A Motorwelt c. nyugatnémet lap hét munkatársa elhatározta, hogy két héten át tartó kísérletet hajt végre:
egy héten át naponta az addig is megszokott módon vezetnek; nem száguldanak, de azért néhány gyors kiugrást megkockáztatnak a lámpáknál. Ügyelnek arra is, hogy nem mindig szükséges előzésekre is sor kerüljön, és többet fékezzenek fölöslegesen ezen a héten. Nem extrém, csupán egészen hétköznapi autózás volt a program: reggel a szomszéd helységből vagy a külvárosból a városközpontba, és este ugyanez vissza. Ezek olyan útszakaszok, amelyeket naponta sok millióan megtesznek az autójukkal. Egy héttel később, az összehasonlításkor kiderült, hogy a legkisebb fajlagos fogyasztása (8 liter/100 km) egy Peugeot 304-es autónak volt. A sort 13,8 literrel 100 km-en egy Toyota-Cressida zárta;
a második hét megkezdése előtt új tesztlapokat osztottak szét az autósok között; ezzel megkezdődött a „takarékos hét”. Az volt az irányelv, hogy az első héthez képest finomabb vezetéstechnikával csökkentsék az üzemanyagfogyasztást. A tesztben részt vevők ezúttal is a megszokott úton jártak munkába és tértek vissza lakóhelyükre, azzal az egyetlen különbséggel, hogy a vezetés során azokhoz a takarékossági utasításokhoz tartották magukat, amelyeket a kísérlet vezetői a kezükbe adtak. „Csigatempó” természetesen nem szerepelt a tippek között. Alapvetően azt kérték a tesztelőktől, hogy a forgalommal azonos (de egyenletes) tempóval hajtsanak, de másokat se akadályozzanak.
A takarékossági hét végén ismét leolvasták a km-óra állását: a tankolási iratokat elemezve kiszámították a kocsik fogyasztását, és összehasonlították az előző hét fajlagos fogyasztásával. Aztán kiderült, amire kevesen számítottak: mindenki spórolt benzint – átlagosan 15 százalékot!
Az üzemanyag-fogyasztás 100 km-re számítva a következőképpen csökkent: a VW 181-esnél 13,4-ről 12,1 literre, a Toyota-Cressidánál 13,8-ról 13,0-ra, a bogárhátú VW-nél 10,1-ről 7,5-re, a Golf GTI-nél 10,1-ről 7,9-re, a Mitsubishinál 8,5-ről 7,3-ra, a Peugeot 304-esnél 8,0-ról 7,3-ra, az Autobianchi Abarthnál 10,2-ről 8,3 literre. A hetenkénti teletankolást figyelembe véve, a 15 százalékos megtakarítás azt jelenti, hogy aki ilyen takarékosan vezet, annak átlagosan egy nappal később kell tankolnia. Ilyen módon tehát hetenként egy, évenként 52 napot autózik ingyen!
1. A legrövidebb út nem mindig a legtakarékosabb
Aki a naponkénti munkába járáskor rendszeresen ilyen tumultusba kerül, két dologban is hibázik: nem a legjobb útvonalat választja, és nem a helyes időpontban autózik. Az, hogy haza, vagy éppen a munkahelyére igyekszik, egyre megy. Egy teszt során megállapították, hogy a minduntalan megállási kényszerrel a benzinfelhasználás 20-30 százalékkal növekszik. Egy kőolajvállalat szerint ha valaki működő motorral négy percig várakozik a forgalmi dugóban, az annyi benzinbe kerül, mintha egy kilométert menne 50 km/óra sebességgel. Ezért ajánlatos más útvonalat választani, mégpedig olyat, ahol a legkevesebb a kényszerű megállás! Ezért nyugodtan választhatunk kerülőutat, amelyen egyenletesen hajtva még a hosszabb út ellenére is takarékosabban autózunk.
