A gépjárművek szaporodása mind több helyen teszi szükségessé az utak utcák találkozásánál a forgalom irányítását. Irányítás nélkül ugyanis a járművek akadályozzák egymás mozgását, ami a forgalom lelassulásához, vagy éppen megbénulásához vezet.

Az irányítást mindinkább a jelzőlámpás rendszerek veszik át. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már megszűnt, illetve szükségtelen a rendőri karos irányítás. Egyrészt a fejlesztés – bármilyen rohamos is legyen – nem tud lépést tartani az igényekkel, és így esetenként, első fázisként ma is ezt vezetik be. Másrészt azonban csúcsidőkben, egyes frekventáltabb útkereszteződéseknél a lámpairányítás mellett a rendőr „besegítése” is szükséges lehet. Előnye, hogy rugalmasan tud alkalmazkodni a forgalmi áramlatok változásaihoz. Hátránya azonban, hogy az irányító rendőr közvetlen életveszélynek van kitéve, másrészt a levegő szennyezettsége károsan hat a rendőr szervezetére. Éppen ezért azt kívánjuk elérni, hogy a forgalomirányító berendezések fejlesztésével minél kevesebb helyen legyen szükség állandó rendőri karos irányításra.

Többfázisú, automatikus, detektoros lámpairányítási rendszer a budapesti Mexikói úton

Fővárosunkban hosszú ideig nem állt rendelkezésre megbízható forgalomirányító berendezés: különböző típusú és műszaki színvonalú eszközökkel kellett ellátni a feladatot. Néhány éve csupán, hogy megjelentek a megbízható vezérlő-szerkezettel működő jelzőlámpák. Mielőtt azonban ennek ismertetésére rátérnék, egy kis történeti áttekintést szeretnék nyújtani.

A középre is függesztett lámpajelzés több biztonságot ad Pécset is

A közúti forgalomirányítás hosszú múltra tekint vissza hazánkban. A fejlődési fokozatok általában mindenhol egyformán alakultak és alakulnak. A technikai berendezések megjelenéséig mindenütt a világon karos forgalomirányítás volt. Ezt felváltotta a jelzőlámpás forgalomirányítás nyomógombbal, majd az automatával működtetett berendezések jelentek meg különböző változatokkal. Budapesten először a volt Nemzeti színháznál – az Emke-sarkon – irányították a forgalmat 1920-ban lovasrendőrrel. Az ezt követő négy év alatt 15-re emelkedett a lovasrendőrök által irányított kereszteződések száma. A 20-as évek második felében a lovas forgalomirányításról áttértek a „gyalogos” irányításra, dobogóról.

A fővárosban 1927-ben jelent meg az első forgalomirányító jelzőlámpa, két jelzésképpel: piros-zölddel. Két évvel később már modernebb, nyomógombos kézi kapcsolású, piros-sárga-zöld jelzési képeket mutató berendezést építettek, s ezekből a következő években már 21 működött. A 40-es évek elején a Szent István körút és a Honvéd utca kereszteződésében automatikusan működő jelzőlámpát szerelte fel, amely nem sokkal később a háború alatt, az összes többivel együtt teljesen használhatatlanná vált.

Korszerű, sávonkénti lámpairányítás Veszprémben

Az újjáépítés ezen a területen is megtörtént. A fejlődés azonban kb. két évtizeden át meglehetősen lassú ütemben haladt, mígnem az utóbbi években megkezdődött a tudományos alapokra helyezett forgalomirányítás tervezése és gyakorlati alkalmazása. A korábbi esztendőkben ugyanis a forgalomirányító berendezések fejlesztése nem volt megfelelő. Az akkori berendezéseket több vállalat készítette, s a készülékek sem a biztonsági, sem a forgalomtechnikai igényeket nem tudták megfelelően kielégíteni. E kérdés rendezése 1969-ben megtörtént, amikor is a Villamos Automatikai Intézetet jelölték ki, mint profilgazdát a berendezések beszerzésére és elhelyezésére. A VILATI elsődleges feladata az volt, hogy az újonnan felépített berendezések megbízhatók legyenek, s a készülékek a forgalmi igényeket ki tudják elégíteni. Ezt rövid időn belül sikerült is megoldaniok, mivel a jugoszláv TESLA céggel kooperálva, megbízható forgalomirányító berendezések felállítására nyílt lehetőség.

