„Nem vagyok a szavak embere. Ha a munkapadok mellett találkozunk, remélem, ott még jobban megértjük egymást” – mondotta többek között Pável Borikovics Bikov, a Szovjetunió Sztálin-díjas esztergályosa, az Újító Kongresszuson elhangzott beszédében.
Hát ami azt illeti, azért a szavait is megértették a magyar szaktársak. Megértették, hogy csak egy szovjet munkás dolgozhatott ki olyan módszert, mint a „gyorsított vágás”, amelynek segítségével Bikov, a szovjet ember, 3 év alatt 22 és ½ esztendő normáját teljesíthette. Bikov elvtárs a kongresszuson részletezte is az új módszer alapján a dolgozók feladatait. Így például: a gyorsvágás alapfeltételeként meg kell szüntetni a pad „kotyogását”, merev összeköttetéseket kell létesíteni a gép egyes részei között, el kell kerülni a kés rezgését, ügyelni kell a „pofák” leszorítására, a kenésre… elmondotta, hogy a termelékenység emeléséhez azonban nem elég egyszerűen a gyorsított vásás bevezetése. Mert fontos az is, hogy a kisegítőmozdulatokat összhangba hozzuk. Csökkenteni kell az improduktív munka idejét: észszerű elgondolásokkal 4-5 különböző fogást is lehet egyszerre bedolgozni.
Mindezt megértették a gyűlés hallgatói.
De azért igaza volt Bikov elvtársnak: Győrben, a Vagóngyár autógépműhelyének esztergapadja mellett, amikor gyakorlatban bizonyította be elméletének helyességét a szovjet sztahanovista, sokkal közelebb kerültek hozzá a magyar autógyártás esztergályosai.
– Érdekes: sokkal lassúbbak, kimértebbek a mozdulatai, mint ahogy mi dolgozunk – mondja Horváth Ede, a legjobb magyar gyorsvágók egyike. És ezekkel a lassú mozdulatokkal a Szovjetunió leggyorsabb esztergályosa Horváth padján – tehát idegen gépen, számára idegen munkadarabon –, a magyar munkás által elért 200 méterrel szemben percenként 230 méteres sebességgel forgácsolja a teherautó féltengelyét. Köröskörül feszülten figyelik a gyár dolgozói a bemutatót. Izgalmas pillanatok következnek most: a biztosíték kiég – a gép nem bírja az 1200 fordulat fölé emelt teljesítményt. A magyar esztergályos tehát eddigi munkája során a gép maximális teljesítőképességével dolgozott. De Bikov példát mutat arra, hogy az igazi sztahanovista nemcsak a gyorsaság fokozásával emeli a termelékenységet. Rámutat arra, hogy a teherautók hátsó féltengelyének megmunkálását az itt bevezetett 7 művelet helyett 4 „operációval” is meg lehetne oldani. És mindjárt gyakorlatban bizonyítja szavait…
– Ezt kipróbálom én is – lelkesedik Horváth. És a szovjetember útmutatásai nyomán, a magyar munkás öntudatos munkájával bizonyára ismét olcsóbb lesz valamivel a magyar teherautó…
A bemutató másfél óráig tartott, de utána órákhosszat másról se folyt a szó a gépműhelyben. Sztankó Lajossal, a művezetővel is elsősorban a gyorsított vágás eredményeiről beszélgetünk. Óriási jelentőségű kérdés ez, hiszen ennek a munkamódszernek mozgalommá váló szélesítése nagy mértékben segíti Ötéves Tervünk sikerét.
Mi is az a „gyorsított vágás”? Az autóstársadalomnak is foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel, hiszen az autó- és motoralkatrészek gyártásának meggyorsításáról és tervszerűsítéséről van szó.
A gyorsított vágás módszerét Bortkevics leningrádi esztergályos dolgozta ki először. A szovjet sztahanovista a gép kapacitását teljesen ki tudta használni anélkül, hogy a gépnek ezzel ártana. A késeket az általában bevezetett „pozitív” szög helyett „negatív” szögbe köszörülte, más szögben is tartotta, kellő alapozással kiküszöbölte a munkapad rezgéseit – hogy újításának csak a legfontosabb mozzanatait említsük. Bortkevics végül a régi 40-80 méteres átlag helyett percenként 5-600 méteres átlagteljesítményt ért el – kevesebb fizikai munkával, mint azelőtt. Tapasztalatait természetesen a Szovjetunió minden üzemében átvették és így történt, hogy Bikov elvtárs túl is szárnyalta mesterét s ma már 7-800 méteres átlaggal dolgozik a moszkvai síkcsiszológyárban.
Hatalmas eredmények
Az új szovjet fémmegmunkálási módszerrel a magyar dolgozók Tokár Péternek, a Szovjetunióban járt esztergályosnak beszámolói alapján ismerkedtek meg. A legjelentősebb eredményt éppen a győri esztergályosok érték el. Kék Zoltán 530 m/perc vágási sebesség elérésével a gépkocsi lendítőkerekét 259 perc helyett most 137 perc alatt munkája meg! Horváth Ede a féltengelyeket 10 perc helyett – 55 másodperc alatt készítik el!
