Tisztelt Puhl úr! Arra szeretnénk kérni önt, hogy hazánk egyik legnépszerűbb klubjának stadionjában vezessen egy kicsit. Bocsánat, azt az apróságot elfelejtettük hozzátenni, hogy ezúttal nem labdarúgó-mérkőzést, hanem egy terepjárót – hangzott el telefonos egyeztetésünk lényege, melyre a földkerekség jelenlegi legjobb sípmestere halálpontos érkezéssel és hihetetlenül ügyes sofőrködéssel adott illő választ.
Szóval, nincs abban semmi különös, ha egy játékvezetőt arra kérnek, hogy egy focipálya felé vegye az irányt. E munkahelyi „baleset” Puhl Sándorral a világ szinte valamennyi földrészén megtörtént már, az azonban most fordult elő először, hogy egy autó miatt lépjen tettei mezejére. A csapatok helyett ezúttal egy 2,8 literes turbódízelmotorral szerelt Mitsubishi Pajero volt a partnere.
Sima ügy
A határozottság nem csak a pályán létfontosságú, erre talán éppen ő maga a legjobb példa. Ahogy beült az autóba, ahogy elindult és amilyen magabiztosan tette a dolgát, az több volt, mint meggyőző.
– Szeretek gyorsan autózni, de nem vagyok ámokfutó – válaszolta, miután egy szokottnál tempósabb sávváltás-előzés kombináció után sokatmondóan összenéztünk kollégámmal. Tehát nem vezetek őrült módjára, de nem árt, ha egy autó azért menni is tud.
– Ezek szerint a sportkocsikat részesíti előnyben?
– Tulajdonképpen igen, amit a civil életben használt 300 lóerős Mitsubishi 3000 GTO-m is hűen bizonyít. Ezzel persze nem azt szeretném mondani, hogy más autóban nem érzem jól magam, csupán arról van szó, hogy a fürgébb léptű masinák valahogy közelebb állnak a szívemhez. Természetesen minden autó lehet jó, de ahhoz kivétel nélkül mindegyiket szeretni kell. A járműveknek lelkük van, s csak akkor szolgálják ki rendesen a gazdájukat, ha törődnek velük és becsülettel karbantartják őket. Egyszerű képlet, olyan ez, mint az emberi kapcsolatok.
Az Újpesti TE stadionjában tett látogatás a Mitsubishi Pajero alaposabb átvizsgálására is jó alkalmat adott, azon pedig egy cseppet sem lepődtünk meg, hogy Puhl Sándor nyelve a „hazai” pályán eredet csak meg igazán.
Hovatartozás
– Sportautó után terepjáró. Könnyű lenne alkalmazkodni a változáshoz?
– Nem hinném, hogy problémám lenne a dologgal. Rengeteg autóm volt már a Hondától a Saabig, sőt, fiatalabb koromban motoroztam is, de az egyes típusok, modellek közötti átállás sohasem okozott gondot. Ennek az autónak is teljesen más a funkciója és a küldetése. Akik szeretnek vadászni, erdőt-mezőt járni, azoknak klasszikusan jó megoldást kínál, s hogy nagyon jó áron haszonjárműként forgalmazzák, az csak még inkább megsokszorozza a kihasználhatóságát. Kényelmes, a vezetése és az irányítása egyszerűen elsajátítható, a formája és az ízlésvilága pedig önmagáért beszél. Az autót az is minősíti, hogy a gyártója mennyi „kockázatot” vállal vele. A „gyémántosok” 3 év vagy 100 000 kilométeres garanciája akár iskolapélda is lehetne.
– A 300 lóerős utcai sportgép után nem lehet valami „mellbevágó” egy jóval cammogósabb terepjárót vezetni. Az autók méretei között lévő különbség mellett a rendelkező álló dinamikánál is nagy a lépcsőfok. Ön miként értékeli mindezt?
– A Mitsubishi 2,8 literes turbódízel erőforrásáról eme rövidke próba során is igen kedvező tapasztalatokat szereztem. Szerintem kellőképpen nyomatékos, a hangja nem elviselhetetlen, s a menetteljesítményét illetősen sincs semmi kifogásolnivaló. Ez a motor kifejezetten illik ehhez az autóhoz, sőt, ha arról lenne szó, magamról is szívesen mondanék hasonlót.
Puhl Sándor 1955. július 14-én született Miskolcon. Általános iskolai diákéveit és az azt követő kereskedelmi szakközépiskolai tanulmányait is Egerben végezte. Az érettségi után a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál kezdett dolgozni, ma pedig ugyanennél a cégnél – mai nevén Eger East-West Kereskedelmi RT. – ő a vezérigazgató-helyettes. Első labdarúgó-mérkőzését 1970. augusztus 20-án vezette. ’94-ben ő dirigálta a Brazília-Olaszország döntőt az Egyesült Államokban rendezett világbajnokságon, tavaly pedig a Bajnokok Ligája fináléjában (Borussia Dortmund – Juventus) fújta a sípot. ’94-től kezdődően négyszer választották a világ legjobb játékvezetőjének, ami abszolút rekordnak számít a „feketeruhások” ranglistáján.
Szabó Róbert
Fotó: Balogh Róbert