzuk le a pedált, ekkor akkorát tol, hogy az ESP-nek is be kell avatkoznia. Ereje van, de hangja nincs az erőforrásnak, még padlógázra is csak egy halk suttogásra futja; azt se vettük volna észre, ha nem fülelünk. A nyolcvanas évek végén menő bukólámpák 1997-ben már idejétmúlt megoldásnak számítottak, de hozzátartoznak a 850i varázsához.
A Bavarian Classics tökéletes műszaki állapotra törekszik, de azt is fontosnak tartják, hogy az általuk készített autók nem szobrok, hanem használati tárgyak. Ezért került például az M3 Cabriolet-be egy gyári klíma annak ellenére, hogy azt anélkül szállították le anno első tulajdonosának. A lényeg, hogy a sofőr minden egyes együtt töltött percet élvezzen.
Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!