Közismert, hogy Magyarország nem gyárt és nem szerel össze személyautókat, de az autóállomány évről évre mégis dinamikusan nő. Az állománynövekedés egyetlen forrása a személygépkocsi-import, illetve annak különböző variánsai. A gépjárműbeszerzés 1966 óta fejlődik erőteljesen. Indokolt a kérdés: milyen eszközökkel és módszerekkel értük el az autóbehozatal ilyen örvendetes alakulását?

Mielőtt erre válaszolnánk, célszerűnek tűnik néhány alapvető összefüggésre rámutatni. Ezek a következők:

– A lakosság életszínvonalának állandó emelkedése, aminek természetes velejárója, hogy egy re több családnak van olyan jövedelme, hogy belátható időn belül személygépkocsi-vásárlóként és autótartóként vehetők figyelembe.

– A személyi jövedelmek növekedésének alapja a már sokszor említett egy főre eső nemzeti jövedelem és ebből a fogyasztásra eső hányad állandó emelkedése. Az évről évre rendszeresen emelkedő nemzeti jövedelem elérhető közelségbe hozza a lakosság részére a fokozott megtakarítások mellett a nagyértékű termékek megvásárlását is. A személyautó-vásárlás és üzembentartás összefüggése a nemzeti jövedelemmel tehát itt jelentkezik elérhető formában.

– A jövedelem emelkedése, valamint a személyautó-állomány növekedésének hatása a motorizációba való erőteljesebb bekapcsolódást igényli. Ez az újabb összefüggés egyre inkább társadalmi jelenséggé válik. Ez még akkor is érzékelhető, ha egy országban nem állítanak elő személygépkocsikat.

– Az említett jelentős tényezőket és összefüggéseket azok a szervek és vállalatok, amelyek feladata a személygépkocsi-igények kielégítése, időben felismerték, és a III. ötéves terv első évétől kezdve mind a mai napig igen sokat tettek annak realizálása érdekében. Az itt következő néhány adat ezt a tendenciát igen jól tükrözi: A lakosság részére 1966-70 között 161 000 személygépkocsit importáltunk. A IV. ötéves terv első három évében, 1971-73 között már 135 000 autót szereztünk be (83,9 %). Az 1974-75 évi felméréseket is figyelembe véve, ebben a tervidőszakban 275 000 személygépkocsi beszerzése várható, ami 71 százalékkal több, mint amennyit az előző ötéves tervben értékesítettek.

– Az egy főre eső nemzeti jövedelem növekedése.

– A KGST-országok személyautó-gyártásának egyenletes ütemű fejlődése.

– Magyarország járműipari termelésének egyre nagyobb szerepe a a KGST-országok gépjármű-közlekedésében.

– Magyarországon a személyautó-alkatrészek és egyéb szerkezetek előállításának örvendetes fejlődése és hazánk együttműködése a különböző járműgyárakkal.

– A szerviz, a javítóhálózat, a Merkur átadótelepeinek és autószalonjainak fejlesztése.

– A közúthálózat bővítése és a meglévő korszerűsítése.

Zsigulik átvétele a Merkur debreceni telepén

A személyautó-import és a haszonjármű-export összefüggése

A magánszemélyek, közületek személyautó-igényeit húsz évig majd teljes egészében a külkereskedelemben hagyományos üzletek formájában elégítettük ki. Ennek előfeltétele volt a magyar haszonjármű-termelés (autóbusz, teherautó, speciális és kommunális járművek) volumenének felfuttatása és minőségének javítása. A gyártás tekintélyes része exportra került. A külföldre szállított gépjárművek értéke minden esetben magasabb volt, mint a beszerzett gépkocsiké. Speciális üzleteket 1948 és 1968 között csak kivételes esetben kötöttek, mivel a magyar ipar nem állított elő olyan termékeket, melyeket a külföldi személyautógyárak a termelésük során fel tudtak volna használni. A hagyományos import mellett különböző megoldásokat kellett keresni. A számukra legkedvezőbb megoldások „megtalálása” komoly előmunkálatokat, piackutatást, ipar- és kereskedelempolitikai előrelátást feltételezett. Ez a tevékenység 1964-65-ben kezdődött. A kidolgozott tervkoncepció, amely jelenleg is igen jól funkcionál, sőt bővülőben van, így foglalható össze:

– Személyautógyártás helyett a lakosság és a közületek számára szükséges kocsik import útján való beszerzése.

– A hazai haszonjármű-előállítással párhuzamosan egy speciális alkatrész- és tartozékgyártás kifejlesztése, amely alkalmas lehet néhány külföldi személyautógyárral való kooperáció megvalósítására. (Például a Bakony Művek, az MMG, az Elzett, a Videoton, az Egyesült Izzó termékei.)

– Személyautó-import olyan termékek ellenében, amelyeket nem a gépjármű- és alkatrészgyárak állítanak elő, hanem más üzemek (textilgyárak üléshuzat-anyagai, kárpitoskellékek, műbőrök és sok más gyártmány). E termékekből kompenzációs üzletek létrehozása neves külföldi autógyárakkal.

