Ez sivatagi maratoni Világkupa futamon a valaha elért legjobb magyar helyezés. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy bár idén is kiesett a mezőny majd’ fele, az élmezőnyből senki sem búcsúzott. A szervezők pedig még az utolsó napra is feladták a leckét a versenyzőknek, hiszen 264 kilométeres gyorsaságit és összesen 392 kilométeres napi szakaszt jelöltek ki.

A versenyzők nyilatkozata:

Palik László: ”Kaptunk ma egy defektet, és ezzel együtt mentünk százas átlagot. Ismét nem sikerült spórolni szegény autónkkal, mert nagyon kicsik voltak a különbségek előttünk is, mögöttünk is. Nagyon boldogok vagyunk, hiszen úgy lettünk kilencven indulóból a tizedikek, hogy a nagyok közül senki sem esett ki.”

Darázsi Gábor navigátor: „Tunézia mindig jó, ezt a versenyt minden évben nagyon élvezzük. A GPS-pontok hiánya általában nem okozott gondot, bár tény, hogy néha jól jöttek volna. Sokat módosítottak menet közben a szakaszokon, többször törölni kellett részeket. Összességében viszont nagyon jól voltak megírva a pályák. A helyezésünk döbbenetes, egyelőre még barátkozunk a gondolattal, hogy az első tízben végeztünk.”

A quados Greff Róbert is célba ért élete első nemzetközi megmérettetésén, ő a mai szakaszon 27., az összetettben 28. lett.