A budapesti Iparművészeti Múzeumban 2003. július 3. és augusztus 10. között megrendezendő kiállítás bepillantást enged a Mercedes-Benz tervezési folyamatok és termékek történelmi fejlődésébe. Ezt olyan – Magyarországon eddig még nem látott – modellek is szemléltetik, mint pl. a C111 és az F400 tanulmányautók, valamint magyarországi premierjének örvendő “szériaautó”, a Maybach tanulmányautó modellje.
A tervezési sarokpontoknak számító egyéb szériaautók mellett egy tucatnyi smart is megtekinthető, valamint a kiállítás ideje alatt előadásokat is tartanak szerdánként 15.00 órakor az Iparművészeti Egyetem, a Közlekedési Múzeum, az MB – AUTO Magyarország és a Bang & Olufsen cég közreműködésével a témában.
A kiállítás alatt tartott előadások:
2003. júl. 3-án 10.00 órakor Barényi Béla munkásságát bemutató előadás
Előadást tartja: Harry Niemann
Minden szerdán 15.00-kor
Előadások a designről
Előadást tartja: Iparművészeti Egyetem, Közlekedési Múzeum, MB-AUTO Magyarország Kft., Bang &Olufsen
A DaimlerChrysler konszern mindigis aktívan részt vett a fiatal formatervező tehetségek támogatásában. A Magyar Iparművészeti Egyetem Formatervezői tanszékének “Moduláris haszonjármű, üzemanyagcellás technológiával a városon belüli forgalomra” c. kiállítása is a konszern felhívására készült pályázatokból kerül megrendezésre. A nagy érdeklődés adta az ötletet, hogy ez a szakmai kiállítás kibővüljön a párhuzamosan bemutatásra kerülő DaimlerChrysler – A design varázsa c. kiállítással.
A DaimlerChrysler konszernhez tartozó Mercedes-Benz márka a legnagyobb múltra visszatekintő és egyúttal a leghíresebb autómárka a világon. Az autók design-jánál ezért mindig is kiemelt figyelmet fordítottak a márka hagyományainak ápolására, még akkor is, ha egy új autó tervezésének maximálisan a jövőbe kell mutatnia. Ezen meggondolásoknak köszönhetően egy olyan következetes tervezési irányvonal alakult ki, amely minden egyes Mercedes modellt könnyen azonosíthatóvá tesz mind elődjével, mind az egyidőben bevezetett családtagokkal. Ez a markáns termékidentitás és értékmegőrzés alapja. Természetesen az autóalkotásnál szerepet kapott a technikai vívmányok alkalmazása valamint a társadalmi elvárások is, melyek szintén jól követhetők a modellek során át.
A nyolcvanas évek elején a forradalmi C111 projekttel egy hatalmas lépést tettek a tervezők egy nagyon új és modern irányba. A C111-3 aerodinamikában kompromisszumokat nem ismerő design-ja és újszerű vonalvezetése olyan tervezési tartalommal bírt, amely a később fejlesztett és bemutatott Mercedes autóknál csak hosszú idő alatt ülepedett le. A kiállításon ez a tanulmányautó (C111) is látható lesz. Ebben az időszakban a C111-3 tervezési projektjében található 1979-es S-osztály nagyon nyilvánvalóan hordozza ezeket az új design-elemeket.
A sokféle tervezési fejlesztés bevezetése ellenére mindig is világos volt, hogy ez soha nem jelenthet a hagyományokkal szembeni radikális törést, amely esetleg visszafordíthatatlan kárt okozhat a márka egyéniségében. Tehát soha nem a hagyomány ellen szóltak ezek az újítások, hanem a Mercedes designt próbálták úgy értelmezni, hogy kötődjön és illeszkedjen a márkatörténethez, azonban megfeleljen a technikai kihívásoknak és kihasználja az adott időszak lehetőségeit. Ezt három pontban fogalmazták meg a márka alkotói:
– Egy Mercedesnek mindig egy Mercedesre kell hasonlítania.
– Az autónak minden Mercedes-értéket, amit csak elvár a vásárló hordoznia vagy szimbolizálnia kell.
– A design-nak a márkahagyományok iránti tiszteletet és maximális technikai fejlesztést kell megtestesítenie.
Az ebben az időben megfogalmazott design-filozófia, amely a fenti állításokra alapozódott, 1980-ban a Karlsruhe-ban megrendezett Német Tervezők Napja (Deutscher Designertag) mottójává vált. Ennek legcélszerűbb bemutatására az egyes modelleket a “családtagok” körében állították ki, így szembetűnővé váltak a következetes tervezés jegyei.
Ezzel egyidőben azonban minden egyes autómodellnek folyamatosságot kellett mutatnia elődjével, így vezetődött be a “vertikális modell-affinitás” fogalma. Ennek lényege, hogy a generációkon keresztül húzódó formai fejlődés ne engedje, hogy az adott modell elődje idejétmúltnak és öregnek tetsszen.
Emellett azonban az azonos időben bevezetett modelleknek elfogadható és felismerhető mértékben kellett formálisan azonos design-elemeket tartalmazniuk, ezt nevezzük “horizontális homogenitásnak”. Ez a Karlsruhéban megfogalmazott elmélet nagyon hatékonyan valósult meg a gyakorlatban is, és csúcspontját az 1993-ban, a frankfurti IAA-n bemutatott C-osztállyal érte el. Időközben azonban számos más gyártó is adaptálta és sikeresen alkalmazta a Mercedes design filozófiáját. A 90-es évek elején, amikor az új E-osztály design-koncepcióját fejlesztették, felismerték a tervezők, hogy a Karlsruhéban megfogalmazott elmélet buktatókat is rejt magában.
Időközben a formális hasonlatosságok minimalizálódtak, és felismerhető volt, hogy a szigorú szabályok fellazulása mellett több teret kapott az innováció. Az E-osztály új arca a feltűnően nagy ellipszis alakú fényszórópárokkal ezt látványosan dokumentálja.
A Mercedes-Benz márka továbbfejlődött, és ma már nem csak az abszolút felső kategória képviselője. Az utóbbi évek termékdömpingje új célcsoportokat elérni kívánó koncepciók születését hozta.
Ennek talán legismertebb mérföldköve a konszernhez tartozó smart márkacsalád megalkotása, amelynek koncepciója merőben új dimenziókat nyit a városi közlekedésben, designja pedig szintén forradalmian eltér az eddig megszokott autókülsőktől.
A design kiállítás meglepetése az ezzel egyidőben megnyíló kamara kiállítás, amely a Magyarországon méltánytalanul nem túl ismert Barényi Béla munkásságát mutatja be. A passzív biztonság szülőatyja neve mellé mintegy 2500 találmányt jegyeztek be, amelyekkel azonban 30-40 évvel megelőzte korát. Legjelentősebb találmányai a Mercedes-Benz Kutató-Fejlesztő Központban töltött ideje alatt születtek. 1994-ben több kitüntetés után felvételt nyert az Autóipar Halhatatlanjainak Csarnokába (Automotive Hall of Fame, Detroit), amely eddig sem magyar, sem olasz, de még francia mérnököt sem ért. Munkássága kitörölhetetlen nyomot hagyott a technika történetében, és ezek alapján honosodhatott meg a biztonságközpontú gondolkodás az autótervezésben és gyártásban. A Barényi Béla munkásságát bemutató könyv szerzője, Harry Niemann 2003. júl. 3-án d.e. 10.00 órakor tart előadást.
