Az ördöngös Papp – így emlegették Nagykőrösön Papp Sándort, aki 125 éve elsőként közlekedett biciklivel a városban. Az akkor még rézműves segéd idővel saját vállalkozást alapított, és kerékpár-gyártásba fogott. Unokája, Papp Zoltán gépészmérnök a kétezres évek elején szerelmesedett bele a veterán kerékpárokba. Azóta gyűjti a „régi vasakat”, és viseli gondjukat hozzáértő módon. Ezekből ad ízelítőt a szerdától szombatig látogatható kiállítás Kecskeméten. A gyűjtő másik hobbija a fotózás, és számos korabeli fényképet restaurált, felnagyított, így szemléltetni is tudja családja igaz meséjét.

– A családi legenda szerint nagyapám, Papp Sándor 125 éve vette legelső használt velocipédjét, amivel lekarikázott Pestről Nagykőrösre. Ilyesmi először történt a kisvárosban, egy-két fogatolt ló meg is bokrosodott a látványtól. A hajtók is szidták, nem értették, hogy nem esik le a „magos vaskerékrül”. Valószínűleg az ördöggel cimborál – mondták róla, és ettől kezdve „ördöngős Papp”-nak titulálták – idézi nagyapja első velocipédes sztoriját Papp Zoltán. – Később bátor vállalkozásaival bizonyította is, hogy nem véletlen a titulus. Nagyapám 1908-ban az országban az elsők közt alapított mozit Nagykőrösön. Bérelt épületben vetítették a némafilmeket, generátor segítségével, mivel a városban még nem volt villanyvilágítás!
1895-ben Nagykőrösön üzletet nyitott Papp Sándor, ahol nem csak réz üstöket és permetezőket készített, de kerékpárokat is javított. Később újakat is értékesített, a grazi Styria gyár képviseletében. Az ügyes mester bambusznádból készítette első kerékpárját, amit fém muffok fogtak össze. A gép sikerén felbuzdulva később fémből is készített új kerékpárokat, méret szerint, mint az úri szabók az öltönyt. Nem akármilyen kerékpárok kerültek ki a keze alól. Egyik testvére, Papp Ferenc 1898-ban 5 kilométeres előnnyel nyerte a 100 km-es magyar bajnokságot.

– Nagyapám a 19. század végén kezdett el kerékpárokkal foglalkozni, negyven év múlva már sorozatgyártás folyt a műhelyében – folytatja Papp Zoltán. – Elismert iparosember lett a városban, családot alapított. Feleségével 13 gyermeket neveltek, közülük nyolcan érték meg a felnőtt kort. A fiúk a műhelyben tanulták a mesterséget, a lányok a kisebb testvért nevelték, később a moziban és a kereskedésben dolgoztak. 1917 táján alakult meg a „Papp Sándor és Fia” cég. A kerékpárgyártás és kereskedés olyan jól ment, hogy 1925-ben fióküzletet nyitottak Kecskeméten, amit édesapám, ifj. Papp Sándor és az egyik testvére vezették. A versenykerékpározást édesapám is szerette, járgányát ő maga építette. 1927 évben országos bajnok lett a 20 km-es távon, alig 3 századdal maradva el az országos csúcstól.

A nagykőrösi Papp-műhelyben a harmincas évek végére heti 50 kerékpár készült. Papp motorokat is gyártottak kis sorozatban, 98 köbcentis Sachs motor beépítésével. Csakhogy jött a második világháború, a Papp-fiúkat kivezényelték a frontra. Az akkor már több mint 70 éves, nyugdíjas id. Papp Sándor még egyszer visszaállt a munkapadhoz, és inasai segítségével életben tartotta a kerékpárgyártó kisüzemet. Az államosítás azonban mindennek véget vetett. Az idős Papp házaspárt ki akarták telepíteni, a város tanácselnöke lépett közbe, mondván: ezek az emberek sokat tettek a városért. A különböző retorziók után a három életben maradt Papp fiúnak megengedték, hogy kerékpárjavító műszerészként dolgozhassanak.

A nagy családból négy unoka maradt. Egyikük a kecskeméti Papp Zoltán, aki néhány éve gyűjti a még fellelhető Papp-kerékpárokat, alkatrészeket, tárgyi emlékeket. Úgy kezdett el érdeklődni a veterán kerékpárok iránt, hogy az interneten látta, mennyire nagyra tartják a gyűjtők a nagypapja műhelyében készült bringákat. Pillanatok alatt elhivatottá vált, és lett hobbija a régi kerékpárok restaurálása, és a Papp dinasztia történetének kutatása. Az első veteránkerékpáros találkozójára előszedte édesanyja 1940 körül gyártott Silberradját, ami addig a pincében porosodott. Később egyre több biciklit szedett elő, alkatrésze is volt, mert amit tudott megmentett apja műhelyéből.

Igazi Papp-kerékpárja azonban jó darabig nem volt. Hallomásból tudta, hogy Nagykőrösön fellelhető még egy-kettő, de sokáig nem bukkant a nyomukra. Végül egy nyugdíjas mentősnél rátalált rá egy „Papp Extra” kerékpárra, akinek elmesélte, hogy a nagyapja munkája. „Ha ő csinálta, akkor fiam, legyen ez a tied” – mondta neki Béla bácsi, de feltételt is szabott, miszerint soha nem adhatja el.

– Ezt volt a legkönnyebb megígérni. Majdnem elsírtam magam, úgy meghatódtam – mondja Zoltán. Azóta ezzel a biciklivel közlekedik. Ha Nagykőrösön jár, mindig beköszön Béla bácsihoz, hogy legyen nyugodt, meg van a bicikli!

Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!