2. A „látványos start” nem kevés pluszpénzbe és benzinbe kerül
A rakéta módján indulók döntő hibát követnek el, ha túl sokáig az 1. és 2. sebességi fokozatban pörgetik a motort. Ez 200 m-es útszakaszon 70 lóerős középautóval 80 cm3 pluszbenzinbe kerül a mérések szerint. Aki viszont higgadtan, az első fokozatot csak indulásra használja, és aztán amilyen gyorsan csak teheti, a 4. fokozatba kapcsol, nos, ez az autós ugyanazon a 200 méteres szakaszon csupán 40 cm3-t fogyaszt – Pontosan fele annyit, mint „villogó” társa!
3. Messze előre tekintve vezessünk! Ez háromszor olcsóbb, mint az álmodozás
Aki a városi közlekedésben mereven épp csak a hűtője elé néz, az újra és újra piros jelzéssel vagy más, a haladást gátló akadállyal találja szemben magát. És ez drága mulatság. Mérésekkel bizonyították, hogy az „álmodozó”, aki mindig közvetlenül csak az akadály előtt fékez, a szükségesnél 3-4-szer több hajtóanyagot folyat a porlasztóba. Éppen ezért – a lehetőség határain belül – tekintsünk néhány száz méterrel előre, és azonnal vegyük le a lábunkat a gázpedálról, ha jóval előttünk valamilyen forgalmi akadályt észlelünk. Már csak azért is rossz divat az autók hátsó ablakait eltakaró függöny, mert a mögötte jövő nem láthat át a kocsin, nem tekinthet jó előre, hogy mindig fel legyen készülve a forgalmi helyzet várható változásaira is. (Előtte a harmadik-negyedik autós már fékez, a lámpa sárgára vált, stb.)
4. Nem éri meg az autópályán hajtani csupán néhány kilométernyi útért
Sok autós a munkába járáshoz csak rövid szakaszon veszi igénybe a kocsit. Ilyenkor semmi szükség arra, hogy kizárólag a „gyors pályán” és ott is teljes gázzal hajtsunk. Hiszen ha nagy tempóval tesszük meg a rövid autópálya-szakaszt, azzal nem sokat nyerünk, sőt, ezért túlfogyasztással kell fizetnünk. Aki például egy 5 km-es autópálya-szakaszt 90 km/óra tempóval teszi meg, ekkor 70 lóerős kocsival az üzemanyag-fogyasztás 7,4 liter lesz 100 km-re átszámítva, de 100 km/óra sebességnél ez az érték már 10,2 literre növekszik. A 30 százalékos többletfogyasztással viszont csak öt másodpercet nyerünk!
5. Hogy is van ez? Ha rövid távon autózunk, akkor fölösleges előzni!
A minduntalan izgágán előzgető autósok nyugtalanságot váltanak ki az egyenletesen hömpölygő városi forgalomban. A rövid távú városi és város környéki utakon viszont az előzgetésekkel aligha nyerhetünk időt. Ugyanakkor az ilyen manőverezéseknek nagy az ára, minthogy ez eleve gazdaságtalan vezetési stílus. Egy Opel Kadett 1200-ast alapul véve például IV. fokozatban haladó kocsinál 60-as tempóban legfeljebb 5,3 liter fajlagos fogyasztást mutattak ki. Ha viszont az autós előzéskor a III. fokozatba kapcsol, és 80 km/óra sebességgel húz el az előtte haladóktól, akkor a motor 40 százalékkal többet fogyaszt.
6. A legtöbbet az nyer, aki a nem fontos utakra pihenni hagyja autóját
A belvárosban van a legkevesebb hely a parkolásra. Aki este a munkából hazamenet vagy szombaton csak azért autózik a városban, hogy vásároljon, bizony sok fölösleges kilométert kénytelen megtenni. Egy ezzel kapcsolatos közvélemény-kutatás szerint a szombaton a belvárosban ide-oda köröző autósok 74 százaléka parkolóhelyet keres. Ezért is célszerű tehát a metróállomások körül leparkolni, vagy máshol, és már eleve tömegközlekedési eszközökön – metrón, trolin, buszon, villamoson – igyekezni a városközpontba.
(A.T.)
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