– 120 esztergályosunk közül jelenleg heten dolgoznak a magasabb rendű szovjet technika e vívmányának alkalmazásával – mondja Sztankó Lajos – és ez az egész műhely esztergályozási teljesítményében máris 15% átlagos emelkedést jelent.
– Szocialista öntudat kérdése az egész – szerénykedik Kék Zoltán, a vágási sebesség győri rekordere. – Szeretnők azonban, ha tapasztalatainkat az ország minden esztergályosa elsajátíthatná. A Nagybudapesti Pártválasztmány határozata és Rákosi elvtárs felhívása óta tudjuk, hogy az ilyen újítáosokat csak az egyéni verseny szélesítheti ki mozgalommá. Éppen ezért a Bortkevics-féle gyorsított fémmegmunkálási módszerek alkalmazása és viszonyainak megfelelő kifejlesztése érdekében egyéni versenyeket kezdeményeztünk. Én Orosz László elvtársat, a budapesti Hofherr-gyár esztergályosát hívtam ki, Baranyai András Genda Istvánt, Horváth Ede pedig Golgola Istvént, a Ganz Vagón esztergályosait hívta ki.
Elolvastuk a versenykihívás eredeti szövegét. Többek között ilyen pontok vannak benne: „Csak kiváló minőségű munkát végzünk. A selejtcsökkentést azért nem vesszük be a versenyfeltételek közé, mert mi selejt nélkül dolgozunk.”
– A Bortkevics-féle módszert nemcsak itt, az esztergapadok keményfémlapkás késeinél alkalmazzuk, hanem a gyorsacél szerszámoknál is – jegyzi meg most Sztankó Lajos üzemvezető. – Szeretném, ha más gyárak is eltanulnák ezt tőlünk.
És átvezet a csiszolóműhelybe, amelynek közepén kimagaslik egy marógép karcsú „kengyel”-e.
– Néhány hete kaptuk a Szovjetunióból – szólal meg mellettünk Hess László élmunkás, géplakatos, a műhely vezetője. És meleg tekintettel simogatja végig a csillogó alkotmányt. Ezen a ragyogóan működő gépen végzik az autólendkerekek fogazását. Most a régi plusz 3 fok helyett a Bortkevics-féle módszer szerint negatív 1 fokra köszörülik be a csigamarót – és a lendkerék fogazás az azelőtti 1 óra helyett ½ óra alatt készül el…
Kiváló átképzősök
Ebben a műhelyben, meglepetésünkre, fiatal lányokat is látunk a munkapadok mellett. Kiderül, hogy a szakmunkáshiány pótlására felvett átképzősök között 12 nő is van. Gerlach Ágnes például szeptember 15-ike előtt még gép- és gyorsírónőként irodában dolgozott s ma már 0.01 tűrésű munkát önállóan is bíznak rá.
– Mindenki szeretettel foglalkozik itt velünk: egyenrangú munkatársaknak tekintenek bennünket – mondja Gesztesi Borbála aki kereskedelmi érettségi után választotta munkahelyül a csiszolópadot.
A szomszéd gépen dolgozó Kovács Gyula meg kereskedősegéd volt. Nyolc hónappal ezelőtt egyenesen a pult mellől jött ide tanulni – s ma a legjobb köszörűsök egyike. Hat hete szabadult fel, heti 132 forinttal kezdte s a legutóbbi héten már 194 forint volt a keresete: 125-130%-os teljesít. A műhely hőse azonban e héten Takács László, aki 200%-os teljesítménye után – a túlórákkal együtt – 530 Ft-ot vitt haza egy hétre!
A Gyorsvágás tömegmozgalommá szélesedik
Persze, nem lehet mindenki Takács László. Mint ahogy a gyorsított vágás tömegmozgalommá szélesítésével sem az a cél, hogy minden magyar esztergályosból egy Bortkevics vagy – Kék Zoltán váljék. De meg kell fogadni Bikov elvtárs tanácsát, aki azt mondta: „Minden eddigi típusú esztergapadon, észszerű munkával, legalább 20-40%-kal fel lehet emelni a teljesítményt”. A „munka művészei”-nek természetesen nagyobb is a jövedelmük. Pável Borikovics Bikov például havonta 5000-5500 rubelt keres, ugyanakkor, amikor a moszkvai síkköszörű-gyár igazgatójának havi fizetése 2500 rubel…
A győri autógépműhely dolgozói megértik ezt. És ebben bizonyára része van Hess elvtársnak, az üzem propagandafelelősének is, aki büszkén meséli: „Olyan sokan jegyeztették elő Sztálin elvtárs műveinek első kötetét, hogy egyelőre az első kiadásból csak a kiváló munkásoknak tudunk juttatni. A szemináriumokra is legalább háromszor annyian járnak, mint tavaly!”
Tanulnak hát Magyarország vezető teherautóüzemének dolgozói, hogy a lenini-sztálini elmélet az ő munkapadjaiknál is a győzelem gyakorlatává váljék.
Reményi-Gyenes István
