A veterán gépjárművek zalai találkozójára Sebők András hozta el a gyönyörűen felújított Fiat 600D Multiplát. Az Érden élő 61 éves férfit az olasz márka megmentőjeként is emlegetik a hazai veteránautós körökben. Megszállottságának, tehetségének köszönhetően eddig már tucatnyinál több olasz személyautó kelt életre, elkerülve az enyészetet. A Fiat 600D Multiplát öt éve vásárolta Olaszországban, „a bontóból szöktette meg”.
– Ez a típus a második szériához tartozik, ezt jelöli a D betű – magyarázta Sebők András. – Ez azt jelenti, hogy erősített motorral szerelték, tehát a 21 helyett már 25 lóerő dohog a farában. Ezt a minibuszt az apró Fiat 600-as alapjait felhasználva építették meg és 1956-tól 13 éven át gyártották, összesen 220 ezer példányban. Ez volt a világ első egyterű autója, amiben akár hat felnőtt is utazhatott. Igaz, ilyenkor a csomagoknak csak az ölükben jutott hely. A hátsó üléseket a padlóba lehet behajtani, így méretes csomagok szállítására is alkalmas a belső tér. Az első üléstámlát hátradöntve pedig fekvőhellyé is változtatható a kisautó – mutatta.
A Fiat 600 Multipla három változatban készült. A veterántalálkozón látható modell mellett volt 4-5 személyes kivitel, amiben némi csomagtérrel gazdálkodhattak az utasok. Taxiként is gyakori volt még a hetvenes években is Olaszországszerte. Ebben az anyósülés lehajtható volt a csomagok elhelyezésére, ehhez hasonló megoldás csak a londoni taxikból volt ismert.
Zavarba ejtő a Multipla formája, hátulról semmiben sem különbözik az alapot adó 600-astól, a kabin elejét viszont átszabták a helytakarékosság jegyében. Felületes pillantással messzebbről azt sem lehet eldönteni, hogy melyik az eleje. Szinte teljesen függőlegesen áll az orra, rögtön utána pedig ott a közös oszlopról hátrafelé nyíló első, és az előrefelé kitárható hátsó oldalajtó. Az első gyűrődőzóna a néhány milliméter vastag homloklemez, a vezető rajta ül az első kerékdobon, ezért a törésteszteken valószínűleg negatív tartományba sorolták volna a Multiplát. Az utasokat a kaszni ugyanis legfeljebb a menetszéltől és az esőtől óvta meg. A homloklemezhez erősített kormány szinte a sofőr combját, mellkasát dörzsöli, az anyósülés előtt a pótkerék lop el az amúgy sem tágas térből. A műszerezettség szerény, az elektromos ablakmosó víztartálya sztómazsákként a vezető bal lábánál lóg a fékolaj tartálya felett. Hiába a szélesre tárható ajtók, már a beszállás sem egyszerű, ha a testmagasság közelít a 180 centihez. Ha sikerül, vezetés közben kissé görnyedt testtartással lehet szemmel tartani a forgalmat. A mindössze 3535 mm hosszú, 1450 mm széles, 1520 mm magas és 2 méteres tengelytávú törpét sík úton 80 km/órás (a gyár szerint 90 km/óra) tempóra gyorsítja a négyhengeres, 767 köbcentis, 25 lóerős vízhűtéses OHV-motor. Elképzelni se tudom, hogy hat személlyel az olasz hegyi utakon miként küzdötte fel magát…
