A regisztrációs adótábla módosítására tesz javaslatot a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz), mert azt szeretnék elérni, hogy a jövő évtől előnyösebb helyzetbe kerüljenek a 2000 köbcenti alatti korszerű dízelmotoros személyautók.
Gablini Gábor, a Gémosz elnöke lapunknak elmondta, augusztus végére készítik el a pénzügyi tárcának a szakma ez irányú javaslatát, ennek révén a vásárlók jó részének olcsóbbá válna az autózás. A dízelmotoros autók ugyanis 40 százalékkal kevesebbet fogyasztanak az alacsonyabb árú üzemanyagból, ám az igen árérzékeny magyar piacon a takarékosabb kocsik nem könnyen adhatók el, a forgalomba helyezett dízelek aránya 2003-ban elérte a 10 százalékot.
Ezzel szemben Nyugat-Európában az új személygépkocsik 43 százalékát hajtotta dízelmotor. Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban és Spanyolországban a dízelek aránya meghaladja az 50 százalékot is. A dízelautók ára azért magasabb, mert az EU környezetvédelmi előírásait teljesítő motorok fejlesztése óriási összegbe kerül. Annak érdekében, hogy megosztódjon a fejlesztési költség, még a legnagyobb gyártók is összefognak, így például a Peugeot/ Citroën konszern gázolajos motorjait használja a Ford (és a hozzá tartozó Jaguar, Mazda, Volvo). Másrészt a ma már alapkövetelménynek számító turbófeltöltő és a négyszelepes technika is árnövelő tényező.
A General Motors Hungary igazgatója, Wolf Károly lapunknak elmondta, hogy a cégnek sokkal kisebb a haszna a dízelautókon, mint a benzineseken, de még így is csupán 6,5 százalék volt az olajosok aránya az idei első öt hónapban. Igaz, tette hozzá, a Zafira- és a Vectra-megrendelések több mint 50, illetve 40 százaléka már nem benzinmotorra szól. (A Porsche Hungaria által forgalmazott VW Passatok és Audi A6-sok 60-70 százaléka dízelmotorral kel el.) A nagyobb kategóriák vásárlói ugyanis már nem annyira érzékenyek az árra.
A magyar piac 85 százalékát viszont még mindig a kis és alsó középkategóriás autók teszik ki. Ez utóbbiak vásárlókörének lenne jó, ha a kis dízelek olcsóbbak lennének, ám a piac szkeptikus szereplői figyelmeztetnek: a költségvetés így két módon is bevételtől esne el. Egyrészt a regisztrációs adóbevétel csökkenne, másrészt az üzemanyag árába beépített adóbevétel is visszaesne.
Esetleg drágulna a gázolaj a kutaknál. Pedig a gázolaj így sem olcsó, sőt Európában talán nálunk legkisebb a benzin és a gázolaj ára közti különbség. Ezért az évi 5-15 ezer kilométert autózó átlagember meggondolja, vegye-e a drágább dízelautót, hiszen a két üzemanyag ára közti csekély különbség miatt csak sok év alatt térül meg a drágább dízelmotor vételára.