A rosszból jót, a jóból még jobbat alkotni természetes vágya az embernek, de a jóból rosszat készíteni megbocsáthatatlan bűn. Az életben azonban számos esetben tapasztalhatjuk, hogy a jó szándék olykor a visszájára fordul. Nem is kell hozzá rossz hajlam, esetleg nemtörődömség, hogy a meggondolatlanságból több kár származzék, mint haszon.

A gázpedált nyomni tudni kell
Az autójavító iparban is találkozhatunk sok olyan meggondolatlan cselekedettel, amely mindenképp az autóst sújtja. Hogy csak a legaktuálisabbat említsük, itt van például az energiatakarékosság. Se szeri, se száma a különböző műszaki megoldásoknak, amelyeket ma benzinspórolás céljából eladásra kínálnak. Most nincs szándékunkban szót ejteni a benzinmegtakarító szerkezetek hasznosságáról, hiszen ha valamilyen szerkezetet a szakértők gyártásra javasolnak, az bizonyára jó is. De engedjenek meg olvasóink egy megjegyzést: minden autósnak az a lába a legjobb benzinmegtakarító készülék, amellyel a gázpedált nyomja. Már számos alkalommal elmondtuk ilyen irányú tapasztalatainkat, mégis úgy érezzük: nem sok eredménnyel. Pedig a meggondolatlan autóvezetés eredménye esetleg több liter többletfogyasztás. Hiába bármilyen barkácsolás a porlasztón és környékén, az ésszerű gázpedálkezelést ritkán lehet pótolni holmi segédberendezésekkel.

Dilettáns fogyasztáscsökkentés
Apropó, barkácsolás. A közelmúltban kaptunk egy csomagot és benne egy halom alkatrészt. Beküldője Péter Imre autószerelő mester, az AFIT III. sz. Autójavító dolgozója. Vállalata üzemében karburátorszereléssel foglalkozik. Munkája során összegyűjtötte és elküldte a „barkácsolók” eredményeit. Nem véletlenül tettük a szót idézőjelbe, a mesteremberek valóban rossz úton járnak.
Tudjuk, hogy a mai üzemanyagárak takarékosságra intenek, de ész nélküli kísérletezésekbe azért ne fogjunk. Sok helyen foglalkoznak ma már üzemszerű porlasztóbeállítással, mégis ennek ellenére sokan szeretnek belepiszkálni a karburátorba. Sok, csak hallomásból ismert módszert próbálnak ki a szerencsétlen alkatrészen, és az eredmény olykor lesújtó. Képeinken látni az egyes „mestermunkákat”, a csalhatatlan, fogyasztáscsökkentő fűrésznyomokat. Van, ahol a fúrógépnek jut osztályrészül e nemes feladat. És még sorolhatnánk a barbár beavatkozási módszereket.

A szűkítőtorok fuserálása különböző variációkban. De minek is fűrészelik be az alkatrészt? A szűkítőtorok legalsó éle a porlasztótorok legszűkebb keresztmetszetének a közepén van. Itt a legnagyobb a szívóhatás. A fuserálók törekvése az, hogy az a szívóhatás gyengébb legyen, tehát a beáramló levegő kevesebb üzemanyagot szippantson a szívótérbe. A csökkentést különböző fűrészelési módosításokkal kívánják elérni. De egy adott fordulatszám eléréséhez – és a megfelelő sebességhez – mindenkor az optimális keverékmennyiség szükséges. Ha azonban megcsonkítjuk a szűkítőt, a keverék csak magasabb fordulatszámon lesz optimális. A spórolásból tehát nem lesz semmi, sőt a motor működésében lépnek fel nehézségek

A lelkiismeret háborgása
Amiért Péter Imre begorombult, az a Lada szűkítőtorok „alakítgatása”. Ezt az alkatrészt nem könnyű pótolni. Nem romolhat el, ezért belőle a túlzott behozatal fölösleges. Hogy a szűkítőtorkon végzett bármilyen beavatkozás milyen következménnyel jár, arra nézve az ábrák és aláírásaik szolgálnak felvilágosítással. A képzelt fogyasztáscsökkenést 14-16 literes túlfogyasztás, a sima, rángatás nélküli indulást pedig megtorpanás váltja fel. További kommentár, úgy hisszük, nem szükséges.

Nem boszorkányság kell hozzá, csak szakértelem
A beküldött alkatrészekkel együtt levél is érkezett, amelyből tanulságként idézzük a következőket:
– Az ideális fogyasztási értékre beállítani a Lada porlasztóját, nem művészet. Lehet a fogyasztáson javítani, csak hozzáértés, a szerkezet pontos ismerete és lelkiismeret kell hozzá. Mi itt, a Miskolci úti üzemben, be tudjuk bizonyítani állításunk igazát, csak az autósok bízzanak bennünk.
Sajnos nemcsak a porlasztó bütykölésekor tapasztalhatunk „csalhatatlan” módszereket. Számos esetben az elektromos berendezések is áldozatul esnek a barkácsolásnak. A kényszer még kényszermegoldást is szülhet, de ha nem a kényszer diktálja, a hibás megoldás nem megoldás.

