Tulajdonképpen búcsúlátogatást tettünk Hódmezővásárhelyen, hiszen a a Pingvin Kft. büszkesége, az elektromos Tavrija immár Svájcba költözött. Maga a kft. is a feloszlás közelében van, Turáni Antal vezető azonban nem lehangolt. Az elmúlt egy évben olyan érdekes, mondhatni különleges mérnöki munkát végezhetett, ami nem sok kollégájának jutott osztályrészül. Az egész történek azzal kezdődött, hogy Hódmezővásárhelyen a Hódgép építeni kezdte a Puli nevű kisautót. A helyes kiskocsi számos kiállításon szerepelt, és valamikor 1990 elején meglátta egy bázeli úr, Bruno Fridez. Miután régi szenvedélye volt a villanyautó-építés, úgy gondolta, kezdhet valamit Hódmezővásárhelyen is. A végeredmény az lett, hogy megalakította a Pingvin Kft.-t, ezt a teljesen svájci vállalkozást. Kibérelték a Hódiköt egyik raktárhelyiségét, színes fonalak helyett telerakták akkumulátorokkal, vezetékekkel, villanymotorokkal.
Első nekifutásra a Zaporozsec utódját, a Tavriját alakították át villanyautóvá. Ez az átalakítás elsősorban azt jelentette, hogy szinte teljesen szétszedték a motorjától, hűtőrendszerétől megfosztott autót és újból összerakták. Hasonló módon jártak el az Olaszországból érkező villanymotorokkal is. Aztán a mérnökiroda munkájának eredményeként egymás után megszületett az egyre jobb teljesítményű villanyautó.
Valódi mérnöki alkotómunka volt ez, hiszen meg kellett konstruálni az akkumulátorok tartószerkezetétől kezdve egészen a töltőberendezésig mindent. Ez utóbbi érdekessége, hogy folyamatosan figyeli töltés közben az akkumulátorokat – méghozzá egyenként –, s a töltésben lemaradókat tízpercenként észleli, s ezeknél „besegít”.
A valódi sorozatgyártás beindulásakor már jó négy helyi szállítóval dolgoztak. Igaz, a munka dandárja továbbra is a kft.-re maradt, hiszen itt a sorozatgyártás azért nem jelent tömegtermelést. Minden egyes kiszállított darabot gondosan kell bevizsgálni, hiszen meg kell felelni a Svájcban és Németországban szerzett típusbizonyítvány előírásainak. Ráadásul minden egyes Tavriját újra kellett fényezni, hogy esztétikailag is megfeleljenek. Volt néhányszor, hogy minden külön figyelmeztetés nélkül a gyár megváltoztatott egy-egy elemet, ez újabb feladatok elé állította őket. Pedig nem volt könnyű megtalálni a megoldást például az akkumulátorok fűtésére, hiszen hűvösebb időben – Svájcban van ilyen – a ledermedt akkumulátorok bizony nem produkálták azt, amit illett volna. Úgyszintén ki kellett találni az ablakok páramentesítését, hiszen itt a motor nem termel hőt, nincs mit az ablakokra fújni. Általában kevesebb gond volt a magyar akkumulátorokban, pedig van belőlük elég egy-egy autóban: 14 darab 6 voltos akkumulátor adja ki azt a 12 kW névleges teljesítményt, ami mozgatja – a sebességváltón keresztül – a kocsit. Ez az autó ugyanis kezelését tekintve teljesen hagyományos. Ez azt jelenti, hogy van gázpedál rajta és ugyanúgy kell váltani, mint a normál autónál. A telepen még bent lévő egyik kocsi kipróbálása nekünk azt sugallja, hogy a svájciak mélységesen tisztelhetik környezetüket, hiszen hajlandóak voltak mintegy 170-en 19 800 svájci frankot adni egy ilyen villanyautóért. Amiről azért tudni kell, hogy nem egy villám, eléggé keleti autó, s például a váltója a régi szép időket idézi, két kézzel kell belerángatni a megfelelő sebességfokozatba.
Talán ez befolyásolta a cégtulajdonost, amikor típusváltásra határozta el magát. A közeljövőben a Favoritot fogják favorizálni villanyautóként. A hódmezővásárhelyi mérnökgárda megtervezte már ezt a változatot is, s a közeljövőben Csehszlovákiában indulhat a gyártás.
A hódmezővásárhelyiek a kiemelkedő tervezői teljesítményen túl még rekordokat is mondhatnak magukénak. A villanyautó-gyártók rendszeresen megrendezik versenyeiket, s ezek egyikén, a Francia Nagydíjon a magyarok értékes első helyezéseket értek el. Darázs Ferenc magyar versenyző a nikkel-kadmium kategóriában első helyezést ért el többféle versenyágban. Olyan autókkal szemben, amelyeknek bázisa nem Kelet-Európából származott. Egyébként azért a verseny legtöbb helyezést elért kocsija Tavrija típusú volt.
A hódmezővásárhelyi csapat nem pihen. Már a rajzasztalon a Pingvin Alfa, amit tapasztalataik és észrevételeik alapján Olaszországban terveztek.
Kékesi
Fotó: L. Szabó László