Ünnepség 1972. november 22-én az MMG egyik gyáregységében. Elkészült a félmilliomodik Zsiguli műszerfal! És a szerény falitábla azt is jelzi, hogy 500 000 műszer exportja egyenlő 5000 VAZ-2101-es kocsi importjával…

A koncepció gyakorlati megvalósulását és eredményeit a következők jellemzik:

A 7 év alatt beszerzett közületi és magánautók száma 306 000 darabot tett ki. Ebből kooperációban 34 500 darabot (az összes beszerzés 11,3 %-át), kompenzáció keretében 28 120 darabot (9,2 %) vásároltunk. A haszonjárművek, szerviz- és garázsberendezési cikkek, továbbá más járműfelszerelési termékek exportja lehetővé tette a 243 380 darab (79,5 %) személyautó importját.

Az ötéves terv végére a kooperációban és kompenzációban beszerzésre kerülő személygépkocsik aránya 20,5 %-ról 30-32 %-ra nő, míg a hagyományos import 79,5 %-ról 68-70 %-ra csökken. Ez a tendencia rendkívül kedvező, mert a növekvő mennyiségű személyautó-beszerzésből a „kis értékű termékek” – melyekről cikkünkben még lesz szó – arányának növekedése azt bizonyítja, hogy a nemzetközi munkamegosztásból egyre nagyobb mértékben vesszük ki részünket.

A speciális üzletek keretében beszerzett személygépkocsik nemcsak a nagyobb mennyiség behozatalát tették lehetővé, hanem a választék bővítését is. A Volkswagen, Renault és Fiat személyautók beszerzése kifejezetten ezt a célt szolgálta. E három különböző márkájú kocsi, korábbi hagyományos importjával és kompenzációjával együtt az 1973. november 1-i állománynak 9,2 %-át tette ki.

A speciális üzletek

Az első és egyben legnagyobb kooperációs megállapodást másfél évi alapos előkészítés után 1968 októberében kötöttük a Szovjetunióval. A Zsiguli-autógyár részére 18-féle különböző alkatrészt gyártott magyar ipari vállalat.

Bakony Fém- és Elektromoskészülék Művek
400 ezer garnitúra 3800 db Zsiguli
Mechanikai Mérőműszerek Gyára
500 ezer garnitúra 5000 db Zsiguli
Elzett Fémlemezipari Művek
300 ezer garnitúra 3800 db Zsiguli
Videoton Rádió- és Televíziógyár
100 ezer garnitúra 2000 db Zsiguli
Egyesült Izzó Rt.
100 ezer garnitúra 1100 db Zsiguli

A vállalatok a szerződés szerint 1971-75 között évente emelkedő mennyiségében összesen 1 400 000 komplettáló garnitúrát szállítanak, az alábbi termékekből:

Műszerfal, ablaktörlő-motor, ablaktörlő-lapát, kar és összekötő rudazatok, gyújtáselosztó, gyújtáskapcsoló, fényszóróégők, autórádió, kürt, mellső jobb és bal ajtózár, hátsó jobb és bal ajtózár, csomagtartó-fedélzár, gépháztető-zár, mellső jobb és bal ajtókilincs, hátsó külső ajtókilincsek, belső ajtókilincsek és gumiabroncs-légnyomásmérő.

A felsorolt alkatrészekért öt év alatt összesen mintegy 60 000 komplett Zsigulit kapunk. A szállítások kölcsönösen, mindkét fél részéről igen eredményesen bonyolódnak le. A kocsik részére a partner magyar nyelvű kezelési és karbantartási utasításokat, csekkfüzeteket és oktatóeszközöket, a javítóüzemek és szervizek részére speciális szerszámokat szállít. A kooperáció előnye, a Szovjetunió számára abban jelentkezik, hogy a felsorolt cikkek előállításához nem kellett új üzemeket létesítenie, míg számunkra a nagy sorozatban gyártott alkatrészek gazdaságosak, és ellentételként még több személyautóhoz jutunk.

A másik jelentős kooperációs megállapodást a Mogürt Gépjármű-külkereskedelmi Vállalat 1973 júliusában kötötte a lengyelországi Pol-Mot Külkereskedelmi Vállalattal. Az új Polski-Fiat gyár 1974-ben már megkezdte a 126p típus sorozatgyártását, de a 600 cm3-es kiskocsiból Magyarország az első 400 darabot csak 1975-ben kapja, majd ezt követően évente 5700 darabot és 1980-ig bezárólag összesen 22 000 darabot szállítanak hozzánk. A személygépkocsik ellentétele a Bakony Művek elektromos cikkei, a Ganz-gyár sebességmérő órái és jelzőberendezései, valamint a Csepel Autógyár dugattyúi. Ezekből az új termékekből a magyar vállalatok 1975-80 között évente 150 000 garnitúrát szállítanak a lengyel autógyárnak.

Füzes Sándor
piackutató

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!