Manapság már a hároméves gyermekek is megismerik a gyakoribb – sőt, a nem is oly gyakori – autómárkákat, pontosan ismerik mondjuk a Volkswagen vagy a Škoda különböző típusait. Ha viszont azt kellene megmondaniuk, hogy mit is jelent a kocsi hátulján díszelgő szám- és betűkombináció, akkor már megállna a tudomány. A felnőtteknél sem telne többre zavart vállvonogatásnál. Ez azonban semmiképpen sem jelent restellni való tudatlanságot, hiszen az egyes főtípusok sok-sok változatának megkülönböztetése az autógyárak egyénileg kialakított, önkényes jelölési rendszert használnak, az egységesítésre való mindennemű törekvés nélkül. Inkább az a céljuk, hogy a típusjelzés összetéveszthetetlenül egyéni legyen. Ez eddig rendben is lenne, a baj csak az, hogy mire megszokhatnánk a különféle jelzéseket, addigra jön az újabb típusváltás.
A típusváltozatok, illetve jelölésük közötti eligazodás mégsem reménytelen, mert vannak meglehetősen általános jelek, amelyek teljesen ismeretlen kocsi esetében is némi támpontul szolgálhatnak. Itt van például az S betű. Mágikus hatása van. Hogy miért, arra talán a reklámpszichológusok tudnának pontos választ adni. Talán az emberek sport utáni nosztalgiája miatt? Lehet… Ám az S ezenkívül a Sedan megjelölés rövidítése is lehet, ami egyszerűen normál túrakocsi-karosszériaformát jelent.
Gyakran találkozunk az L jelzéssel, ami a kocsi luxusjellegét hivatott hangsúlyozni. Persze ez relatív dolog, az L változatot úgy kell érteni, hogy az alapmodellhez képest gazdagabb felszerelést tartalmaz. Ha még több szépet és jót is beszerelnek az autóba, akkor a Grand Luxe rövidítéseként GL lesz az elnevezés.
A betűk egy része a műszaki megoldásokra is utal. Minden autógyár szereti hangsúlyozni, hogy kocsijai korszerűen, takarékosak, ezért rendszerint már a típusjelzés elárulja, ha a karburátor helyett benzinbefecskendezést találunk a motoron. A német nyelvterületről származó autókon korábban az E betű jelölte befecskendezést az Einspritzung rövidítéseként, ma azonban inkább az angol injection és az olasz iniezione után az I betű használatos. Ha pedig a befecskendezett üzemanyag nem benzin, hanem gázolaj, akkor a D betű jelzés, Diesel monogramjából. Ez egyébként a legáltalánosabban és leginkább egységesen használt jelölés. Ha látjuk, biztosak lehetünk abban, hogy dízelmotoros kocsival találkoztunk.
Vannak betűk, amelyek hagyományos elnevezésekből származnak. A C nemegyszer – de nem is mindig – a coupé, azaz a kétajtós, sportos karosszériaforma jelen, az R pedig az S-hez hasonlóan sok régi verseny hősét díszítette, hiszen a Rennsport-, magyarul a versenysport-változatokon használták. De jelenthet az R roadstert, kétüléses, vászontetős, nyitott kocsit is. A GT a Gran Turismo kocsik tradicionális elnevezéséből származik, ha pedig ehhez az Alfa Romeók esetében V csatlakozik, az olasz veloce (gyors) szó kezdőbetűje. Olaszországban maradva, a B jelenthet berlinettát (csukott autó), az S viszont spidert (nyitott tetejű kétüléses).
A T betűre is érdemes odafigyelni. Az autó lehet egyszerűen a Touring, azaz túramodell, ám a Mercedes Benz T jelzése például kombit jelent. Az Audi 200 5T modell típusjelében az 5 a hengerszámot, a T a turbófeltöltőt jelöli. A TC, ha Rover típuson található, akkor Twin Carburettor (kétkarburátoros), ha Fiat, akkor Twin Cam (két felülfekvő vezérműtengelyes) kivitel.
Az utóbbi időben a hangsúly a gazdaságosságra tolódott át. Ennek megfelelően mind több autótípus betűjelébe kerül bele a bűvös E betű. Az E jelentése Economy vagy Efficiency, tehát gazdaságosság, vagy hatékonyság. Az E-modellek egyre keresettebbek, akár az Audi, a VW vagy a Citroën futószalagjairól gördülnek le.
Egyébként említsük meg két Citroën érdekességét. A CX jelölés a jármű hosszirányában mért légellenállási alaktényező Franciaországban szokásos műszaki rövidítésével azonos. A jelzés a kocsik kivételesen jó áramvonalazására utal. Az LNA-modell utolsó A betűje viszont az Athlétique szóból származik, és azt a gondolatot kívánja sugallni, hogy ez a kis autó valóságos atléta a maga kategóriájában.
És ha valahol a 4 WD rövidítéssel találkozunk? Nos, ez a 4 wheel drive angol kifejezésből származik, és azt jelenti, hogy az ilyen jelzésű autó összkerékhajtású. Ugyanezt a körülményt a Citroën 4X4, a Mercedes Benz pedig G (Gelände=terep) megjelöléssel hozza tudomásunkra.
Ez mind szép, mondhatja valaki, de hogyan állapítsuk meg adott esetben, hogy mit akarnak a típuskód betűi? Általános érvényű receptet sajnos nem tudunk adni, mert ilyen nincs is. Nézzük például a Ford Granada változatait. Van a „sima” Granada alaptípus, igen sokféle biztonsági és kényelmi felszereléssel. Az L-modell ehhez képest egy sor „extrával” rendelkezik, közöttük belülről mozgatható külső tükörrel és a vezetőülésben állítható deréktámasszal. A GL-ben tovább bővül a lista olyasmikkel, mint gazdagabb műszerezettség, hosszú szálú szőnyegborítás. A Granada Ghiát pedig már elektromos ablakemelőkkel szerelik. A csúcsmodellt 2,8 injection megjelöléssel hozzák forgalomba. A hatféle motor és a háromféle váltómű, meg a sokféle felszerelési variáns melyik típusban szerepel szériaszerűen, és melyikbe rendelhető meg felárért, jókora táblázat mutatja. Bonyolult dologról van tehát szó, amely a vásárolni, vagy egyszerűen csak eligazodni szándkozót az ajánlat alapos tanulmányozására kényszeríti. Ugyanígy van ez a legtöbb másik nagy gyár esetében is. A típusjel így az avatatlanok számára sokszor bizony továbbra is rejtjel marad.
Karlovitz Kristóf