*

Nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is szereztünk tapasztalatokat. Kint a Miskolci úton alkalmunk volt meggyőződni Péter Imre igazáról. Sőt, mi több, a gyorsszolgálat eddigi működéséről is képet kaptunk. Lapunkban már hírül adtuk, hogy törzsügyfelei részére a vállalat munkaszüneti napokon ingyenesen segítséget nyújt. Hogy mi ez a szolgáltatás tulajdonképpen, erről kaptunk tájékoztatást.

A szolgáltatás lényege
– Az AFIT III. sz. Autójavító vállalat ez és szeptember 14-től „törzsügyfélszolgálat” néven új szolgáltatást vezetett be. A merőben új kezdeményezés lényege, hogy a vállalat vasár- és ünnepnap 8 és 12 óra között ügyeletet tart a 831-120-as telefonszámon.
Bejelentés alapján a szolgálatot teljesítők a helyszínre sietve végzik el a szükséges hibaelhárítást. Természetesen a szolgáltatásnak területi korlátai is vannak: csak Budapest közigazgatási határán belül vehető igénybe.
Miként veheti igénybe a rászoruló a segítséget? A segélykérő bejelentkezik a 831-120-as telefonszámon, bemondja a törzsügyfél-igazolvány számát, autója rendszámát, valamint tartózkodási helyét. A helyszínre érkező szerelők elvégzik a szükséges munkát, azt útinaplójukba bevezetik és az igénylővel igazolják.
A szolgáltatás ingyenes, minthogy a vállalat sem munkadíjat, sem kiszállási díjat nem számít fel. Az ügyfélnek csak az esetleges beszerelt alkatrész stb. árát kell megtérítenie. A szolgáltatás érdekessége, hogy az ügyeletesek a szolgálatot felajánlás alapján szocialista brigádként, társadalmi munkában végzik. A segítségnyújtást igénybe veheti minden olyan Lada-tulajdonos, aki törzsügyfél-igazolvánnyal rendelkezik.

A gyorsszolgálat emberei műszerekkel, sok alkatrésszel felszerelve mennek ki a bajba jutott törzsügyfelekhez

Ki juthat törzsügyfél-igazolványhoz?
Az igazolvány a minőségellenőröktől kérhető. A minőségellenőr a jelentkezési lap kitöltése ellenében adja át az igazolványt. A vállalatnak csak egyetlen kikötése van: az ügyfél rendszeresen a vállalatnál javíttassa autóját. A minőségellenőrök a jogosság elbírálói, ezt azonban rugalmasan kezelik, hiszen egy új autó tulajdonosa még nem kereshette fel sokszor kocsijával a műhelyt. Természetes, hogy ha az ügyfelek korábbi autójuk javítási számláit felmutatva igazolják a rendszeres látogatást, akkor törzsügyfélnek számítanak.
A szolgálatot teljesítő ügyeletesek alkatrészekkel jól felszerelve érkeznek a helyszínre. Például ékszíj, megszakító, kondenzátor, gyújtógyertya, trafó, feszültségszabályozó, gyújtáselosztó, karburátorúszó, AC-pumpa, membrán, olajgomba és még sok más található a táskájukban.
A felsorolásból látni, hogy az alkatrészek zömmel a tüzelő- és kenőanyag, a hűtő- és gyújtási rendszer és az elektromos szerkezetek meghibásodásainak a kiküszöbölésére szolgálnak. Az eddigi tapasztalatok is azt igazolják, hogy ezek a hibák fordulnak elő leggyakrabban. Az ügyeletes szerelők természetesen csak az olyan váratlan meghibásodásokat küszöbölik ki, amelyek a helyszínen javíthatók. Ha a hibát nem tudják orvosolni, az ügyfelet ellátják a szükséges tanácsokkal.

Mi a célja az új szolgáltatásnak?
Erre Simon László termelés osztályvezető válaszol:
– Szeretnénk a vállalat törzsügyfél-hálózatát tovább növelni, megtartani. Ezen túlmenőleg azt is érzékeltetni, hogy vasár- és ünnepnap is gondoskodunk róluk.

*

Az AFIT III. sz. Autójavító Vállalat kezdeményezése eddig példa nélkül áll. A szolgáltatók kezdik végre felismerni, hogy ők vannak az ügyfelekért, és nem fordítva. És ez így is van rendjén! Reméljük, hogy ez a példátlan kezdeményezés nem lesz tiszavirág életű.

(Lovász)

 Like