Sedan a francia köznyelvben körülbelül úgy hangzik, mint a magyarban Mohács, vagy egy nemzeti szerencsétlenséget, csatavesztést idéz. Technika-nyelvtörténészek a megmondhatói: milyen kapcsolatban áll a francia-porosz háború vesztes csatájának városneve azzal, hamit karosszériafajtában a „sedan” jelent. A „szedán” megjelölést még a néhai „carosse”, a francia „kocsi” idejéből örököltük, mint a „Limousine”-t, a „coupé”-t vagy a „cabriolet”-t. Ma már persze lassan kihalnak e szépen hangzó nevek, de hát több is veszett Mohácsnál. Ugyan hányan tudják még, hogy miféle hintófajta volt a „landaulet”? Más országban is más, új értelmet kapnak a szavak. Legalább így történt Lipcsében a Műszaki Vásáron, a Kínai Népköztársaság kiállításán, a hatalmas hatüléses kocsi körül tolongó tömegben. Egy francia újságíró – a prospektus angol feliratát olvasta („Red Flag sedan”) – így morfondírozott: „Ez nem Sedan! Ellenkezőleg – győzelem!” Nem voltam tanúja a jelenetnek. Az is lehet, hogy anekdóta, egy a sok közül, ami minden vásáron születik. Szülői jobbára a nyugatról jött „Kolumbuszok”, akik meglepetten fedezik fel, hogy ismét ugrott egyet a „Kelet”. Ezúttal a Távol-Kelet és ismét nagyot ugrott előre, ha hinni lehetett a szemnek. Hát itt persze lehetetlen volt nem hinni, ahogy ez a 220 lóerős 8 hengeres a nagy tálcán forgott körbe-körbe. Kívül-belül jól meg lehetett nézni és megtapogatni: nem papírmaséból készült makett.

A „Vörös Lobogó” nagy V-nyolcasánál a nép közé vegyülve csak elismerő megjegyzéseket hallottam. Nemcsak a csodálatét, a szeretetét is. És ez a Nép Kína szeretetre méltó embereinek szólt. Az NDK-ban tanuló kínai diákoknak, akik a kocsi körül készségesen magyaráztak, bőven volt alkalmuk, hogy német nyelvtudásukat hasznosítsák. Elképzelhető, mekkora volt az érdeklődés, jóllehet a kocsi körül tolongó tömeg zömében aligha volt szakmabeli. Ez a hatalmas érdeklődés több volt a kíváncsiságnál –, felért egy szimpátiatüntetéssel. A vásár közönsége a „nagy előreugrás” ez újabb bizonyítékát őszinte elismeréssel nyugtázta.

Szakembereknek pedig annál meggyőzőbben dokumentálta ez a gépkocsi a kínai autóipar fejlődését, mivel alig három esztendeje mutatták be ugyanitt az első ZISZ-151. Mintájú teherautók egyikét, – amely már a Népi Kínában készült. De ez ma már „történelem” – bár alig néhány tavasz és vásár telt el azóta. Lipcsében most már az újabb típus ejti ámulatba a kétkedőket: milyen ütemben fejlődött az autótechnika is Kínában az első szerény bemutatkozása óta.

Kína új autója mindenfajta összehasonlítást kibír. Méreteiről a vázlat ad felvilágosítást. Ami pedig a képről nem látható: szélessége 2000 mm, nyomtáva elöl-hátul 1550 mm, fordulási sugara 7 méter. Az alváz elején foglal helyet a nyolchengeres, V elrendezésű négyütemű benzinmotor. Furata-lökete 100X90 mm, lökettérfogata 5,65 liter. Legnagyobb teljesítménye 220 lóerő 4400 f/p-nél. Sűrítési viszonya pedig 8:1. A felülszelepelt motor – ami az ilyen kocsiknál ma már elmaradhatatlan – hidraulikus szelepemelőket kapott. Hasonlóan szinte magától értetődő a hidraulikus nyomatékváltóval kombinált automatikus sebességváltó, a hidraulikus kormány-szervóberendezés és az ugyancsak szervóberendezéssel kiegészített hidraulikus fékrendszer. Mit mondjunk még? A kerekek mérete 8,20-15, az elektromos berendezés 12 voltos, nyolc csöves rádióvevő, szabályozott fűtés és szellőzés, no meg sok apró finomság tartozik Kína új autójához. A kocsiról szóló színes, nyolc oldalas prospektus – egyként ennek rajzait csatolom a cikkhez – a kiállítás látogatói számára több volt az általános nyomtatott műszaki tájékoztatóknál. Gondos megőrzésre méltó dokumentum egy olyan autóról, amely hírnöke egy új élet építéséhez kezdett hatalmas nép egyik győzelmének.

Fürt Lajos

Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!