Az automatába hét programot lehet betáplálni, ami elegendő arra, hogy a forgalmi igényeket figyelembe véve, a megfelelő programokat iktassák a készülékbe. Ezenkívül egyes készülékeknél a detektorok beiktatása lehetővé teszi az automatikus program-megválasztást a forgalmi igényeknek megfelelően. (Detektoros rendszer: az úttestbe detektoros hurkokat helyeznek el, amelyek érzékelik a járműveket, és annak az iránynak adnak szabad jelzést, ahol a detektorok több járművet érzékelnek.) A fejlesztés 1969 óta ugrásszerű: a fővárosban 1969 januárjában csak 48 berendezés volt, míg jelenleg már 110 automata működik. A számbeli fejlesztés mellett, fokozatosan lecserélték a régi berendezéseket, amelyekből már csak egy van üzemben (Gellért tér: kézi kapcsolással). A csere bizonyos mértékben gátolta ugyan a számszerű fejlesztést, de a forgalombiztonság és megbízhatóság szempontjából helyesnek bizonyult a régi lámpák fokozatos felváltása.

Kisegítő rendőri karos irányítás a budapesti Felszabadulás téren

A forgalom növekedése egyre jobban megkívánja, hogy már ne csak a fővárosban, hanem a vidéki városokban is irányító berendezésekkel szabályozzák a közlekedést. Az utóbbi években Pécsett, Debrecenben, Szegeden, Miskolcon és Kecskeméten volt nagyobb arányú fejlesztés. Jelenleg 11 megyében 24 csomóponton irányítják a forgalmat korszerű automata jelzőlámpa-rendszerrel. A fejlesztés megkívánta a közúti fényjelző készülékek új szabványának kidolgozását a Genfi Nemzetközi Egyezménynek megfelelően. A közelmúltban jelent meg a Magyar Szabványügyi Hivatal ezzel kapcsolatos szabványrendelete. A szabványsorozat meghatározza a közúti fényjelző készülékekre vonatkozó műszaki követelményeket. Ezenkívül még tartalmazza az élet-, vagyon- és forgalombiztonság szempontjából lényeges feltételeket is.

A forgalomirányítás fejlesztése a következő években még nagyobb mérvű lesz. Egyre több helyen történik majd jelzőlámpával a forgalomirányítás, ami a gépjárművezetőktől nagyobb figyelmet is igényel. Éppen ezért mindig győződjünk meg a reánk vonatkozó jelzésekről, s ezek utasításai alapján cselekedjünk, ne pedig a forgalom mozgásából következtessünk a lehetőségekre. Ugyanis ma már általánosak a több (három-négy) fázisú jelzőberendezések, s a szembejövő forgalom elindulása vagy mozgása egyáltalán nem azt jelenti, hogy számunkra is szabad az őt. Ezért mindig a nekünk szóló jelzésekről győződjünk meg, és aszerint cselekedjünk.

Ma már több helyen található olyan jelzőlámparendszer, ahol a gyalogosok önmaguk jelezhetik áthaladási szándékukat. Ilyen működik a Mexikói úton is

Végezetül meg kell említeni: ahhoz, hogy a forgalomirányítás fejlesztésében európai szinten megfelelő helyzetet sikerült hazánkban kialakítani, hozzájárult mindazoknak a szerveknek a jó, összehangolt munkája, amelyek ez irányban tevékenykedtek.

Földessy Ödön

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!