A praktikus kombi far nemcsak a szalonokban, hanem a használtpiacon is feláras tényező, esetünkben mintegy 100-150 ezer forint többletet jelent. 1,5 milliónál olcsóbb, ugyanakkor megkímélt és sérülésmentes V40 még 1,6-os motorral sem nagyon fedezhető fel az apróhirdetések között, egy 3-4 éves, átlagosan használt példány – motortól függően – 2,7-3,2 millió forintba kerül, a sportmodellekért viszont nemritkán 5 millió körüli összeget kér az eladó.
Szerviztapasztalatok
Czobor Attila műszaki igazgató, Duna Interservice Kft.: – A legkisebb Volvo kombi a más gyártmányoknál esetenként tapasztalható, csomagtér felől érkező nyöszörgésektől, nyekergésektől és egyéb zavaró zajoktól teljesen mentes. Ahogy a szedán, úgy a kombi szervizigénye is jórészt az időszakos karbantartásokra, valamint a kopó alkatrészek cseréjére korlátozódik. Tökéletes gépkocsi persze nincs, így a V40-nek is vannak apróbb hibái. A hátsó futóműszilentek idő előtti kopása a típuscsalád első nemzedékének jellemzője volt, ez a jelenség a 2001-es modellfrissítés nyomán azonban megszűnt. Az oldalkárpitra csavarozott csomagtérroló rögzítő fülei kilazulhatnak, s ha elkerüli az üzemeltető figyelmét, az töréshez vezet. Rendellenes menetzaj a lengéscsillapító toronyguminál, illetve a lengéscsillapító száránál keletkezhet, a javítása gyors és olcsó. Ezt a kellemetlenséget egyébiránt a magyar utak rossz állapota okozza. A hátsó ablaktörlő időszakonkénti utánállítása szükséges lehet, s végül, de nem utolsósorban a hátsó fékbetétek 30-40 ezer kilométerenként cserére szorulnak. A V40-essel nem jár rosszul az, aki elegáns, rendszeres karbantartás esetén tartós, nem túl nagy, ugyanakkor praktikus autóra vágyik.
Modelltörténet
– 1996. február: bemutatkozik az S40/V40 modellduó, 1.8 (115 LE), illetve 2.0 (136 LE) négyhengeres benzines motorokkal – 1996. április: tisztul és 4 lóerővel izmosodik a nagy benzines. – 1996. december: új az 1.9 TD (90 LE). – 1997. május: három új benzines – 1.6 (105 LE), 2.0 T (160 LE), 2.0 T4 (200 LE) – érkezik. – 1998. október: az átdolgozott 1.8i immár 125 lóerővel büszkélkedhet. – 1999. január: közvetlen befecskendezéses 1.9-es, 95 lóerős turbódízel a kínálatban. – 1999. május: finomodnak a benzinesek, az 1.6 i immár 109, az 1.8 i 122, a 2.0 szívó változata 136 lóerőt ad le. – 2000. április: enyhe modellfrissítés. A 2.0 T 5 lóerővel izmosodik, az 1.9 TD pedig 102 illetve 115 lóerős kivitelben készül – 2000. augusztus: az 1.8 8V helyett 1.8 16V (szintén 122 lóerővel) választható. – 2001. május:technikailag javul az 1.9 TD 102 lóerős erőforrás.
A tulajdonos véleménye
dr. Járosi János, 59 éves körzeti orvos, Volvo V40 1.6i 109 LE, 2001-es évjárat, 120 ezer kilométer: – Három éve, 14 ezer kilométerrel vásároltam meg a Volvómat, alapmotorral, de gazdag felszereltséggel. Mivel sokat kirándul a családom, a limuzin szóba sem jöhetett, ugyanakkor a dízelmotoros verziót anyagi okok miatt vetettem el. Egyébként 39 éve előfizetője vagyok az Autó-Motornak, bizonyára az ebből fakadó tájékozottságomnak is köszönhetem, hogy azóta sem bántam meg a döntésemet. Eddig egyszer hagyott cserben, az indításgátló érzékelője romlott el, de ezt is öt perc alatt kicserélték. Más negatívumként a szükségpótkerék furnérborítását tudom említeni, ami a sokszor tetőig pakolt csomagok miatt megrogyott. Legtöbbször városon kívül közlekedem, ezért még bekapcsolt légkondicionálóval is átlagosan 7 l/100 km-esre szokott kijönni a fogyasztás. Egyszer mértem 8,5-öt, akkor, amikor a telepakolt hátsó mellett még utánfutót is vontattam.
